Orvosi Hetilap, 1882. július (26. évfolyam, 27-31. szám)

1882-07-02 / 27. szám

Julius 2. P UDAPEST, 1882. 27. sz. ELŐFIZETÉST ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban­ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartat om : Geber E. tnr. Az epithelioma molluscum (Virchow) universale esete különös tekintettel e bántalom lényegére. — Faludi Géza tr. A gyermekgyógyászat köréből. A mellkas csapolásdról gyermekeknél. (Vége.) — Stern S. tr. Közlemény Korányi Fr. ny. r. tnr. koródájából. Az 1880., 1881. és 1882. tanévben a kórodán észlelt hagymáz-esetek. 9—10. eset. — Lechner K. tr. Schwartzer F. tr. kir. tan. A téboly agytáplálkozási zavarainak localisatiója. (Folyt.) — Könyvismertetés. Die Seuchen und Herdekrankheiten unserer Haus­thiere von Dr. H. Pütz. — Lapszemle. Az akaratos mozgások és a rángatódzások keletkezése mechanismusának egyik alaptételéről. __ S óoldat beömlesztésének hatályosságáról, s veszélyeiről heveny vérszegény '.gnél.— A műtett genymell utókezelése iodoformmal.—Az edény- dagok kiirtásáról. — Az első gyomorcsonkolás fekély miatt. — A báizsing ritka megbetegedési alakja. — A golyvák kezeléséről. TArcza : Klug N. tnr. Darwinismus és élettan. (Vége.) — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1882. julius-decemberi folyamára. — Pályázatok. Met.i.ékbt : Kőmetszetű tábla Geber E. tnr. czikkéhez. Az epithelioma molluscum (Virchow) universale esete különös tekintettel e bántalom lényegére1). Geber Ede tr. ny. r. tanártól, Kolozsvárt. Midőn Bateman2) 1817-ben molluscum contagiosum név alatt a kicsiny, átlag lencsenagyságú, gömbölyded, viasz-, vagy halavány rózsaszínű képletet először leírta, bizonyára sejtelme sem volt arról, hogy még több, mint 50 év múlva is mily eltérő nézetek lesznek ezen dagocs- kának mibenlétéről, úgy részleg mint általánosan. Pedig el kell ismernünk, hogy ezen körfolyamat lényegének magyarázásán a szaktudósok igen sokat fáradoztak, noha a túlságos buzgalom a felfogás egységét nem egyszer akadályozta. Ugyanis a 40-es évek kezdetétől a legújabb korig a nézetek ezen kóralakról annyira megszaporodtak, hogy a Bateman-féle molluscum contagiosum irodalma ma már alig áttekinthető, s az eltérő magyarázatok száma sem sokkal kevesebb. Minthogy a gyakran alig észrevehető daganat fejlődési folyamatában, mely mogyorónagyságra, sőt nagyobbra is nőhet, alakjában nem csekély változást szenved, s nem kevésbé változatos finomabb szerkezeté­ben ; nem csoda, hogy azok, kik a molluscumot csak kiileme vagy macroscopikus metszetek után vizsgálták, azt majd condyloma (subeutaneum Hauke8), porcellaneum Fritze*), majd tumeurs folliculeuses (Rayer5), majd acne varioliformis (Bazin0) sat. névvel illették. Míg azok, a kik behatóbb górcsői kutatás alá vették a dagot, majd a faggyúmirigyeket, majd a szőrtüszőket, majd a szemölcs­közti rete-csapokat tartják a megbetegedés helyének. Különböző nézetek vannak továbbá a dagot alkotó tes- tecsek lényegét illetőleg. Mióta ezeknek különösségüknél vj A magyar orvosok és természetvizsgálók XXI. vándorgyűlésén tartott előadás szerint. — 2) Delineations of Cutaneous Diseases. London 1817, Pag. 274. and Plate LXI. — 3) Mediz. Vereinszeitung f. Preussen. 1840. Nr. 51. — *) Handbuch der venerischen Krankheiten. Leipzig 1797. — t>) Traité théorique et pratique des maladies de la peau. Paris 1827. Tome II., p. 289. — °) Lemons théoriques et cliniques sur les affections génériques de la peau. Paris 1862. p. 278. fogva Henderson1) a „globular cells“, Paterson2) a „pecu liar globules“ nevet adta, a búvárok mind arra töreked­tek, hogy ezen képletek lényegét vagy mivoltát megfejt­sék, de e fejtegetésükben egymástól nagyon eltérvén, inkább csak nehezítették a dolgot. További akadályt gör­dít a helyes megoldás elé azon kérdés: váljon a mollus­cum valósággal ragályos-e vagy sem? Ezen kérdés a helyes megoldásra nézve azért oly fontos, mert igenlő válasz esetében a ragályozó anyag kimutatására kell törekednünk, melynek megtalálása a kivánt megoldást vonhatja maga után. Tagadó válasz esetében pedig a fertőzőbántalmak egész sorozata a priori ki van zárva. Noha ismerem a nehézségeket, melyek ezen kérdés sikeres megoldásának útját állják, mégis elhatároztam ma­gamat annak tárgyalására, már csak azért is, mert foly­ton elégséges anyag áll rendelkezésemre. Általában véve ezen dagalakot ritkának tartják, noha már Retzius meg­jegyzi, hogy nem úgy van, O. Simon pedig, ki nagyobb bujakórodát vezetett, kiemeli, hogy ezen dagot igen gyakran van alkalma találni. Én körülbelül két éve fog­lalkozom e kérdéssel, s a következő statistikai adatokat találtam: 576 férfi közül 21-nél, 313 nő közül 36-nél, összesen tehát 889 egyén közül 57-nél találtam mollus­cumot. Leszámítva a nők közül azokat, kik nem szen­vedtek ivarszervi bántalmakban, marad 190 nőnél 28 molluscum-eset. Ha az utóbbiak közül a nem-kéjhölgye- ket levonjuk, kitűnik, hogy 118 beteg közül 19-nél, azaz azoknak i6-5°/„-nál fordúlt elő ezen kór. Aránylag a közön­ségesen felvenni szokotthoz ez minden esetre igen nagy szám, mindazonáltal egész határozottan merem állítani, hogy bárhol is pontos számlálás ugyanily eredményre fog vezetni. Engem közvetlenül a molluscum contagiosum universale ’) Notice ot the Molluscum Contagiosum. Edinb. Med. and Surg. Journal. Vol. 56. p. 213. 1841. — 2) Cases and Observations on the Molluscum Contag Edinbourgh Med. and Surg. Journal, vol. 56. 1841. p. 278. 27 I

Next

/
Thumbnails
Contents