Orvosi Hetilap, 1882. augusztus (26. évfolyam, 32-35. szám)
1882-08-06 / 32. szám
Augustus 6.Budapest, 1882. 32. sz.* Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Dräsche-féle házban* ORVOSI HETILAP. 1-JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 ij kr. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartatom : Tauffer V. tr. Megjegyzések Antal Géza tr. „Észrevételeire“ a nők castratiója tárgyában. — Réczey J. tr. A vese-kiirtásról. III. Tervszerüleg végzett kiirtások. ■— Koller Gy. tr. Gabonán élősködő atkafaj álcrái által okozott bőrküteg újabb esetei. — Könyvismertetés. Ueber Hemianopsie und ihr Verhältniss zur topischen Diagnose der Gehirnkrankheiten von Dr. H. Wilbrand. — Lapszemle. Az elsajtosodó nyirkmirigyek kezelése. — A magas kőmetszésről. — A diphtheritikus láb létrejöttéről. — Gyökeres sérvműtét kétoldali veleszületett lágyéksérv miatt gyermeknél. — Heveny rheuma gyermekeknél. Tárcza : Dollinger Gy. tr. Eredeti levél. London I. — Scheiber. H. tr. Nyilt levél Török Aurel tr.-hoz az embertan ügyében. — Vegyesek. — Pályázatok. Megjegyzések Antal Géza tr. „Észrevételeire“ a nők castratiója tárgyában). Tauffer Vilmos ny. r. tanártól: „Qui tacet consentire videtur“ ezért tartom szükségesnek szólani. A nők castratiója felől tartott orvosegyleti előadásomhoz, Antal G. tr. olyan észrevételeket csatolt, melyekhez ép úgy, mint az orvosegyleti discussio alkalmával, e helyen sem hallgathatom el megjegyzéseimet. Egy rövid előadás keretében közönségesen csak azt helyes elmondani, mit valamely irányban eredményesnek vélünk, a dolgok lényegét előbbre nem vivő sikertelen kísérleteinket pedig helyesebben elhallgatjuk. Ezen felfogásból indultam ki, midőn a castrationak az irodalomban található casuistikájával foglalkoztam azon czélból, hogy a betegségek egyes csoportjainál a műtétnek sebészi jelentősége és a végleges gyógyulás tekintetében, számokban kifejezhető eredményre jussak. A dolgok felületes áttekintésénél nekem is úgy tűnt fel, mint Antal G. Jr.-nak, hogy a statistikai összeállítás nem lesz nehéz, azonban az eseteknek beható elemzése, végre is azon megismerésre vezetett, mit előadásomnak következő soraiban fejeztem ki: „Egy, valamennyi ismert esetet felölelő táblázatot összeállítani, s ebből a halálozás százalékát levonni, egyáltalában lehetlen, mert a követett módszerek úgy a technikai mint a fertőzés-ellenes eljárást illetőleg annyira különbözők, hogy az eredmények együttes megítélése nem észszerű. Hogy csak egynéhány ilyen körülményt említsek: Battley többnyire a hüvelyen át végezte műtéteit . Bardenheuer az ő eseteiben, magában véve elmés, de véleményem szerint nagyon veszélyesnek bizonyult experimentumait hajtotta végre, a Douglas-féle űrnek teljes megnyitása és nyitvatartásával; Hegar előszeretettel teljesen elzárta a hasűrt és eseteiben eleinte valóban az áttörés nehézségeivel küzdött; magam valamennyi esetemben teljesen elzártam a has üregét; az amerikaiaknak számos esetük van, hol a műtét nem volt befejezhető; a német műtőknél ez alig fordult elő 1—2-szer, az én eseteim között egyszer sem; végre hogy az antisepsis mily óriási hatással van az utóbbi években, az is tudva van, márpedig a mostan felállítható kimutatások jelentékeny része az antiseptikus törekvések fejlődési ideje alatt, vagy előtt volt végezve“. Ezen felfogásomban Antal G. tr-nak észrevételei még inkább megerősítenek, mert ismét demonstrálva látom abban, hogy mi minden nem soroztatik mai napság a castratio czíme alá, s hogy mennyire lehetlen a közölt dolgokat együttesen megítélni. Antal G. tr. ugyanis a castratio körébe vágó eseteire hivatkozva, a következőket mondja: (1. id. h. 582. hasáb) „1878 és 1879-ben 2 betegnél, méhkiirtás alkalmával a petefészkeken sorvasztó alákötést végeztem azok élettani működésének meggátlása czéljából“, stb. Alább a harmadik kikezdésnél: „1881. September havában 40 éves nőnél méh-rostdag miatt hüvelyes rész feletti méhkiirtást végeztem, a jobb petefészek sorvasztó alákötésével“ stb. „1881. dec. végén ugyancsak méh-rostdag miatt, hüvelyes rész feletti méh-kiirtást végeztem, 40 éves nőnél a bal petefészek sorvasztó alákötésével“ stb. Váljon nem méltán kérdezhetem-e, hogy ugyan mi dolga van ezen eseteknek az általam tárgyalt castiatióval ? pedig hasonló dolgokkal sok más szerzőnél is találkozunk. Ilyen tapasztalatok után, azt hiszem, hogy nem egészen alaptalan azon kimondásom, hogy a közvetlenül vagy közvetve a castratio körébe sorozott esetekből egyöntetű értékkel bíró statistikát összeállítani lehetlen, s hogy az eredmények együttes megítélése nem észszerű. „Azt hiszem, hogy közel járunk a valóhoz, midőn a castratio folytán a halálozást inkább io°/0 alá, mint fölé 32 x) L. az Orvosi Hetilap 24. számát.