Orvosi Hetilap, 1882. augusztus (26. évfolyam, 32-35. szám)

1882-08-06 / 32. szám

Augustus 6. Budapest, 1882. 32. sz. * ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 itj kr. MEGJEI/BN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Dräsche-féle házban* ORVOSI HETILAP. j-ÍONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Ta.rtat.om : Tauffer V. tnr. Megjegyzések Antal Géza tr. „Észrevételeire“ a nők castratiója tárgyában. — Réczey J. tr. A vese-kiirtásról. III. Terv- szerüleg végzett kiirtások. ■— Koller Gy. tr. Gabonán élősködő atkafaj álczái által okozott bőrküteg újabb esetei. — Könyvismertetés. Ueber Hemianopsie und ihr Verhältniss zur topischen Diagnose der Gehirnkrankheiten von Dr. H. Wilbrand. — Lapszemle. Az elsajto- sodó nyirkmirigyek kezelése. — A magas kömetszésről. — A diphtheritikus lob létrejöttéről. — Gyökeres sérvműtét kétoldali veleszületett lágyék­sérv miatt gyermeknél. — Heveny rheuma gyermekeknél. TArcza : Dollinger Gy. tr. Eredeti levél. London I. — Scheiber /. H. tr. Nyilt levél Török Aurel tnr.-hoz az embertan ügyében. — Vegyesek. — Pályázatok. Megjegyzések Antal Géza tr. „Észrevételeire“ a nők castratiója tárgyában1). Tauffer Vilmos ny. r. tanár-tói. „Qui tacet consentire videtur“ ezért tartom szük­ségesnek szólani. A nők castratiója felöl tartott orvosegyleti előadá­somhoz, Antal G. tr. olyan észrevételeket csatolt, melyek­hez ép úgy, mint az orvosegyleti discussio alkalmával, e helyen sem hallgathatom el megjegyzéseimet. Egy rövid előadás keretében közönségesen csak azt helyes elmondani, mit valamely irányban eredményesnek vélünk, a dolgok lényegét előbbre nem vivő sikertelen kísérleteinket pedig — helyesebben elhallgatjuk. Ezen felfogásból indúltam ki, midőn a castrationak az iroda­lomban található casuistikájával foglalkoztam azon czél- ból, hogy a betegségek egyes csoportjainál a műtétnek sebészi jelentősége és a végleges gyógyulás tekintetében, számokban kifejezhető eredményre jussak. A dolgok felü­letes áttekintésénél nekem is úgy tűnt fel, mint Antal G. tr.-nak, hogy a statistikai összeállítás nem lesz nehéz; azonban az eseteknek beható elemzése, végre is azon megismerésre vezetett, mit előadásomnak következő sorai­ban fejeztem ki: „Egy, valamennyi ismert esetet felölelő táblázatot összeállítani, s ebből a halálozás százalékát levonni, egy­általában lehetlen, mert a követett módszerek úgy a tech­nikai mint a fertőzés-ellenes eljárást illetőleg annyira különbözők, hogy az eredmények együttes megítélése nem észszerű. Hogy csak egynéhány ilyen körülményt említsek: Battley többnyire a hüvelyen át végezte műté­téit ; Bardenheuer az ö eseteiben, magában véve elmés, de véleményem szerint nagyon veszélyesnek bizonyult experimentumait hajtotta végre, a Douglas-féle űrnek teljes megnyitása és nyitvatartásával; Hegar előszere­tettel teljesen elzárta a hasürt és eseteiben eleinte való­ * ban az áttörés nehézségeivel küzdött; magam valamennyi esetemben teljesen elzártam a has üregét; az amerikaiak­nak számos esetük van, hol a műtét nem volt befejezhető; a német műtőknél ez alig fordúlt elő 1—2-szer, az én eseteim között egyszer sem; végre hogy az antisepsis mily óriási hatással van az utóbbi években, az is tudva van, már pedig a mostan felállítható kimutatások jelen­tékeny része az antiseptikus törekvések fejlődési ideje alatt, vagy előtt volt végezve“. Ezen felfogásomban Antal G. tr-nak észrevételei még inkább megerősítenek, mert ismét demonstrálva látom abban, hogy mi minden nem soroztatik mai napság a castratio czíme alá, s hogy mennyire lehetlen a közölt dolgokat együttesen megítélni. Antal G. tr. ugyanis a castratio körébe vágó eseteire hivatkozva, a következőket mondja: (1. id. h. 582. hasáb) „1878 és 1879-ben 2 beteg­nél, méhkiirtás alkalmával a petefészkeken sorvasztó alá- kötést végeztem azok élettani működésének meggátlása czéljából“. stb. Alább a harmadik kikezdésnél: „1881. September havában 40 éves nőnél méh-rostdag miatt hüvelyes rész feletti méhhiirtást végeztem, a jobb petefészek sorvasztó alákötésével“ stb. „1881. dec. végén ugyancsak méh-rostdag miatt, hüvelyes rész feletti viéh-kurtást végeztem, 40 éves nőnél a bal petefészek sorvasztó alákötésével“ stb. Váljon nem méltán kérdezhetem-e, hogy ugyan mi dolga van ezen eseteknek az általam tárgyalt castiatió- val ? pedig hasonló dolgokkal sok más szerzőnél is találkozunk. Ilyen tapasztalatok után, azt hiszem, hogv nem egészen alaptalan azon kimondásom, hogy a közvet­lenül vagy közvetve a castratio körébe sorozott esetek­ből egyöntetű értékkel biró statistikát összeállítani lehet­len, s hogy az eredmények együttes megítélése nem észszerű. „Azt hiszem, hogy közel járunk a valóhoz, midőn a castratio folytán a halálozást inkább io°/0 alá. mint fölé 32 x) L. az Orvosi Hetilap 24. számát.

Next

/
Thumbnails
Contents