Orvosi Hetilap, 1883. augusztus (27. évfolyam, 31-34. szám)
1883-08-05 / 31. szám
829 (Lgb. Arch. 28. 487 lap) ezeket is elhagyta, s most a sebváladék lefolyására a sebszélek mellett likverő vassal készít libákat a bőrön keresztül. A csontdraineket pártolja Macewen is (Glasgow m. Journ. 1880. Apr.). A drain helyett alkalmaztattak tollszár, szalmapapir, gelatine, sodrott catgut (Chiene), enyv, állathólyag, állati ütér (Stilling), belek, állati légcső, lószőr (White), sőt maga Lister üvegből használ drain-csöveket hasmetszéseinél, s érczből készítteti azokat a mellkascsapolás és bordacsonkoláshoz. Végre a „spray“ ellen, mely az antiseptikus eljárás legfontosabb alkotó részének tartatott addig, indult meg a harcz. Legelőször Bidder kelt ki ellene elméleti alapokon (D. Z. f. Chir. 6. és Ctbl. f. Chir. 1876, 339 lap) és utána Trendelenburg gyakorlati tapasztalatok alapján (Lgb. Arch. 24. 779 lap és 25. 483 lap) azt nélkülözhetőnek állította, mert Rostocki korodáján, mely nem igen kedvező egészségügyi viszonyok között van, 4 év alatt 44 nagyobb műtétet végezett ízületeken és csontokon spray nélkül és oly jó sikerrel, mint azelőtt spray mellett. Leghevesebben ellenzi a spray-t Bruns (Fort mit dem Spray. Bérl. ki. Wsch. 1880. 43), ki azt 2 év óta egészen elhagyta, s 144 esetet műtett a legjobb sikerrel. Ugyanilyen tapasztalatokat tett Lebrun (Quelques reflex, s. 1. pansement des plaies. Journ. d. méd. d. Brux. 1879. Mars, Avril) Boeckel, ki a sprayt csak nagyobb izületi műtéteknél használja és Leisrink (Bérs. kr. Wsch. 1881. 5), s mióta Mikulicz kiváló szakértelemmel készült alapos dolgozatában (Zur Sprayfrage. Lgb. Arch. 25, 707 lap) elméleti úton is igazolta, hogy a spray alkalmazása nemcsak nem hasznos, hanem egyes esetekben a levegőben levő poralakú csiráknak mechanikus lecsapódása által még káros is és ott, hol a levegőben levő csirák ártalmatlanná tevése szükséges — kiválólag kórházakban tehát — igen egyszerűen helyettesíthető az antiseptikus irrigatióval, s a spray ha alkalmazásba jön csak a levegő fertőztelenítésére alkalmas, de a sebekkel érintkeznie nem szabad soha, azóta a spray t a sebkezelésből mindinkább elhagyják a sebészek. Mikulicz ezen indokolása alapján Main (Brit. m. Journ. 1881. Dec. 24) a spray-t úgy akarja módosítani a levegő tisztítására, hogy glycerin és víz keverékkel (1 : 16 arányban) tölti meg a porlasztó készüléket, mert szerinte ez is lecsapja a levegőben levő csirákat. Noha igen tekintélyes sebészek, mint Nussbaum (Leitf. z. antisept. Wundbhdig. IV. Aufl. Stuttgart 1881) Mac Cormac, Beatson, Poncet, Rydggier (D. Zsch. f. Chir. 15.) ezen felfogás ellenére a spray-t megtartják műtéteiknél, az még sem tud többé általános használatra vergődni, s 1880. márczius óta Billroth is elhagyja azt, eredményei ép oly jók lévén, mint azelőtt a spray mellett. Egyesek nem tudván a levegőben levő csirák ártalmasságának ezen elhanyagolásával kibékülni, a sebhez jutó levegőt akarják fertőzteleníteni, s azt fertőztelenítő oldatokon keresztül vezetik a seb közelébe, így Robson Mayo külön e czélra szerkesztett készülékkel eucalyptusolajon hajtja keresztül (Ctbl. f. Gynaec. 1881. 26) és Asthalter Heidelbergben 90 °/C carbol-oldaton és gyapoton vezeti keresztül, s mielőtt a sebhez ér még meg is melegíti. Legújabban végre Verneuil (Arch. gén. de méd. 1883. Jan. Febr.) a spray-t tisztán, s kizárólagosan használja a sebkezelésben oly módon, hogy a nyitva hagyott sebet naponta 3—4 ízben sprayval megnedvesíti, s közben egy 2 % carbol-oldatba mártott vászonlebenynyel befedi. Ekként a spray feltétlen fontossága az antiseptikus kezelésben is meg lön erősen ingatva. A Lister-féle sebkezelésnek így minden alkatrésze kifogásolva, javítva jön, s reá került a sor Lister antisepticumának — a carbolsavnak — pótlására is. Korántsem alapos azok állítása, kik Lister eljárásában csupán a carbolsavnak methodikus alkalmazását látják, s a carbolsavat Lister eljárása lényeges alapfeltételének tartják. Maga Lister cáfolja meg e nézetet „az antiseptikus eljárás rendszeres használata a sebészetben“ czímű emlékiratában, (Brit. med. Journ. 1868. July 18), hol így nyilatkozik : „Távol attól, hogy a carbolsav egy sajátos szer volna, osztja az jó tulajdonságait különféle más anyagokkal, melyeket régóta fertőztelenítő szerek gyanánt ismernek, s melyekkel hasonló eredmények éretnének el, ha azok hasonló alapelvek szerint alkalmaztatnának“. Hogy Lister mégis a carbolsavat választotta a többi fertőztelenítő szer közül, azt avval indokolja, hogy 1) illékony, s nemcsak a sebben, hanem a környező levegőben is elöli a fertőző csirokat; 2) mert igen sok anyaggal keverhető; 3) mert már oly töménységben, mely még messze van az edző hatástól, a fertőző csirokat biztosan elöli, s 4) mert némileg fájdalomcsillapítólag is hat a sebre. Lister tekintélye elég volt arra, hogy hosszabb időn át a carbolsavnak kizárólagos használatát biztosítsa. De csakhamar előálltak a carbolsav hatásának olyan nyilvánulásai, melyek annak határozottan mérgező tulajdonságát árulták el. Mindenfelül jöttek közlések a carbolsav mérgező hatásáról, s mióta Küster E. állatokon tett alapos és beható kísérletei által kétségtelenné tette a carbolsavnak — nem kis mérvű — mérgező képességét (Die giftigen Eigenschaften der Carbolsäure bei chir. Verwendung ; a német sebészek VII. Congressusának 1878. apr. 10. ülésén. Lgb. Arch. 23. 217 lap), azóta általánossá vált a sebészek óhaja ezen szer helyett kellő pótlást kapni. A kénsavas natrium, melyet Baumann (Über gepaarte Schwefelsäure im Organismus. Pflüger. Arch. 13. 285. lap) mint a carbolsav ellenmérgét ajánl, s melyet Sonnenburg (Zur Diag nose u. Ther. d. Carbolintoxicationen. D. Ztsch. f. Chir. 9. 356—364 lap) könyebb mérgezési esetekben jó sikerrel alkalmazott is, sokkal lassúbb hatású, semhogy a fenyegető veszélyt elhárítani képes volna, ép úgy mint az Őré által ajánlott 4,2 °/o kénsavbefecskendések carbolmérgezés ellen. (De l’influence des acids sur la coagulation du sang. Compt. rend. 81, 1875.). Mindinkább égetőbbé vált azért a carbolsav helyett, melyről az antiseptikus sebkezelés oly lelkes pártolója, mint Volkmann mondja: „es ist nichts mehr zu wünschen, als dass wir dieses in vielen Beziehungen fatale und nicht einmal ungefährliche Mittel möglichst bald wieder aus der Chirurgie los werden“, más, kevésbé ártalmas antisepticumot találni. Évek óta tart a törekvés a carbolsavat más fertőztelenítő szerrel pótolni, s folytonosan új és új antisepticumot látunk felmerülni oly módosított eljárások mellett alkalmazva, hogy Lister eredeti eljárása alig ismerhető fel benne. Lister carbolgaze-kötéséből tehát másfél évtized alatt alig maradt vissza más, mint az elv, mely egyedül áll ma ép oly szilárdan fenn, mint másfél évtizeddel ezelőtt midőn Lister azt először hangoztatta. De vájjon igazolva van-e a tapasztalat által mindezen újítás és módosítás ? Nézzük ezeket közelebbről. (Folytatása következik). 830 mm Kórszövettani tanulmányok a tuberculosisról. Babes Victor Jr., kórszövettani magántanártól. (Vége.) Ebből kitűnik, hogy a tuberculotikus folyamat kezdetén a bacillusok a közszövet sejtéiben vannak, még pedig olyanokban, melyek 31.