Orvosi Hetilap, 1884. március (28. évfolyam, 9-13. szám)

1884-03-02 / 9. szám

213 segélyével csakugyan lehet kórbonczi termékére és typikus lefolyására nézve jól jellemzett tüdőlobhoz mindenben hasonló körfolyamatot előidézni; ezzel egyszersmind le kell mondanunk arról, hogy a croupos tüdőlobot ezen tünetek alapján a fényit kifejtett értelemben fajlagos megbetegedésnek tartsuk. De ha egyszer oda jutottunk, hogy megengedjük, miszerint külső, physicalis hátányok segélyével a közönséges tüdőlábhoz hasonló megbetegedést előidézni képesek vagyunk, ami felett kételkedni mindaddig, míg Litten eseteinek helytelenségét ki nem mutattuk, nincs jogunk, — akkor lehetetlen meg nem emlékeznünk egy másik physicalis hatányról, mely a közelmúltig a tüdőlábnak csaknem kizárólagos kóroka gyanánt szerepelt, s mely hitelét nagyban tulajdonkép csak fürgensen érvelése folytán veszítette el, t. i. a meghűlésről. Ezt figyelmen kívül hagynunk annál kevésbé lehet, mert mint kimutattuk, Litten észleletei által Jürgensen érvelése úgyszólván alap nélkül maradt. Hogy a tüdőláb meghülési betegség, az hosszú időn át ép oly dogma volt az orvosoknál, mint az ma a nagy közönségnél, amint ezt Hildebrandt következő szavai is »Frigus unica Pneumoniae causa est.« bizonyítják. Tudományunk jelesebbjei, mint Cullen, Sydenham, Laennec, Skoda, Trousseau, Traube küzdöttek ugyan ezen felfogás ellen, a nélkül azonban, hogy több szerencsével tették volna ezt az orvosokkal szemben, mint tesszük mi azt ma a laikus közönséggel szemben. Újabb időben azonban a meghűlés mint kórok sokkal mostohább bánásmódban részesült. Úgy látszik, hogy inkább sejtették, mint sem tudták, hogy a meghűlés mindannak, amivel vádoltatik, oka nem lehet, s vagy egyszerűen tagadták, vagy, ha ellene a bizonyítási eljárásig bocsátkoztak, úgy látszik az érveket nem mérlegelték nagyon, s miután meg voltak győződve, hogy a meghűlés a tüdőláb kór oka nem lehet, a látszatot csakhamar bizonyítottnak tekintették. Mi e kérdést alig hisszük megoldhatónak, ha azt nem így tesszük fel: meghülési betegség-e a tüdőláb, vagy nem? a meghűlést a szokott népies értelemben véve és a meghülési betegség alatt helyi megbetegedést, azaz oly betegséget értve, melynél a helybeli elváltozások képezik az általános tünetek kiindulási pontját ellentétül az általános betegségekhez, melyeknél a helyi és általános tünetek között egyenes viszony sem létezik. Legyen megengedve, miszerint mellőzzem azon kérdést, hogy váljon általában létezik-e meghalési betegség, s ha igen, miben áll annak lényege. Ha értekezésünk folyamán ezen kérdés taglalásának szükségessége felmerülne, bizonyára nem fogunk előre kitérni. Szabatosabban tehát kérdésünk így fog hangzani: a tüdőgyuladás meghűlési, illetőleg helyi megbetegedés-e, vagy nem? Az első pillanatban azt lehetne hinni, hogy mi sem könyebb, mint ezen kérdésre kórelőzményi adatok alapján megadni a választ. Hogy ez nem áll, kitetszik a különböző szerzők adataiból, kik épen ezen eljárás következtében odajutottak, hogy egyik részük a meghűlés korokbeli szerepét egészen tagadja, a másik elfogadja, míg harmadik rész azt a tüdőláb bizonyos alakjaira nézve elfogadja ugyan, de a többiekre nézve tagadja. Ha meggondoljuk, hogy mily nehéz néha nemcsak a laikusnak, de az orvosnak is valamely kórok horderejének kellő mérlegelése, s ha meggondoljuk, mi mindent lehet, a legnagyobb tárgyilagosság mellett, egy betegbe be, vagy abból kikérdezni, főleg ha az, hozzájárulásunk nélkül, észreveszi, hogy nem vagyunk érdekesetlen fél, akkor nem lehet csodálkozni, hogyha az ilynemű vizsgálatnak oly kevéssé összehangzó lett az eredménye. Sokkal inkább gondoljuk ezen kérdést megoldhatni, ha a tüdőlábok nagyobb időre kiterjedő fellépési módját, s ugyanazon idő alatt előforduló, úgy fertőzési, mint meghalési — tehát nem fertőzési — betegségeket vesszük vizsgálat alá, s keressük egyszersmind azt, hogy mily viszonyban vannak ezek bizonyos külső befolyásokkal, melyeket a betegségekkel általában, de a tüdőgyuladással különösen szoktak okbeli viszonyba hozni. Mi tehát a kolozsvári »Karolina kórház «-ban 16 év alatt az az 1873—1882-ig előfordult croupos tüdőlábokat, hagymázt, maláriát és a meghűlési betegségeket, (melyekhez mellhártyalobot, heveny torok-, gége- és hörghurutot számítottuk) vettük vizsgálat alá, előbbieket külön-külön, míg az utóbbiakat egy rovat alá foglalva. A mondott idő alatt az összes betegállomány 20587-et tett ki, s ezek közül esett tüdőlábra 947, typhusra 438, maláriára 1300,so fenit részletezett meghűlési betegségekre 1014, melyeknek időbeli elosztását évek és hónapok szerint, következő táblázatok mutatják : I. 1873—1882-ig a kolozsvári „Karolina“ kórházban előfordult tüdőlobok. Havi összeg1 128 126 1187 119 94 39 31 24 16 46 66 71 947 20587 % 13 513319-712-59-9432 2-51-6 4'86-9 7-4 Egy napra 4-1 456 39 31-3 10-770-51-482-22'29 IL. 1873—1882-ig előfordult ú. n. meghalési bántalmak. III. 1873—1882-ig előfordult hagymáz esetek. Január Február Martius I inv in p p ’Sp j Julius 1 cn 3CflPW( P (-cO 10) C-4) i, October 1 Novemberj1 December| Évi összeg Összes beteglétszám 1873 129 26 17 123 3 2 1 8 8 2 1 103 2241 1874 14 9 1146 106 1 1 1 1 4 7 74 1895 18754 12 26 10 144 5 4 — 2 4 7 92 1746 1876 17 17 179 6 3 11 2 5 6 5 89 1622 1877 14 14 167 3 4 1 3 1 8 108 89 2136 1878 16 14 29 239 2 107 2 2 8 7 1291 2154 18795 6 14 119 2 1 1 2 5 16 16 88 2144 1880 26 27 28 25 159 5 2 4 8 5 10 164 2184 18819 11 107 5 3 32 2 3 1 4 60 2175 1882 11 77 4 113 1 1 1 4 4 5 59. 2290 Év Január | Február | Martius | in *Sha tfl p -5T Junius Julius | inP in PU PU~DealcLTD October || November! December Évi összeg 1873 10 20 15 15 138 5 2 36 8 6 1 110 18745 5 15 138 3 3 23 3 4 8 74 18757 2 16 178 3 7 7 3 9 8 6 93 18763 147 8 7 7 4 4 4 12 14 16 100 1877 218 11 107 3 4 3 9 12 12 18 118 1878 119 18 218 5 168 9 21 15 10 151 1879 13 109 186 9 6 8 8 6 11 11 115 1880 11 10 103 7 4 3 8 4 9 9 78 1881 12 118 6 6 5 4 9 3 4 11 12 91 1882 129 119 75 7 4 5 3 8 4 84 Havi összeg 106 98 120 120 77 48 60 50 55 80100 99 1014 % 104 9511-8111-8 7 6 4 7 59 49 5 7 7 99-89-7 Év Január | Február || Martius || 1 Aprilis 1 m p * in.2’§ Julius | 1 Augustus I 1Septemberjl October | November || a> 1 'S 1 £ 1 <v o 1 u ; O <VSÍ inw:C :W 18733 144 2 i 7 6 5 5 552 18743 1 2 4 3 5 2 4 i 2 i 442 18753 2 1 3 1 — 1 — — — i 113 18761 3 2 3 2 — 3 5 — 3 i 124 18773 — 1 5 9 2 1 9 T 7 i 449 18781 — 4 4 — 2 — 2 — 3 3 928 18793 — 3 2 1 2 1 3 2 8 4 837 1880'3 3 1 3 2 — 7 3 7 5 2 137 18814 151 2 3 2 4 58 715 1677 1882 106 9 9 4 4 8 4 117 9 9,79 ri avi összeg 341 44 28 37 26 24 33 40 41 4237 58|(438 % 7-7 106-48-459 5-47 591 9-39-58-413-21 214 9*