Orvosi Hetilap, 1885. december (29. évfolyam, 49-52. szám)
1885-12-06 / 49. szám
1389 le volt csupaszítva, s ugyanitt az összes lágyrészek is hiányzottak, egyáltalán az alszár lágyrészei nagy kiterjedésben zúzódottak voltak. Felvételkor szoros desinfectio után rögtön Lister-kötés alkalmaztatott; alatta a hő másnap reggel 39-5° C., néhány nap múlva a váladék bűzös. Állandó irrigatióra a következő reggeli hő 38°, az ezutáni 37-4° C. A végtag aug. közepéig volt állandó irrigatióban, mialatt a lágyrészeken a reparatív folyamat annyira előrehaladt, hogy a törvégek összeillesztése és az összeforrasztásra a szokásos eljárás foganatosítható volt. A leány ugyanazon év September végén teljesen gyógyulva saját lábán hagyta el a kórházat. 3. M. P., napszámos, iSfis, jan. 2-dikán jobb szárkapcsát a középső harmadban nyílt törés érte; a törési hely körül a lágyrészek tenyérnyi területen összezúzattak. 5 ° C-os cárból- oldattal desinfectio, s Lister-kötés. 2-6d napra hőemelkedéssel párosult genyedés és üszkösödés lépett fel rezgert-tímerekkel kapcsolatosan, mert chlorzink-oldattal leöntések és kifecskendések alkalmaztattak megfelelő kötéssel. Mindamellett az alszár duzzadása és a láz folyton növekedőben vannak, genyedés hő, az üszkösödési folyamat tovább terjed. Január 10-dikén állandó irrigatio, másnapra a hő csökken, az üszkös czafatok gyorsan távolodnak el és válnak le, az alszár daganata folytonosan lohadtan. 25-dikén az irrigatio beszüntettetek, a seb élénk sarjadzásnak indult. Az előadott esetekből látni, hogy a folytonos irrigatio ép oly jó eredménynyel alkalmaztatott súlyos erőművi genyermell eseteiben, mint nagyfokú zúzódásokkal combinált nyílt morzsás töréseknél, ott, hol egyéb fertőztelenítő eljárások által nem sikerült megszüntetni a genysülyedést, s az avval járó következményes bántalmakat. Az irrigatio szükségtelenné tette a kötés gyakori változtatását, alkalmazhattuk azt minden zavara nélkül a betegnek éjjelnappal úgy, mint ahogy órákra szoríthatták működését; feleslegessé tette a gengermellnél a borda-resectiót (kivéve azon eseteket, hol a borda már sértve volt). A folytonos irrigatio mellett a váladék úgy, mint az üszkös részek gyorsan és folytonosan eltávolíttattak, miáltal újabb fertőzések meggátoltatván, a láz azonnal megszűnt, a beteg étvágya és ereje szemlátomást visszatért, a tüdő kitágulva újra elfoglalta előbbi helyét, s a gyógyulás minden utókövetkezmény nélkül a lehető legrövidebb idő alatt következett be. A folytonos irrigallót ennélfogva a fenntemlített bajoknál, mint a legtökéletesebb antiseptikus eljárást ajánlom a tisztelt ügyfelek figyelmébe, így járva el ideje korán, nem lesz szükség arra, hogy csonkoljuk akár a mellkasnak egyes, akár Schede szerint majdnem összes bordáit. Testegyenészeti közlemények. Dottinger Gyula magántanártól. V. Adatok a gacsos térd — genu valgum — gyógykezeléséhez, különös tekintettel a Macewen-féle bütyök feletti osteotomiára. Az aseptikus sebkezelés behozatala a gacsos térd gyógykezelésében egy nevezetes fordulatot idézett elő. Ezelőtt a gacsos térd, ritka kísérletek kivételével, úgyszólván kizárólag gépekkel, vagy kötésekkel kezeltetett, amelyek tömérdek válfajai felett még áttekintést nyerni is nehéz. A kezelés a gépekkel igen hosszadalmas volt. Néha sikerült ugyan a térdet néhány hét alatt kiegyenesíteni, vagyis az ajszárt nyújtott állapotban a combbal egyenes vonalba helyezni, azonban ezzel a gacsos térd még nincsen meggyógyítva, csupán a térd külső oldalán levő szalagok vannakannyira megnyújtva, hogy a térd passive kiegyenesíthető, a beteg saját erejéből térdét nem képes egyenes állásban tartani, ha pedig megkísérti géptámasz nélkül járni, a gacsos térd azonnal ismét előáll. Hogy ez ne történjék, a betegnek még évekig, némelyiknek mindenkor, oly gépet kell viselnie, amely a térdet megtámasztva oldalkitéréseit megakadályoztatja. Egyszóval a térd kiegyenesítésével a gyógykezelés még nincsen befejezve, hanem a térd csak oly helyzetbe hozatott, amelyben majd évekig tartó sínkezelés után meggyógyulhat. A »brisement force« által a gacsos térd azonnal, egyszerre kiegyenesíthető. A kifejtendő erő oly nagy, hogy Delore néha 8 segédet is alkalmazott. A Colin-féle géppel most ugyan kevesebb kézerővel történik a kiegyenesítés, de a behatás nagysága végre is ugyanaz marad. S még azt kell meggondolnunk, hogy a műtő tulajdonképen nem is tudhatja, hogy ezen általa alkalmazott nagy erővel miféle részletes boncztani változásokat fog eredményezni. Egyszer a szalagok megnyúlnak, máskor elszakadnak, némely esetben leválik az epiphysis, egy másikban behorpad a belső bütyök ízfelülete stb. 15 éven aluli egyéneknél valószínűbb, hogy az epiphysis fog leválni, idősebbeknél inkább a szalagok szakadnak. A roncsolás néha igen nagy, Delorenak egy kimúlt esetében a bonczolat a következőket derítette ki: »A szalagok épek, a czombcsont és a sípcsont izületi vége leválva, a csonthártya a czomb alsó harmadáról leválasztva, a czomb belső bütyke megzúzva, a szárkapocs fejecse letépve)«. A brisement force-nál tehát nem a műtőtől függ, hogy a boncztani viszonyok milyen változásainak árán eszközli a gacsos térd kiegyenesítését, hanem tisztán a betegnek előre meg nem állapítható boncztani alkatától függ, hogy ama nagy erőszak alkalmazásával mi törik, mi szakad. A legkedvezőbb eset még az, ha sikerül az epiphysiseket leválasztani, de erre biztosan számítani nem lehet. A narcosis behozatala és az antiseptikus sebkezelés ismerete közötti időben a brisement force-nak megvolt a jogosultsága, mert a beteget egy narcosisban felmentette azon hosszadalmas és fájdalmas eljárás alól, amelylyel a lassú nyújtás jár, de tekintve a beavatkozás bizonytalanságát, érteni fogjuk azt, hogy a sebészek azon része, akik megszokták, hogy művi beavatkozásaik részleteiről is maguknak számot adjanak és azokat teljesen bartalmukban leírni törekszenek, nem lehettek megelégedve a brisement force-val, s ezen elégedetlenségből magyarázhatjuk meg magunknak azon hirteleni fordulatot, amely a gacsos térd kezelésében beállott, mihelyt az antiseptikus sebkezelés a csontokon és az ízületeken a sebészeti beavatkozásokat veszélytelenné tette. Úgyszólván rohamosan követték egymást a gacsos térd kiegyenesítésére tervezett műtétek. Anaudale a czombbütyköket fűrészelte le, Ogston a czomb belső bütykét úgynevezett bőralatti módon lefűrészelte és feljebb csúsztatta. Reeves, hogy az ízületet meg ne nyissa, ugyanazon vonalban a comb belső bütykét közel az ízfelületig bevéste és úgy nyomta feljebb. Macewen az Ogstonféle vonalban a belső bütyökből éket vésett ki, Chiene ugyancsak éket vésett ki a belső bütyökből, amelynek csúcsa azonban a bütykök közötti árok felé tekint. Reeves és Taylor utóbb a combcsont középső és alsó harmadának érintkezési helyén lineáris átvésést végeztek. A németek egy része az alszáron műtett. Mayer (Würzburg) már 1849-ben a sípcsont bütyke alatt alapjával a sípcsont belső felülete felé, hegyével a szárkapocs felé tekintő éket metszett ki, Billroth a sípcsont bütyke alatt egy hüvelykkel linearis átvésést végezett, Schede átvési a szárkapcsot, Barewell (London) pedig a comb supracondylaris linearis átvésése után a gacsos térdet csak félig korrigálja és körülbelül 2 hét múlva linearis átvésést végez a sípcsonton, sőt néha a szárkapcson is. Ezen művi beavatkozások részletei a szakmunkákban le vannak írva, azokra tehát bővebben kiterjeszkednem nem szükséges. Ogston és azok, kik utána a czomb belső bütykén műtettek, Mikulicz azon dolgozatára támaszkodtak, mely szerint a gacsos térdnél egy rendellenes csontszaporulat van a czomb alsó epiphysisének belső oldalán, tehát a belső bütyök felett, amely azt lenyomja, úgy hogy a belső bütyök hosszabbnak tűnik fel. Macewen azonban azt tapasztalta, hogy ezenkívül a combcsont alsó ízvége még kifelé is van fordítva. Az alsó ízvégnek ezen elgörbülése 166 eset közül 120 esetben volt jelen. Ezen elgörbülés a térd gacsosságát jelentékenyen fokozza, s miután az elgörbülés legnagyobb domborúsága az alsó epiphysis felett a belső oldalon van, ő a róla elnevezett osteotomiát ezen a helyen végezte. A Macewen-féle supracondyloidalis osteotomiánál használt osteotomok 17—-20 cm. hosszú vésők, amelyeknek külön fanyelük nincsen, hanem a 8-szögű aczélnyél, amely végén gömbölyű fejjel van ellátva, az eszköz vágó részének egyenes folytatását képezi. Az eszköz éle nem egy oldalt van köszörülve, mint a közönséges vésőé, hanem az tökéletesen egyenoldalú éket képez. A nyél ( 49* *) De Saiut-Germain. Chirurgie orthopédique. Paris 1883. 1390