Orvosi Hetilap, 1886. február (30. évfolyam, 6-9. szám)

1886-02-07 / 6. szám

145 az állatot. A következő három kisérlet meggyőzheti a t. olvasót a fennt mondottak igazságáról: Huszonkettedik kisérlet. Szürke házi nyúl. Súly 2200 gm. 3 ó. 50 p. Az állat hátbőre alá 0­ 015 gm. sósavas thebaint fecs­kendezünk. 9 ó. 35 p. Reflex erősen fokozott, cronikus görcsök a végtagokban: az izomtehetetlenség kifejezett. Az állat bőre alá 3 gm. paraldehydet fecskendezünk. 4 ó. 2 p. Bódulat. Reflex­tevékenység kezd alábbhagyni. Légzés gyérül. 5 ó. Bódulat. Reflex erősen hanyatlott. Görcsök eddig nem jelentkeztek. 7 ó. Ugyanaz. Másnap az állat virgoncz. Gyógyulás. Huszonharmadik kisérlet. Fekete házi nyúl. Súly 2150 gm. 3 ó. 56­ p. Az állat bőre alá 0'62 gm. sósavas thebaint fecs­kendezünk. 4 ó. 1 p. Erős reflex-ingerlékenység, izomtehetetlenség, rángások a végtagok izmaiban. Az állat bőre alá 3 gm. paralde­hydet fecskendezünk. 4 ó. 10 p. Bódulat beállott, az állat oldalán fekszik. Reflex lehanyatlott. Légzés gyérül. Rángások megszűntek. 5 ó. Bódulat. Reflex erősen hanyatlott. Görcsök eddig nem észlel­tettek. 7 ó. Ugyanaz. Másnap az állat teljesen gyógyult. Huszonnegyedik kisérlet. Szürke házi nyúl. Súly 2250 gm. 3 ó. 38 p. Az állat bőre alá 0,03 gm. sósavas thebaint fecsken­dezünk. 4 ó. 4 p. Az állat végtagjait szétterpeszti, reflex-inger­lékenység igen erősen fokozott, enyhébb cronikus görcsök az arcz-, valamint a végtag-izmokban. Az állat bőre alá 3 gm. paraldehydet fecskendezünk. 4 ó. 12 p. Bódulat már kifejlődött. A reflex-tevékeny­ség még fokozottabb a rendesnél, de nem oly erős, mint előbb. A rángások erélytelenebbek. 5 ó. 2 p. Bódulat erős. Reflex-tevé­kenység erősen lefokozott,­ görcsök nincsenek. 7 ó. 2 p. U. a. Másnap az állat teljesen egészséges. Nyulainknál a halál thebain-só adagolására a dermerohamok alatt állott be a légzőizmok tetanusa, s ennek folytán kifejlődő fuladás következtében, tehát ép oly módon, mint azt a strychnin és brucinnal mérgezett állatoknál többnyire tapasztaltuk volt. A paraldehyd tehát, amennyiben a gerinczvelő tevékenységét lefokozza, s meggátolja a dermerohamok kifejlődését, hat thebain-mérgezésél életmentőleg. A thebain a görcsközpontra is erős izgató hatást látszik gyakorolni, innen a spontán fellépő cronikus görcsök, amennyiben a paraldehyd ezen görcsöknek létrejöttét is meggátolja, illetőleg a görcsök intensitását jelentékenyen enyhíti, fel kell tételeznünk, hogy a paral­dehyd a görcsközpont tevékenységét is képes lefokozni. (Folytatása következik.) A vándorlép casuistikájához. Engel, Gábor tr., egyet. m. tanártól. A hasűri szervek helyváltoztatása — vándorlása — nőknél feltű­nőleg gyakrabban észlelhető, mint férfiaknál. Ezen észlelet élet­tani magyarázata azon sajátságos viszonyban rejlik, melyet a nők különleges szerve, a méh, időnkinti mekkorasági, helyzeti és idomi változása által létrehoz. Ha a méh akár terhesség, akár pedig álképletek folytán növekedvén, a kis medenczében el nem fér, a hasár felé kezd ter­jeszkedni és úgy a mellette, mint a felette fekvő szervekre nyomást gyakorol, mire azok rendes helyükről eltolódnak. Ezen eltolódás következtében a hasűri szervek rendes helyzetét megszabó kötelé­kek — szalagok — ellazulnak, amely ellazulás azon esetben is többé-kevésbé megmaradhat, ha a méh pl. szülés után előbbi térfo­gatát visszanyerve, helyét újra elfoglalja és az általa okozott nyomás megszűnik. Az ezáltal létrejött meglazulás képét láthatjuk a has­falak ama petyhüdtségén, mely egyszeri szülés után is gyakran nagy mérvben visszamarad. A hasűrben fekvő szervek közül különösen a lép az, amelynek míg megnagyobbodását a leggyakrabban, addig helyéről való kitérését, azaz elvándorlását a legritkábban észlel­hetjük. Ezen utóbbi lelet ritkaságának oka abban keresendő, hogy a lép még rendes helyzetében is csak pontos vizsgálat által talál­ható fel, továbbá míg annak hosszúsági átmérőjét kontatás által meghatározhatjuk, szélességi átmérőjének hátsó határa tisztán ki nem bontatható, sőt mellső határa is — ha a bal remete hajlás bélsárral telt — nehezen lelhető fel. Nem tagadhatjuk, hogy van­nak oly esetek is, melyekben a rendes léptompulatot nem vagyunk képesek megtalálni, így Schuszter 80 esetben 5-ször nem tudta megkapni. Ha a lép helyét elhagyja, akkor bélsárgyülemmel, vándor­vesével, esetleg valamely álképlet által okozott hasűri mozgékony daggal, kisebb fokú fejlődésben levő petefészek-tömlővel, sőt méh­űri vagy méhen kívüli terhességgel is könyen összetéveszthető. Hogy ha a hasűrben valamely mozgatható dagot találunk, első pillanatban mindenre inkább, mint vándorlépre gondolhatunk, mely nem jár mindenkor oly kellemetlen tünetekkel, hogy azokat felismerésére jellemzőknek tarthatnék. A lép vándorlásának lehe­tőségét első­sorban szalagainak lazulása tételezi fel. Egyetlen szerve —­ mondhatni — a szervezetnek, mely ennek legtöbb úgy alkati, mint fertőző bántalmainál másodlagosan kóros elváltozást, nagyobbodást szenved, míg önálló megbetegedésre — legalább észleleteink szerint — felette kevés hajlandóságot mutat, mi főleg kötszöveti és aránylag csekély saját anyagforgalommal bíró szer­kezetéből magyarázható. Térfogat-nagyobbodását az őt helyzetében tartó szalagok nagyobbfokú rongálása követi és azoknak ez okból származott megnyúlásával, ellazulásával a vándorolhatás fő feltétele meg van adva. Vannak ugyan egyes esetek, ahol a jelzett kár­okat, t. i. a nagyobbodást és az ezzel járó súlynövekedést nem találjuk ; ezekben a szalagok lazultsága okául az utóbbiaknak eredetileg csekélyebb fokú ellenállási képességét kell tekintenünk, viszont oly esetek is fordulnak elő, ahol alkalmi okul külső erőművi behatá­sok szerepelnek. Aránylag rövid idő alatt három eset volt észlelésem tárgya, melyek kórszármazási, de főleg nőgyógyászati tekintetben érde­kességgel bírnak. S. Teréz, 18 éves, Maros-Illyéről (Hunyad­ megye), ter­hessége utolsóelőtti hetében vétetett fel a szülészeti kórodára. A sovány, fenyves külemű nő baloldalában húzó és nyomó fájdal­makról panaszkodik. Terhessége alatt sokat betegeskedett, kedély­hangulata nyomott volt, nehezére esett a rendes foglalkozás is, s többnyire fáradtnak érezte magát. Néhány év előtt váltólázas rohamai voltak. Havi tisztulása 16 éves korában jelent meg, mely úgy időre, mint minőség és mennyiségre nézve rendetlen volt, s e miatt, valamint egy a hasában érzett olykor-olykor fájdalmas keménység miatt csak akkor jutott terhes állapotának tudomására, midőn erre a magzat mozgásai figyelmessé tették. Lábai első időben dagadtak voltak, de bába által javasolt kenésekre lelohadtak. Haskerülete 92 cm. ; a magzat koponya­fekvésben, első állás­ban. Baloldalt a bordák alatt — 12 cm-ig lefelé terjedőleg — tompa kontatási hang, melynek határán a lép alsó széle tisztán kitapintható és csaknem a köldökvonalig követhető. A lép nyomá­sára tompa fájdalmat érez. A szülés 143/1 óráig tartott, melyből 13­3/2 óra az első, 1 óra a második és 1/4 óra a harmadik idő­szakra esett. Az 550 gramm súlyú lepény feltűnő kevés vér kísé­retében távozott el. Az újszülött fiú 3050 gramm súlyú és 49 cm. hosszú. Szülés után a lép alsó széle egész a bal bélcsontig eresz­kedett le, úgy hogy ennek távolsága a 9-dik bordától 2­2 cm-t tett ki és a méhnek jobb kézzel körülfogására, minthogy annak baloldali szélét eltakarta, akadályozólag hatott. Felső széle a bor­dák alá 6 cm-nyire sülyedvén, jól körültapintható; hosszanti át­mérője 13, szélességi átmérője 17 cm-t tett ki. A gyermekágy harmadik napján kisebb láz észlelhető, mely a méh kisfokú érzé­kenységének megfelelt. A 4-dik nap láztalan, az 5-dik nap délután­ján minden kimutatható ok nélkül 39-1 °-ra emelkedett hőmérséke. A 6-dik nap láztalan, a 7-dik naptól kezdve elbocsátásáig — a 20-dik napig — naponta bort és 1/2 gramm chinint kapott. El­bocsátáskor a méh jól visszafejlődve találtatott, a lép valamivel kisebb, könyen jobbra-balra és felfelé tolható, s nyomásra nem érzékeny volt. Ezen esetnél felvehető, hogy a terhesség folytán nagyobbodó méh az előtte és felette helyezkedő vándorlépet fokozatosan ren­des helyére taszította vissza, jelenléte a terhesség tartamára zava­rólag nem hatott és az — mint az újszülött méretei is mutatják — rendes végét érte el. H. A.-né, 28 éves, középszerűen táplált nő , 9 év óta asszony, s 5-ször szült. A negyedik terhessége alatt egy mozgékony daga­natot vett észre alhasában, mely terhessége elején méhe előtt 146

Next