Orvosi Hetilap, 1887. június (31. évfolyam, 23-26. szám)

1887-06-05 / 23. szám

j3uD APEST, 1887. ELŐFIZETÉSI ÁR :helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 0. é. kr. 23. sz. UNIUS MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Rich ár d könyv- kereskedésében. ORVOSI HETILAP. j'IONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMIHCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stiller Bertalan tnr. Gyakorlati észrevételek a szívbetegségekről. (Folytatás.) — Hirschler Ágoston tr. Az i883/4. tanévben észlelt mell- bártyalob-esetek. (Vége.) — Sax Ágoston tr. A gánóczi gyógyfürdő. — Neuman M. József tr. Közlemény sz. Rókus-kórházi orr- és gége­betegek (Navratil I. tanár főorvos) ambulatoriumából. — Jegyzőkönyvi kivonatok a biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet 1886. évi szaküléseiből. Júniusi szakülés. Júliusi szakülés. Augustusi szakülés. — Könyvismertetés. Die namhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländer im Aufträge seiner Excellenz des k. ungarischen Ministers für Cultus und Unterricht Herrn Dr. August Trefort beschrieben von Dr. Kornél Chyzer. — Lapszemle. Syphiliticus szivneurosis. — Egyoldali galactorrhoea. — A kemény agykér endotheliomája. — Izomközti savós tömlők. Tájrcza : Dirner Gusztáv tr. Úti levél. I. — Heti szemle.^Az országos közegészségi egyesület felirata. — Hollón A. tr. félszázados orvostudori jubi- laeuma. — A cholera-járványolc Olaszországban. — A párisi orvosi kar látogatottsága. — Felelet Antal Géza tanár úr válaszára. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet: A >Szemészet« 3. száma. Gyakorlati észrevételek a szívbetegségekről. Stiller Bertalan tr. egyetemi ny. rk. tanártól. (Folytatás.) ■ Eddig mindig szívnagyobbodásról szóltunk általánosságban. Azonban a szívnagyobbodás, vagyis a kontatás által kimutatható nagyobbodása a szívtompulatnak, különféle, sőt épen ellenkező jelentőségű lehet. A szív nagyobbodása ugyanis épúgy jelentheti boncztanilag a szívüregek tágulatát falzatainak vastagodásával vagy a nélkül. S minthogy a dilatált szív túltengett falakkal is bírhat, czélszerűnek tartom dilatatio alatt kórodai értelemben mindig azon kórszakot jelölni, midőn a tágúlt szív, legyenek falzatai vastagab­bak vagy sem, beálló gyöngeségét kezdi elárulni. Ezen a kórjós­latra nézve oly fontos különbséget maga a kopogtatás nem döntheti el; ez csak a nagyobbodást mutatja általában. Váljon azonban hypertrophia van-e jelen, mely annyit jelent, mint a fennálló kóros változás compensatióját és gyógyeszközét, vagy pedig dilatatio vagyis ezen compensatorius erőnek csökkenése, azt egyéb tünetek­ből kell kideríteni. Értékesnek tartom ez irányban a szívhangok gyengülését, az üteres hullám kisebbedését és puhulását és a csúcs­lökés eltűnését. Még mérvadóbbak természetesen a pangás kezdet­leges tünetei, melyek közt a máj nagyobbodása első helyen áll. A dilatatiótól megkülönböztetőnek vélem a distensiól. A míg t. i. a dilatatio annyit jelent, mint a szív állandó boncztani tágu­latát összekötve izomzata petyhiidésével, addig a distensio alatt a szív heveny tágulatát és elpetyhüdését értem. Hiszen hasonlóképen különböztetjük meg például a gyomor vagy húgyhólyag állandó boncztani tágulatát annak mulékony, túlságos tartalma által elő­idézett kiterjedésétől. Ily distensio akármely szívbetegség folyamá­ban léphet fel akár a bal, akár a jobb szívben a szívgyengeségnek hevenyen beálló tünetei közt; ilyenkor kopogtatás által az illető szív­részletnek rögtöni nagyobbodása kimutatható. Ezen gyors fellépése s kedvező körülmények közt csakhamar történő visszafejlődése adja a kórismészeti támpontokat, melyek a nagyobbodást mint distensiót felismertetik. Különben ezen heveny szívtágulat nem csak szívbetegségek lefolyása alatt jöhet létre, hanem a nélkül is nagyfokú gyengeségi, különösen vérszegénységi állapotoknál. így igen súlyos sápkor esetében láttam ily distensio cordist fejlődni, mely mellett a beteg legcsekélyebb mozgásnál ájuldozott s lélek- zetét vesztette. Nyugalom és izgató szerek az aggasztó állapotot rövid idő alatt helyreállították. A mi a szívzörejeket illeti, azoknak intensitása, mint tudjuk, korántsem felel meg mindig a billentyűbaj súlyosságának. Sőt miután egyik tényezője a zörej erejének a véráram sebessége, ennek a szívelgyengülés alkalmával beálló csökkenése lecsökkenti egyszers­mind a fennálló zörej erejét, úgy hogy halkabb zörej veszélyesebb szívbajt jelenthet. Azért nem ritkán lehet meggyőződni, hogy digi­talis adagolása s jótékony hatásának beállta után az előbb gyen­géd zörej jobban lesz hallható. Leggyakrabban találtam ezt a bal szájadék szűkületénél, mely általában valamennyi billentyűbaj közt a legkevésbé állandó zörejt adja. Láttam betegeket, kiknél az előbb kétségtelen stenoticus zörej hónapokon, sőt éveken át nem volt többé hallható, úgy hogy nagy klinicusok tagadták a beteg­ség fennállását, mivel ezen stádiumban vizsgálták. A stenoticus zörej, ha hallható is, a legkülönfélébb módozatokban mutatkozik, oly annyira, hogy némely kórodászok 4—5-féle variatióját Írják le ; közülök egyik különösen megjegyzendő, mely nem igen ritka, ha t. i. a zörej helyett hasadt diastolicus hang hallható. Legjellem­zőbb akkor a zörej, ha praesystolicus, ha t. i. a diastole és sys­tole közti rendes pausát egészen betölti; ilyenkor hosszú zörejt képez, mely az igen erősödött systolicus hanggal végződik, úgy hogy ez a járatlan előtt diastolicus hangnak imponál. A stenosis gyakran szövődve van a bicuspidalis elégtelenségével, s nem ritkán láttam, hogy az illető betegek felváltva rövidebb hosszabb ideig háromféle kórképet mutattak, a szerint a mint mind a két jellegző zörej, vagy csak a systolicus, vagy csak a diastolicus volt hall­ható, úgy hogy különböző időkben 3 különböző kórismét lehetett volna felállítani. Ezen állhatatlansága, sőt néha hiánya a stenoticus zörejnek okozza, hogy a bal szájadék szűkülete talán leggyakrabban lesz félreismerve valamennyi billentyűbajok közt. Több esetet észleltem, a hol vérszegény nőknél — a stenosis t. i. egyéni becslésem szerint nőknél sokkal gyakoribb, — az egész kórkép értelmes orvosoknak ideges dyspepsiának vagy általános neurastheniának imponált; jelen 23

Next

/
Thumbnails
Contents