Orvosi Hetilap, 1887. november (31. évfolyam, 45-48. szám)

1887-11-06 / 45. szám

14—9 Gyermekágyi méh közötti gyuladásnál egy esetben az antifebrin hatása kielégítő volt, mert a láz tetőpontján délután 4—5 órakor adott 6­25—0­50 cgm. antifebrin elég volt arra, hogy az illető beteg magas hőfokát 6—8 órára lenyomja. Gengedési folyamatok által feltételezett lázaknál az antifebrin­­nek hatása nem volt. (Vége következik.) *) Lásd OHL. 1887 . 42. szám. 1­ 870 Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Maceráti szülések és befolyásuk a gyermekágyra. Bársony János tr. II. tanársegédtől.1) (Vége.) A szülés lefolyása alatt tíz esetben repedt be a gát, a­mi 2­04 °/C -nak felel meg; öt esetben egyesítve lett a repedés, ezek közül azonban csak három egyesült. Kisebb sérülések, nyakhártya­­repedések a gát fölött, húgycső mellett 71 szülőnőnél történt . 15­9­ °/o- Az összes sérülések a gátrepedésekkel együtt 17'99°/0-ot képeznek a macerást szüléseknél, mely szám összehasonlítva az összes szüléseknél előforduló sérülések százalékszámával, igen kedve­zőnek mondható. Szabó Jr. kimutatása szerint a sérülések a szülé­sek 47 ’ 78°/0 0-ában, Winckel-nél 63°/0, Schröder-nél 89­/0-ban lép­nek fel. Tekintve, hogy bármily kis sérülés is a fertőzésnek be­­oltási helyéül szolgálhat, a kis sérülési százalékszám kedvező prognosist nyújt a gyermekágy lefolyására. Nagyobb sérülések, repedések, melyek a méhet, a méh alsó szakaszát érik, a legrit­kábban előforduló complicatiót képezik a maceráti magzatot szülőknél, mert a maceratio a magzati részek között legkeményebb, legellentállóbb koponyát is meglazítja összeköttetéseiben s az a viszonyok szerint összenyomható s esetleg jelenlevő szűkületnél sem fog sokáig fennálló akadályt képezni; annál kiválóbb tehát az az eset, melyet a 445 szülés közül az 1880. évről alkalmam van közölni, s melynek rövid leírását a következőkben adom: R. E. I. P., 20 éves, hajadon, cseléd (92—81 1880/1. Octo­ber 20.) havi vérzését 17 éves korában kapta, mely rendesen négy hetenkint 5—7 napi tartammal jelentkezett, utoljára 1881. május végén. Magzatvíz elfolyt az intézeten kívül, magzatrészek biztosan nem tapinthatók, szívhangok nem hallhatók, magzatmozgásokat az anya több nap óta nem érzett. Felvételkor a szeméremrésben egy jó diónyi kidomborodó daganatrészlet; külső méhszáj igen lenyomva sima szélű két harántujjnyi, a hüvelyből összehúzódáskor erősebb, különben mérsékelt vérszivárgás. Elülfekvő rész a fej. Szülőfájdal­mak fellépnek October 20-án este 10 órakor. October 21-én d. e. 10 ó. 30 p.-kor a lelet a következő: Méhszáj bőven egy haránt­ujjnyi, abból burokszerű képlet nyomul ki, mely tüzetesen vizsgálva, mint a lecsüngő fejből ismerhető fel. Ez a lelet 12 óráig nem változik; állandóan csekély vérszivárgás, fájdalmak mérsékelt erő­sek. 12 ó. 30 perczkor: méhszáj csaknem a szeméremrésig nyomult le, ettől balra egy mellűbről hátrafelé húzódó mintegy ujjnyi vas­tag hídszerű képlet által elválasztva egy másik nyílás mutatkozik, melyen át a maceráti magzat törzse kettőzötten nyomul elő.­­További megfigyelés alatt a magzatnak önkéntes fordulása észlel­hető, úgy hogy a kifejlődés alatt a lábak legelői és a fej legutol­­jára születik meg. A lepény ugyanezen résen át nyomul ki, vérzés utána nincsen, méh jól összehúzódik. Ezen baloldali résnek vizs­gálata a következő eredményt nyújtotta: A méhnyak a belső méh­száj magasságában a bal oldalon és a hátulsó peripheriában levált, úgy hogy e résen át közvetlenül a belső méhszájba jut a vizsgáló ujj, mely jól összehúzódott; a lefelé horogszerűen vezetett ujj a külső méhszájon vezethető ki, mely a lecsüngő nyaki részlettel együtt a szeméremrésbe csüng alá. A hátulról leszakadott részlet azonban nemcsak a nyaki rész által képeztetik, hanem rajta csüng egyszersmind a hüvelyboltozat és a hüvely hátsó falának felső felét képező hüvelyfal is. E lelet oly módon magyarázható, hogy áthatolva a repedés a méhnyak falán, nem nyílott az szabadon a hüvelybe, hanem magasabban székelvén a benyomuló idegen test által leválasztatott a hüvelyfal is az alapról egész azon helyig, hol a hüvely közepén végre harántrepedés által megnyílt az út ki a hüvely felé. A hüvelyboltozat táját vizsgálva, egyelőre nem volt eldönthető, hogy érte-e a sérülés magát a hashártyát is, vagy ez épen sértetlenül maradt-e. Az a körülmény, hogy az összeesésnek, mi a peritoneális sértéseket követni szokta, nyoma sem volt, ellene látszott szólani az áthatoló repedésnek. Draincsövet alkalmazott a műtő a legmagasabb ponton és irrigátiót rendelt arra az esetre, ha a hő 38 -a fok fölé emelkedik. A magzat fiú volt 30 cm. hossz-, 1250 gramm súly- és 21 cm. fejkerülettel. A gyermek­ágy második napján érzékeny a méh különösen jobboldalt, a 3-ik és 4-ik napon 38 ’3° hőmérsék 108 érveréssel, a többi napokon rendes hőmérsék és érverés, a 3-ik naptól bűzös folyás a 12-ig, két kiöblítése a hüvelynek a 3-ik és 4-ik napon kevés czafatot hoz ki; a 17-ik napon a nő gyógyultan távozik. A gyermekágy prognosisa tekintetében macerást szüléseknél egyrészről a magzat elhalása után beálló visszafejlődés, a decidiák részbeni elzsírosodása a méh belfelületének felszívó erejét legalább ha helyenként is, de csökkenti; sérülések a szülőutakon, mely friss sebek könnyebben fertőzhetők, kisebbek és ritkábban fordulnak elő, oly tényezők, melyek a prognosisra kedvezők; ezzel szemben a maceráti magzat és magzatvíz nem rothadt ugyan, de azon a határon van, hogy levegő hozzájutása mellett azonnal bomlik; az intézetbe felvett 445 anya közül 89 - 19'86°­0-nál már az inté­zetbe felvétele előtt megrepedt a burok, a­mi alkalmat adhat a levegő bejutására; burokrészlet, lepényrészlet az elzsírosodott szaka­­dékony petefüggelékekből könnyebben maradhat vissza, a mely szintén bomlékony s a prognosisra kedvezőtlen. A deciduális hártyák viselkedése maceráti magzatoknál nagyon váltakozó, néha alig nyoma található a kettős (vera és reflexa) hártyának, máskor a chorionon kívül erős vastag hártyát képeznek, úgy hogy az ammion és chorion teljesen épen távozik szülés alatt s a gyermek­ágyban két három tenyérnyi képlet alakjában lesz kilökve a decidua. A lepény a magzat halálával szintén változásnak indul, erősebb vagy hosszabb maceratiónál sárgás fakó színű lesz, el­­zsírosodik a burkokkal együtt, könnyen törékeny és szakadékony. A 448 magzat függelékei közül 210 esetben a lepény már macro­­scopice is elzsírosodott, a­mi 46 – 87 °/C-nak felel meg. A burkok beszakadása, tökéletlen eltávolodása kétszeres alkalmat ad az intra­uterin bomlására a gyermekágyi folyásnak, a­mi azután rendszerint a folyás bűzös szaga által ad jelt magáról, azonban a burkok ép távozása mellett is vastag decidua-részletek maradhatnak vissza vagy a nélkül is csupán a levegő hozzájuthatása elégséges a már a maceratio által mintegy előkészített bomlás előállására. Talál­kozunk a bűzös folyással akkor is, a­mikor a lepény s a burkok épségben hiány nélkül távoztak. A bomlási termékek felszívódásá­nak természetes következménye volna a hőmérsék emelkedése, ez a hőemelkedés azonban gyakran kimarad, bár az intrauterin bomlás kétségtelen bizonyítékául egyes esetekben már bűzössé vált, tehát bomlott burokrészletek távoznak a gyermekágy lefolyása alatt; ki­marad­t. i. a hőemelkedés, mert a méh belfelülete nem viseli magát úgy tartalmával szemben mint rendes élő magzat szüle­tése után, a­hol a friss sebfelület élénkebb és gyorsabb felszívó képességgel bír. Bűzös folyást találtam feljegyezve összesen 60 esetben = 13'48 °/„ és pedig 42 esetben = 70°/0 burokrészlet visszamara­dása nélkül és 18 = 3O°/0-ban burokrészlet visszamaradásával. Ezzel szemben burokrészlet visszamaradását találtam összesen 61 esetben = 13'7O°/0 és pedig bűzös folyás nélkül 45 = 73'77°/0- ban és bűzös folyással 16 = 26'23 °/0-ban. Azaz a bűzös folyást eredményeim szerint aránylag csak kis perczentben okozza a burkok (ammion és chorion) visszamaradása és a második csoport szerint ismét a burkok visszamaradása mellett is aránylag csak kis perczent­ben lesz a folyás bűzössé. A gyermekágy lefolyására befolyással ugyanazok a tényezők szerepelnek, melyek a nem macerást magzatot szülők gyermek­ágyában. Gyuladásos góczok a méh részéről annak egyik vagy mindkét oldalán vagy a funduson is érzékenység által jelölik magu­

Next