Orvosi Hetilap, 1888. augusztus (32. évfolyam, 32-35. szám)

1888-08-05 / 32. szám

1049 nap, ha önként nem következik be, ugyancsak beöntés által tartjuk azt rendben. Az igen kínos peristalticus fájdalmak ellen a bél­gázok elvezetésére a végbélbe több nyílással ellátott hoszú fém­csövet illesztünk. A kötést, hacsak láz nem indokolja előbb a has pontos megvizsgálását, csak a 7—8. napon változtatom, a­mikor is a varratok egy részét eltávolítom. A felkelés idejét természetesen a lefolyás határozza meg, teljesen zavartalan le­folyásnál a műtét utáni második hét végén engedem meg, miután pár nappal előbb valamennyi varrat eltávolíttatott. A műtét javalatát képezte: fibroma uteri két esetben, cysta ligamenti lati egy esetben és a petefészkek kóros elfajulása öt eset­ben. Javalat szerint csoportosítva az esetek következők: I. Fibroma uteri két esete. i. 1884—85. 58. szám. H. Teréz, 38 éves, mosónő fel­vétetett 1885. június 16. Első tisztulása 13 éves korában jelentkezett, 4 hetenként mérsékelt vérzéssel és 3 napi tartammal ismétlődött ájdalmak nélkül. Hétszer szült: először 17, utoljára 6 év előtt; szülései és gyermekágyai kivétel nélkül rendesek voltak. Jelen baja keletkezését ezelőtt 4 évre vezeti vissza, midőn heves felindulás után (!) nagyfokú vérzés állott be, mely fájdalmak nélkül hosszabb­­rövidebb megszakításokkal csaknem egy éven át tartott, ezután pedig négyheti időközökben ismétlődő 2 —3 napig tartó csekély vérzéssel járó rendes hószámnak adott helyet. Ezen idő óta észleli hasának fokozatos nagyobbodását. Felvételnél a has jelentékenyen megnagyobbodott térfogatában. A vékony hasfalakon keresztül élesen körülírt daganat tapintható, mely felső szélesebb végével a gyomorgödörig emelkedik, lefelé vékonyodó részletével a medenczébe terjed, s mely fölött a has­falak mindenütt redőbe emelhetők. A jól mozgatható és nem érzé­keny daganatnak köldök alatti részlete sima felületű és ruganyos tapintatú, felső vége kemény és egyenetlen tapintatú. A daganat felett a kopogtatási hang tompa, mindkét ágyéktáj felé dobosan áthangzó; a hallgatódzás jellegzetes tüneteket nem nyújt. Hullám­zás nem mutatható ki. A has méretei: A has legnagyobb kerülete a köldök alatt 3 ujjnyira, 114 cm. A jobb felső csipőtövis távolsága a köldöktől ... 33 » A bal » » » » ... 33 » A szeméremizület távolsága a köldöktől . . . 32 » A » » a daganat csúcsától . . . 53 » Lógó has: fennálló helyzetben a hasfalak a c­omb alsó harmadáig lógnak le. Belső vizsgálatnál a portio vaginalis vala­mivel magasabban tapintható és a középvonaltól kissé jobbra terelve, kemény, megvastagodott; a méhszáj ujjnyi harántrés, a hüvelyboltozat üres; a méh nem tapintható körül; a méhüreg 8 cm. hosszú. A beteg gyengén táplált, 145 cm. magas, súlya 61,5 kiló. A közérzetet főleg a fekvő helyzetben fellépő légzési nehézségek zavarják. E jelen állapot solid méhdaganat jelenlétére engedett követ­keztetni, míg az előbb leírt anamnesticus adatok (aránylag gyors növekedés, a hószámnak rendes időközökben fellépése és csekély volta) inkább petefészektömlő felvételére utaltak. Hasmetszés 1885. június 25-én gőzspray mellett. A hasüreg megnyitása után: fibroma uteri cavernosum. Összenövés vékony­bélkacs- és csepleszszel, kettős lekötés után leválasztás. A daganat kigördítése után a tágított hasseben át alsó vékonyabb részlete vastag gummicső segélyével ideiglenesen leszoríttatván e hely felett 7—8 cm.-nyire vezetett körmetszéssel eltávolíttatik a méhfenék és a méhtest hátsó falából kiinduló a méhnyakig leterjedő daganat legnagyobb tömege. A csonk két kötegben és egy tömeges le­kötéssel erős selyemfonállal leszoríttatván, a gummicső levétetik és a nem vérző csonk a hasseb alsó zugában catgut-körülszegéssel rögzíttetik (extraperitonealis kezelés­). A műtét tartama a narcosis kezdetétől a haskötés befejezéséig 1­0/a óra; az eltávolított daganat súlya 15 kilo. A kivarrt csonk Hegar nyomán chlorzinkkel kezeltetett és a mumificált részletek naponkinti lemetszése által folytonosan kisebbedvén, a XV. napon a leszorított csonkrészlet utolsó marad­ványa is eltávolíttatott. A lefolyásra vonatkozólag említést érdemel a műtét után 10 órával a csonkból beállott meglehetős erős vérzés, mely draincsővel történt lekötésre állandóan megszűnt. A második naptól kezdve 6 napon át mérsékelt hőemelkedés. A műtétt a 34. napon felkelt és a 48. napon hasövvel el­látva gyógyultan elbocsáttatott. (Orvosi Hetilap 1885. 35. sz.) 2. 1886—87. 12. sz. L. Erzsébet, 37 éves, hajadon, cseléd; felvétetett 1886. október 12-én. Havi haja 7—8 napi tartammal bő vérzéssel , heti idő­közökben jelentkezik görcsös fájdalmaktól megelőzve. Nem szült. Hasa növekedését nyolcz év óta észleli. A hasüreget a gyomorgödörig terjedő gömbölyű, sima felü­letű, mozgatható, nem érzékeny, elasticus tapintatú, a medenczébe lenyúló daganat tölti ki, mely felett a kopogtatási hang tompa ; hallgatódzásnál mindkét oldalt a lágyéktájon élénk edénytörej észlelhető. A has legnagyobb kerülete a köldök alatt 4 ujjnyira, 105 cm. A szeméremizület távolsága a köldöktől . . . . 26 » » s a daganat csúcsától. . . 46 » » »a proc. xyphoid. . . . 56 » A jobb csíptövis távolsága a köldöktől . .... 30 » A bal 3 » »............................28 » A portio vaginalis magasra vont és hátrafelé húzódott, vékony, kúp alakú, a méhszáj lencsényi sima szélű; a méhet körültapintani nem lehet. Kórisme : Fibroma uteri cysticum. Hasmetszés 1886. október 15-én. Összenövés nincsen. A ki­gördített daganat előbb jelzett módon eltávolíttatván, csonkja, melyet a nagyfokú feszülés miatt a hassebben rögzíteni nem sikerül, két részletben leszoríttatik a két oldalt levő nagy edények külön lekötése mellett és a metszési felületnek lesimítása és az itt látható nagy edények lekötése után lépcsőzetes varrattal és a hashártya bekunkorításával harántul futó vonal alakjában egyesíttetvén, a nem vérző csonk elsülyesztetik (intraperitonealis csonkkezelés). Az el­távolított daganat súlya 75 kiló. Belsejében sárgás nyúlós folyadék­kal telt kisebb-nagyobb üregek. Főtömege fibrosus. A műtét napján délután a hőmérsék: 3­7'0°, második napon d. e. 38’o°, d. u. 39-5 °, igen élénk hasfájdalmak, száraz nyelv, puffadt nagy fokban érzékeny has; harmadik napon d. e. 38'2°, d. u. meghalt. Peritonitis septica. A két esetnél követett különböző eljárás kapcsán meg kell jegyeznem, hogy bár az intraperitonealis csonkkezelést tekintjük tökéletességénél fogva azon eljárásnak, mely hivatva van jövőben myomotomiánál is uralni a tért: nem zárkózhatunk el attól az igazságtól, hogy a jelen még a kedvező eredményeknek számokon nyugvó érve által támogatott extraperitonealis csonkkezelésé, mint a­mely a myomotomia két legnagyobb veszélye — a csonkból ki­induló sepsis és utóvérzés — ellen az elérhető biztosítékot nyújtja és hogy e nézetemnél fogva második esetemben az intra­peritonealis csonkkezelésre csak kénytelenségből és a lefolyás által sajnosan igazolt aggodalommal határoztam el magamat, miután a rövid terjedelmes csonk extraperitonealis rögzítésének kivihetlenségé­­ről meggyőződést szereztem. (Vége következik.) 1050 Lichen (ruber) planus. Róna Sámuel tr. kórházi rendelő orvostól. (Vége.) II. A Wilson által először e név alatt leírt lichen ismerete, előadásom történeti részében felemlített szerzők némelyike által tetemesen bővült és tökéletesedett. Nem lehet feladatom itt a lichen planust — minden irányban méltóan ismertetni, feladatomul csak a főbb — vitás momentumok, a kevésbé általánosan ismert jelenségeknek, tehát főképen a lichen efflorescentiák morphologiájá­­nak tárgyalását tűztem ki. 32 *

Next