Orvosi Hetilap, 1888. szeptember (32. évfolyam, 36-40. szám)

1888-09-02 / 36. szám

1169 — 1170 April 18-án álmatag, mindkét alsó végtagjában hasogatást érez. Különben erősebbnek érzi magát, fennjár, a kertben sétált is. April 20-án mindkét felső végtag erősen reszket, a kanál kiesik kezéből. Fázási érzete van. Fejfájás megszűnt. April 22-én félelmek lepik meg, feje fáj. April 23-án erősen hány, gyenge, sápadt. Ágyban fekszik. April 24-én hasmenése van, mely tannin és Dower-por adagolására megszűnik. April 29-én élénken hallucinál, apját és anyját látja. April 30-án. Egész éjjel nem aludt, élénken hallucinált, fel­ugrált ágyából, majd az ablakhoz, majd az ajtóhoz futott s apjá­val s anyjával beszélgetett, az ágyak alá bújt. Igen zavart. Áttéte­tik a megfigyelő kórterembe. Május 1-én nyugtalanul aludt, igen gyenge, a bal facialis lóg, a bal conjunctiva erősen belövelt. Május 6-án gyenge, étvágytalan. Május 8-án a bal láta nem oly tág már, csaknem egyenlő nagy a jobbal. Május 12-én szabadabb s nyugodtan viseli magát. Május 16-án vizeletrekedés lépett fel. Május 20-án vizelési nehézségei vannak, gyenge, bágyadt. Május 22-én elesett, arcza halvány, lesoványodott. Egész nap ágyban fekszik. Vizelet- és székrekedése van. A bal láta tágabb, bal facialis pareticus. Bal kezét nehezebben emeli, az izomerő általában gyengült. Térdreflex mindkét oldalt élénk, főleg baloldalt. A bal homlokfélen a szemöld­ív felett gyermektenyérnyi területen, a bal felső ajkon ujjnyi vastag, a bal pofán ezüst­forintnyi területen teljes anaesthesia; azonkívül a bal arczfélen egyebütt is az érzés nem oly jó mint jobboldalt. Látás mindkét szemen jó, úgyszintén a színérzés is, 5 méterről minden színt meg­nevez. Hallás jobboldalt 150, baloldalt is/x3.5 (Politzer-féle hallás­mérővel). A hangvilla hangját (Sol3 és Ut5) jobboldalt nem tűri oly jól mint baloldalt. ízlés, szaglás ép. Elméje gyengült. Nehezebben percipiál, könnyen sírva fakad. Magaviselete gyermekes. Május 24-én zavart, hallucinál. Május 28-án beszéde nehézkes, vontatott. Május 30-án hasmenése van. Igen gyenge, összeesett. Test­vére hangját hallja. Június 5-én piszkos, bélsárával összekeni magát. Sír. Június 6-án zavart, élénken hallucinál, sokat beszél. Időn­­kint csendesebb. Június 12—20 közt sokat hallucinál, zavart, apját látta, félelmei voltak, majd sok ember rohanta meg, kik agyon akarták ütni. Május 20-án kissé tisztább. Junius 21-én 3 gm. chloralra sem alszik, nyugtalan, sír, Jobboldali pneumonia. Roboráló szerelés. Június 22-én makacs hasmenései vannak, melyek minden gyógykezeléssel daczolnak. Decubitus keletkezett. Légzése nehéz. Június 24-én felette gyenge, elesett, comatosus, pulsus kicsiny, alig tapintható, izgatók hatástalanok. D. u. 3 '/a órakor meghalt. A június 25-én megejtett bonczolás eredménye a következő : A hulla alacsony termetű, sovány, halvány, hátán terjedelmes hullafoltokkal ellátott, hajzata barna, láták középtágak, egyenlők. Nyak középhosszú, középvastag. A mellkas dombordad, a has kissé besüppedt. A koponyaboltozat vastag, szivacsos. A kemény agykér mérsékelten feszült, helyenként a lágyagyburkokkal s ezek közvetítésével az agykéreggel összenőtt, úgy hogy ezek utóbbival együtt vonhatók le. A lágyagyburkok tejszínűen elhomályosodtak és különösen az agyalapon vékony szívós fonalakból álló hálóza­tokat mutatók. A baloldali háromosztatú ideg kilépő helyén sza­­lagosan a keményagykérhez odanőtt. Burka megvastagodott. A lágyagyburkok vér- és nedvszegények. Az agy tekervényei lelapul­tak, gyomrácsai erősen tágultak, körülbelül 50 gm. tiszta sárga savat tartalmazók. A jobboldali sziget rövid tekervényei alatt egy nagy babnyi, a baloldali kérges test hátsó felében egy mogyoró­nyi sárgás-fehér, egynemű tömöttebb középből és azt körülvevő néhány mm.-nyi széles vörösbarna, lágyabb, de a környezetnél még tömöttebb udvarból álló képlet. Ezek közül az elsőnek szom­szédsága, vagyis a sziget tekervényei, kérge, a láztelep és farkas mag hátsó harmada lágyabb, sárgás, kocsonyaszerű, áttetsző. A pajzsmirigy kicsiny, középvértartalmú. A gége és légcső nyákhártyája halvány. A tüdők vérszegények, puffadtak, kivéve a bal felső lebeny nagyobb alsó felét, mely légtelen, tömött, metsz­­lapján szemcsés, szürkés, vörös, sok zavaros sűrű nedvet nyújtó. A szív kicsiny, mérsékelten összehúzódott, izomzata vörös­barna, tömött, üresben kevés alvadt vér. A máj vérszegény pety­hüdt ; az epehólyagban kevés zöldes híg epe. A lép kevéssel nagyobb, középvértartalmú, lágy. A gyomor nyákhártyája be­levelt, sok nyákkal és ételmaradékkal fedett. A belek nyákhártyája halvány, beszűrődött, nyákkal és kevés pépes bélsárral fedett. A vesék valamivel nagyobbak, vérszegényebbek, közép­tömöttek. A baloldalinak kettős a medenczéje és húgyvezetéke. Utóbbi kettő közösen nyílik a húgyhólyagba. A vesemedenczék és húgyvezetékek erősebben tágultak, nyákhártyájuk belövelt, helyen­kint mákszemnyi élénk piros vérömlenyeket mutató. A húgy­hólyagban sűrű, ezafatos, zöldes genynyel kevert kevés vizelet, nyákhártyája egyenetlen, sötét szürkésvörös, az alappal erősebben összefüggő, izomrétege erősen megvastagodott. A végbél és méh közötti kötszövet erősen szaporodott. Gumma syphiliticum insulae Reillii dextrae; gumma syphi­liticum partis posterioris sinistrae. Periencephalitis ex leptomenin­­gitide chronica. Pneumonia crouposa in stadio resolutionis lobi superioris pulmonis sinistri. Cystitis chronica cum hypertrophia musculari vesicae urinariae, dilatatione ureterum et hydronephrosi bilaterali, pelvis et ureter duplex renis sinistri. Látjuk, hogy a betegnél a tünetek kaleidoscopszerű válto­zása, tarkasága, múlékony jellege, sokszerűsége a hysteria képét juttatják eszünkbe, főleg a betegség kezdetén. Fejfájások, szédülé­sek, álmatlanság, vizelési, incoordinationalis, érzési zavarok, láta­­diffferentia, facialis paresis, térdreflex fokozódottsága, a kezek nyomó erejének gyengülése, reszketés, homályos látás, vasomotoricus, beszédbeli zavarok, majd ijesztő deliriumok, hallucinatiók, indoko­latlan félelmek a legtarkább vegyületben jelentek meg, halványod­tak, vagy tűntek el. Később epilepsiás rohamok, nagyobb fokú hüdési tünetek s az elmegyengeség jelei csatlakoztak a kórképhez, mind inkább állandóbb jelleget öltvén, a midőn súlyosabb agybeli elváltozások jelenlétére lehetett következtetni. A foltos anaesthesiá­­nak magatartása a homlokon és arczon egyezett meg különösen a hysteria hasonló tünetével, sokáig ez uralva a kórképet, alig volt nap, hogy nagysága és foka ne szenvedett volna változást. Sőt mi több — mit hysteriásoknál gyakran volt alkalmunk tapasz­talni — az anaesthesiás területen a villamos ingerlékenység fokozódott volt. A felsorolt tünetek magyarázatához egyrészt a bonczlelet, de másrészt még inkább a kórszövettani vizsgálat adta meg a kulcsot. A Müller-féle folyadékban keményített agyrészletekből készített metszeteket nagyobbára a Gerlach-féle ammoniakos carmin-oldatban festettem, bár itt-ott a haematoxylint s safranint is használtam. A közölt ábrákat a Reichert-féle górcső 76, 160 és 240-szeres nagyí­tása után rajzoltam. Az agy és kisagy egész területén többé-kevésbé kifejezett syphiliticus encephalitis nyomaira bukkantam, melynek különféle stádiumait lehetett észlelni. A vérbőségi szaknál az agykéreg vér­edényei megszaporodottaknak, tágultaknak találtattak, melyek közül a kéreg- és velőállományban szétszórtan, majd csoportokban nagy­számú lymphoid-sejtek voltak láthatók. Ezen lymphoid-sejtek elő­szeretettel halmozódtak fel egyrészt a véredények körül, másrészt a nedv- és sejtkörüli űrökben, sőt egyes esetekben magába a sejt állományába is betolakodtak, a­mint ez a közlött Cu, Cl2, ClS ábrákon látható. Hasonlót különben Popoff, Lubimoff, Mangenot és Laufenauer is észlelt. Itt-ott sárgás, erősen fénylő nem festődő izzadmánytömegek láthatók. A véredények szépen mutatják a Heubner által syphiliticus bántalomra jellemzőnek leírt elváltozá­sokat. Az egész ütér fala megvastagodott, főleg pedig az intima 36*

Next