Orvosi Hetilap, 1889. március (33. évfolyam, 9-13. szám)

1889-03-03 / 9. szám

Harminczharmadik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1889. mdrczius 3. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség• HÖgyes Endre IV. kér., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap 1'/a—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet“ s a „K ö z e gés? s é g ü gy és'T ö r- vényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÚRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐG-YES ENDRE és ANTAL G-ÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. kei-., Sebestyén-tér 8. sz. Alap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt. fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Jendrássik Ernő tr. Az acetanilid therapeutikus alkalmazásához. — Dirner Gusztáv A. tr. Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában. — Buday Kálmán tr. Közlemény a budapesti k. m. tud. egyetem kórboneztani intézetéből. Septikus embolus által okozott ütőértágulat egy esetéről. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület: 1. Róna S. tr. Fél­oldali terjedő arezsorvadás. 2. Bókái János tr. Csontosodással járó terjedő izomsorvadás. 3. Tangl Ferencz tr. Hibásan fejlődött húgy-ivarszervek. 4. Siklóssy Gyula tr. Szemhéjképzés esete. 5. Schwarz Artúr tr. Hysteria virilis. 0. Szabó Dénes tr. Az idült mélilmrutok gyógyítása clilorzinkkel. — Gesellschaft der Merzte in Wien: 1. Nothnagel tnr. Ikertestben székelő daganatnak egy újabb esete. 2. Hochmegg tr. Kismedenczebeli daganat kiirtásának esete. 3. Lorenz tr. A lob vagy reflectorius izomösszehúzódás folytán beállott contracturák kezelése. — IRODALOM-SZEMLE. L Könyvismertetés. De la suggestion et du somnambulisme dans leurs rapports avec la jurisprudence et la médecine légale par I. Liégeois, prof. á la faculté de droit de Nancy. — Die Haütarterien des menschlichen Körpers von C. Manchot. — Utasítás a bírói és rendőri hullavizsgálat körül követendő eljárás iránt. — II. Lapszemle. Kórtan. A typhus bacillusa. — A kísérleti ezukros húgyárról. —- Gyógyszertan- Méregtan. A lipanin gyógytani értékéről.—Photoscylin a gyógyászatban. — Szénéleg-mérgezés után bekövetkezett litidés. — Belgyógyászat. Mellkas-csapolás után gyógyult véres mellbártya-izzadmány. — Bőrkiütés rheum-bevétel következtében. — Az emberi bélnedv egy új vizsgáló módszere. — Sebészet. Mesterséges vértelenítés struma-göbök kifejtésénél. — A hengeres csontok átvésése. — Belső húgycső-metszésről.—Bőr- ésbujakórtan. Az öröklött bujasenyvről. — A „lmlroxylamin“ mint új gyógyszer a bőrbántalmaknál. — Törvényszéki orvostan. Önzsinegelés. — A gyomorpróba értéke. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. A bírói és rendőri imllavizsgálatot szabályzó utasítás életbeléptetése. —- Évi jelentés Batizfalvy Sámuel tr., a testegyenészet magántanárának budapesti orvos-,sebészi,testegyenészeti magángyógyintézete XXX-dik,saz intézet önálló liidegvízgyógyászati osztályának I-ső évi működéséről. — Heti szemle. Adományok a Trefort Ágoston mellszobor-emlékre. — A fővárosi kórház-ügy jövője. — Emlékbeszéd Rózsai József tr. felett. — Bacteriologikus intézet felállítása a fővárosban. —■ A délmagyarországi természettudományi társulat orvos-gyógyszerészi szakosztálya. — Az országos közegészségi egyesület. — Az orvosi segélyegylet tagdíj fizetései. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az acetanilid therapeutikus alkalma­zásához. Jendrássik Ernő tr., egyetemi magántanártól. Az antipyreticumok sorában felmerült acetanilid (antifebrin) hőcsökkentő hatásának dicserői napról-napra fogynak, nem mintha a láz alászállítását nem lehetne tetszés szerint való fokban általa elérni, hanem mert más készítmények — neveze­tesen az antipyrin — a hatás egyenletessége tekintetéből felül­múlják, továbbá kellemetlen melléktüneteket ritkábban mutat­nak, s a czél eléréséhez szükségelt adagot is biztosabban lehet előre megítélni ez utóbbiaknál. Az acetanilid azonban az idegrendszerre ható szerek sorá­ban jelenleg elsőrangú helyet foglal el. Fájdalomcsillapító hatása az esetek nagy többségében oly kiváló, hogy a tulaj- donképi narcotikus szereket felülmúlja, főleg, ha tekintetbe veszszlik, hogy alkalmazásának utólagosan rossz hatásától nincs mit tartanunk. De ezen irányú indicatiója Lépine, Charcot és Dujardin-Beaumetz kezdeményezése után már úgy a hazai, mint a külföldi irodalomban is eléggé ki van merítve. A fájdalom-ellenes hatásán kivtil csak még az epilepsia ellen lett ajánlva, ezen irányban azonban (Faure, Deny, Borosnyai, Fischer stb. vizsgálatai folytán) nincsen számbavehető hatása. Jelen alkalommal oly használatáról kivánok referálni, melyet felemlítve nem találtam, s a mely ezen szernek javalatát ki­bővíti. Eszleleteim szerig ugyanis az acetanilid igen kitünően bat a tabes és a dementia paralytica folyamában egyes esetek­nél beálló nagyfokú izgatottság leküzdésére, továbbá a tabeses larynx-krisisek megszüntetésére is. Az első eset, a melyben ezen czélból rendeltem nz acetanilidet, a következőkben foglal­ható össze: 34 éves férfi, kinél a kórelőzményben határozott syphilitikus bántalom ki nem mutatható, m. év junius havában észrevette, hogy látása csökken, a kezelő orvos eleinte ennek nagyobb fontosságot nem tulajdonított, szemvizet rendelt, a folyton előrehaladó vakulás azonban a beteget végre szem­orvoshoz vezette, ki az atrophia nervi opt. felismerése után más tabeses tüneteket is talált, s a beteget hozzám utasította. A diagnosis biztosan meg volt állapítható a tünetek alapján: a pupilla középtág, a jobb kissé tágabb, s nem egészen kerek, a fényreactio teljesen hiányzik, míg az alkalmazkodásnál jól húzódik össze az iris; nagyfokú achromatopsia (csak a kék színt ismeri fel), tetemes amblyopia. Az arezon a jobb szem felett a homlokon, továbbá a glabella jobb felén, s szintén ezen az oldalon az orr felett teljes anaesthesia, szabálytalan, s nap­ról-napra ingadozó határokkal. Romberg-ttinet, az inreflexek mindkét oldalt teljesen hiányzanak. Határozott fájdalmai a betegnek nincsenek, nevezetesen alsó végtagjain szúró fájdalmai eddigelé nem voltak. A beteg látása rohamosan csökkent, s csakhamar a puszta fényérzésig sülyedt. Ezen beteg, ki már azelőtt is igen izgékony természetű volt, nem tűrte szánalmas baját oly könnyen, mint rendesen a tabes folytán megvakulok. Időnként nagy fokban izgatott lett, lakásán hevesen fel-alá járkált, hozzátartozóit szidalmakkal illette, ilyenkor senki őt ki nem elégíthette. Eleinte hideg borogatásokkal kísérelték meg

Next

/
Thumbnails
Contents