Orvosi Hetilap, 1889. március (33. évfolyam, 9-13. szám)

1889-03-03 / 9. szám

1889. 9. sz. ORVOSI HETILAP­ sist említhetem fel, mely többnyire igen kifejezett, de ez alig ad egyéb aggodalomra okot; tanácsos azonban az adagot 1 gm.­­nál nem feljebb emelni, sőt úgy észleltem, az ilyen nagy adag-­­ nak nincs is oly kitűnő hatása, mint a 0'6 vagy 0'75 gm.-osnak. A hatást nem lehet azonosítani a narcotikus szerekével; itt nem az ezek után következő bódulat nyomja el a kóros izgalmat, az egyszerűen megszűnni látszik, s ha itt-ott a beteg utána el­alszik, ez inkább a bántalom által előidézett kimerültségnek tulajdonítandó, mint talán az acetanilid altató hatásának. Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában. Dirner Gusztáv A. tr.-tól. (Vége.) A conservativ eljárás egy másik neme is gyorsan hódít tért a gynaekologusok közt. Ez a massage ; a physikai gyógyító elbánások e leg­ifjabb, de gyorsan izmosodó testvére. A massage-nak a gynaekológiában egy laikus, illetve katona szerzett polgárjogot. A svéd őrnagy, Brandt, a­ki a Ling alapította stockholmi „kir. központi torna­intézetből“ került ki, a­hová torna­tanítóvá való kiképzésre volt beosztva tény­leges katonai szolgálata idejében. Brandt, Branting és Georgi tanítványa volt és „Gymnastiken“ czímű könyvében el is mondja, miképen jutott oda, hogy a női medencze szerveinek bántalmait gymnastice orvosolja. A Norrköpingben, mint gyom­as­ta, beteg nőkkel űzött svéd tornászaiét, a­mikor sok női bajt tanult megismerni. Ott tör­tént, hogy egyszer egy férfi, hirtelen létrejött végbél-előesés­­sel, orvos hiányában nála keresett segítséget. Brandt a bete­get kőmetszési helyzetbe fektette, s külső kézfogásokkal, kene­­getéssel a bal hypogastrium felül reponálta a prolabált allust. Ugyanekkor olvasta Liedbeck Jr. könyvében, hogy Dalekarlien­­ben a méh előesése rendkívül gyakran fordul elő. E két körül­mény találkozása gyújtott. Brandtban megfogant az eszme, hogy a méh előesését hasonló módon lehetne gyógyítani, mint a végbélét. Az eszme termékeny volt. Az anatómia és pathologia másfélévi tanulmányozása után 18­31-ben alkalmazta Brandt először módszerét egy 47 éves nőn, a­ki 27 éve szenvedett méhelőesésben. Tizennégy napra az asszony meggyógyult. Ez­után más női bántalmakra is kiterjesztette Brandt mechanikus gyógyító elbánását, nem kevésbé biztató eredménynyel. Eredményeinek csakhamar híre jutott Skandináviában. Stockholm és Christiania orvosegyesületei ismételve disputáltak felettük és­­ ellenséges állást foglaltak Brandttal szemben. Malmsten tanár egy csapással döntötte feledésbe az orvos­ világ előtt Brandt eljárását, „illetlen beavatkozásnak“ a nő nemi sphaerájába bélyegezve azt. Annak tartották természetesen a prude angolok is, a­kiknek egyike azt mondotta: „I think it far better to leave patients to drag on a life of suffering, a burden to themselves and to their families, rather than to cure them by such means“. Pedig emlékezhettek volna még a hal­dokló Sydenham-re, a­ki siránkozó barátainak azt mondta: „I leave behind me three great and most important means, viz. : air, water and exercise, which will compensate for the loss of my person“. Ámde Brandt dolgozott csüggedetlenül és ma szaporod­nak orvos-apostolai ország-világszerte, mind a mellett, hogy még alig egy év előtt is Salin, a svéd királyné orvosa azt mon­dotta nekem, hogy Brandt Stockholm orvosai előtt reputatióra nem tett szert, kivéve Nissen Jr.-t Christianiában. Ha Brandt nem lehetett próféta otthon, azzá lett a kül­földön. Másfél éve, a­mikor utamban Jenába értem, még mele­gen találtam Brandt és Nissen helyét Schnitze tanár klinikáján. Profanter, a­ki Stockholmban járt, reábízta őket, hogy egy oly elismert tekintély előtt, mint Schnitze, producálják el­járásukat , gyógyítsanak Schnitze ellenőrizése mellett női medenczebeli bántalonakat és tegyék így közkincscsé a therapia e­lemét. Brandt és Nissen­­/4 évet töltöttek Jenában és 1­1 eset­nél értek el feltűnő eredményt. „Úti Naplómban“ már el­mondtam, hogy Schnitze milyen elismerő nyilatkozatot tett. Itt hozzáteszem, hogy Schnitze nyilatkozata Brandtnak és mód­szerének fényes elégtételt látszik eredményezni. Azóta gyors egymásutánban következtek közlemények német orvosok részé­ről, a­kik tőle vagy Jenában vagy Stockholmban tanulták a medenczeszervek gymnastikáját. Profanieren kívül Seiffart, majd Skutsch jénai docens, Preuschen greifswaldi tanár, Schauta, a­ki most Prágában Breisky, illetve a boldogtalan Bandi utóda, Frankel és Winaver igyekeztek közleményeikkel e gyógyító elbánás iránt figyelmet és bizalmat kelteni. Legújabban Resell lefordította németre Brandtnak emlí­tett „Gymnasticon“-ját, s ezzel kezünkbe adta Brandt egész systemáját, a­mint ő azt újabban rendezte és Lindblom Jr., upsalai sebész-klinikai assistenssel revideáltatta. Említésre méltónak tartom, hogy Brandt e könyvének egy régibb ki­adását Roth Mátyás tr. hazánkfia Londonban lefordította angolra. Kevés figyelemre méltatták e fordítást annak idején, bizonyára abból az előítéletből folyólag, hogy Roth Jr. a homaeo­­pathiának is híve. Brandt módszere, a­mint azt Resell könyvéből, Lindblom közleményéből és Preuschen meg mások előadásaiból ismer­jük, nemcsak a medenczebeli szervek és szövetek, illetve gyuladási termékek massage-ából áll, hanem első­sorban az ágyéki gerinczoszlop és keresztcsont ü­tögetéséből ököl­lel vagy pacskolásáb­ól a kézzel, a­melyek a vérkeringést és légzést élénkítik; e mellett elengedhetetlennek tartja az úgy­nevezett ellenállási mozgásokat is, vagyis az activ gymnasti­­kát, még­pedig kiválóan a c­ombok adductorainak működteté­sét, azaz a c­ombok zárását, egymáshoz közelítését ellenállás mellett egy harmadik személy részéről. Ez utolsó része Brandt módszerének, t. i. a medencze fenekének (diaphragma pelvis) erősbítését hozza létre, a­mennyiben az adductorok összehúzó­dásával a musc. levator ani, a sphincter ani és constrictor cunni is működésbe jut, a­melyek ez úton a megemelt (lift) ren­des helyére és normális helyzetbe hozott méh­et rögzítik és támogatják. Vájjon mindez elegendő lesz-e tartósan az előbb sü­lyedt vagy előesett méhet visszatartani, avagy rationális lesz-e az első jó eredmények elérésével az anatómiájukban változott viszonyokat a hüvelyben és repedt gáton is restituálni colporrhaphiával és gátképzéssel, azt csak most, miután a gynaekológusok maguk vették kezükbe Brandt módszerét, fog eldőlhetni. Én azt tartom, hogy erre a legtöbb esetben szük­ségünk lesz. Nem c­élom itt az eljárásnak részletes leírását adnom; reá­utalom az érdeklődőket az említett közleményekre, a­melyek­nek pontos megjelölését az irodalom felsorolásában közlemé­nyem végén fogom adni. Csak a Lindblom Jr. adta főcsopor­­tozatait a mozgatási alakoknak említem meg. Úgymint: 1. massage, 2. nyújtás, 3. a méh redressálása, 4. a méh eme­lése (lift), 5. a bélcsatorna kiürítésére c­élzó mozgások, 6. moz­gások, a­melyek a vérnek a medenczeszervekhez, vagy azok­tól elvezetésére irányulnak, 7. a térdek nyílása és zárása a keresztcsont megemelésével és 8. idegmozgatás, vagyis a kereszt­­csont ü­tögetése, egyes idegek nyomása lefutásuk irányá­ban stb. Brandt eljárását az esetek kellő megválogatásával a következő bajokban szabad szakértő orvosnak, a­ki a kéz­fogásokat megtanulta és begyakorolta, alkalmazni. 1. Peri- és parametritikus exsudat izmoknál, haematoma és haematocelenél. 2. Hegek nyújtása czéljából, a méh odanövésénél, peri­tonealis adhaesióknál, akár a méhet, akár a petefészket illetik. 3. A méh és hüvely helyzetváltozásainál; ide tartozik a méh előesése, a­melynek gyógyítása e módszerrel Brandt leg­nagyobb vívmánya. 115

Next