Orvosi Hetilap, 1889. március (33. évfolyam, 9-13. szám)
1889-03-03 / 9. szám
1889. 9. sz. ORVOSI HETILAP sist említhetem fel, mely többnyire igen kifejezett, de ez alig ad egyéb aggodalomra okot; tanácsos azonban az adagot 1 gm.nál nem feljebb emelni, sőt úgy észleltem, az ilyen nagy adag- nak nincs is oly kitűnő hatása, mint a 0'6 vagy 0'75 gm.-osnak. A hatást nem lehet azonosítani a narcotikus szerekével; itt nem az ezek után következő bódulat nyomja el a kóros izgalmat, az egyszerűen megszűnni látszik, s ha itt-ott a beteg utána elalszik, ez inkább a bántalom által előidézett kimerültségnek tulajdonítandó, mint talán az acetanilid altató hatásának. Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában. Dirner Gusztáv A. tr.-tól. (Vége.) A conservativ eljárás egy másik neme is gyorsan hódít tért a gynaekologusok közt. Ez a massage ; a physikai gyógyító elbánások e legifjabb, de gyorsan izmosodó testvére. A massage-nak a gynaekológiában egy laikus, illetve katona szerzett polgárjogot. A svéd őrnagy, Brandt, aki a Ling alapította stockholmi „kir. központi tornaintézetből“ került ki, ahová tornatanítóvá való kiképzésre volt beosztva tényleges katonai szolgálata idejében. Brandt, Branting és Georgi tanítványa volt és „Gymnastiken“ czímű könyvében el is mondja, miképen jutott oda, hogy a női medencze szerveinek bántalmait gymnastice orvosolja. A Norrköpingben, mint gyomasta, beteg nőkkel űzött svéd tornászaiét, amikor sok női bajt tanult megismerni. Ott történt, hogy egyszer egy férfi, hirtelen létrejött végbél-előeséssel, orvos hiányában nála keresett segítséget. Brandt a beteget kőmetszési helyzetbe fektette, s külső kézfogásokkal, kenegetéssel a bal hypogastrium felül reponálta a prolabált allust. Ugyanekkor olvasta Liedbeck Jr. könyvében, hogy Dalekarlienben a méh előesése rendkívül gyakran fordul elő. E két körülmény találkozása gyújtott. Brandtban megfogant az eszme, hogy a méh előesését hasonló módon lehetne gyógyítani, mint a végbélét. Az eszme termékeny volt. Az anatómia és pathologia másfélévi tanulmányozása után 1831-ben alkalmazta Brandt először módszerét egy 47 éves nőn, aki 27 éve szenvedett méhelőesésben. Tizennégy napra az asszony meggyógyult. Ezután más női bántalmakra is kiterjesztette Brandt mechanikus gyógyító elbánását, nem kevésbé biztató eredménynyel. Eredményeinek csakhamar híre jutott Skandináviában. Stockholm és Christiania orvosegyesületei ismételve disputáltak felettük és ellenséges állást foglaltak Brandttal szemben. Malmsten tanár egy csapással döntötte feledésbe az orvos világ előtt Brandt eljárását, „illetlen beavatkozásnak“ a nő nemi sphaerájába bélyegezve azt. Annak tartották természetesen a prude angolok is, akiknek egyike azt mondotta: „I think it far better to leave patients to drag on a life of suffering, a burden to themselves and to their families, rather than to cure them by such means“. Pedig emlékezhettek volna még a haldokló Sydenham-re, aki siránkozó barátainak azt mondta: „I leave behind me three great and most important means, viz. : air, water and exercise, which will compensate for the loss of my person“. Ámde Brandt dolgozott csüggedetlenül és ma szaporodnak orvos-apostolai ország-világszerte, mind a mellett, hogy még alig egy év előtt is Salin, a svéd királyné orvosa azt mondotta nekem, hogy Brandt Stockholm orvosai előtt reputatióra nem tett szert, kivéve Nissen Jr.-t Christianiában. Ha Brandt nem lehetett próféta otthon, azzá lett a külföldön. Másfél éve, amikor utamban Jenába értem, még melegen találtam Brandt és Nissen helyét Schnitze tanár klinikáján. Profanter, aki Stockholmban járt, reábízta őket, hogy egy oly elismert tekintély előtt, mint Schnitze, producálják eljárásukat , gyógyítsanak Schnitze ellenőrizése mellett női medenczebeli bántalonakat és tegyék így közkincscsé a therapia elemét. Brandt és Nissen/4 évet töltöttek Jenában és 11 esetnél értek el feltűnő eredményt. „Úti Naplómban“ már elmondtam, hogy Schnitze milyen elismerő nyilatkozatot tett. Itt hozzáteszem, hogy Schnitze nyilatkozata Brandtnak és módszerének fényes elégtételt látszik eredményezni. Azóta gyors egymásutánban következtek közlemények német orvosok részéről, akik tőle vagy Jenában vagy Stockholmban tanulták a medenczeszervek gymnastikáját. Profanieren kívül Seiffart, majd Skutsch jénai docens, Preuschen greifswaldi tanár, Schauta, aki most Prágában Breisky, illetve a boldogtalan Bandi utóda, Frankel és Winaver igyekeztek közleményeikkel e gyógyító elbánás iránt figyelmet és bizalmat kelteni. Legújabban Resell lefordította németre Brandtnak említett „Gymnasticon“-ját, s ezzel kezünkbe adta Brandt egész systemáját, amint ő azt újabban rendezte és Lindblom Jr., upsalai sebész-klinikai assistenssel revideáltatta. Említésre méltónak tartom, hogy Brandt e könyvének egy régibb kiadását Roth Mátyás tr. hazánkfia Londonban lefordította angolra. Kevés figyelemre méltatták e fordítást annak idején, bizonyára abból az előítéletből folyólag, hogy Roth Jr. a homaeopathiának is híve. Brandt módszere, amint azt Resell könyvéből, Lindblom közleményéből és Preuschen meg mások előadásaiból ismerjük, nemcsak a medenczebeli szervek és szövetek, illetve gyuladási termékek massage-ából áll, hanem elsősorban az ágyéki gerinczoszlop és keresztcsont ütögetéséből ököllel vagy pacskolásából a kézzel, amelyek a vérkeringést és légzést élénkítik; e mellett elengedhetetlennek tartja az úgynevezett ellenállási mozgásokat is, vagyis az activ gymnastikát, mégpedig kiválóan a combok adductorainak működtetését, azaz a combok zárását, egymáshoz közelítését ellenállás mellett egy harmadik személy részéről. Ez utolsó része Brandt módszerének, t. i. a medencze fenekének (diaphragma pelvis) erősbítését hozza létre, amennyiben az adductorok összehúzódásával a musc. levator ani, a sphincter ani és constrictor cunni is működésbe jut, amelyek ez úton a megemelt (lift) rendes helyére és normális helyzetbe hozott méhet rögzítik és támogatják. Vájjon mindez elegendő lesz-e tartósan az előbb sülyedt vagy előesett méhet visszatartani, avagy rationális lesz-e az első jó eredmények elérésével az anatómiájukban változott viszonyokat a hüvelyben és repedt gáton is restituálni colporrhaphiával és gátképzéssel, azt csak most, miután a gynaekológusok maguk vették kezükbe Brandt módszerét, fog eldőlhetni. Én azt tartom, hogy erre a legtöbb esetben szükségünk lesz. Nem célom itt az eljárásnak részletes leírását adnom; reáutalom az érdeklődőket az említett közleményekre, amelyeknek pontos megjelölését az irodalom felsorolásában közleményem végén fogom adni. Csak a Lindblom Jr. adta főcsoportozatait a mozgatási alakoknak említem meg. Úgymint: 1. massage, 2. nyújtás, 3. a méh redressálása, 4. a méh emelése (lift), 5. a bélcsatorna kiürítésére célzó mozgások, 6. mozgások, amelyek a vérnek a medenczeszervekhez, vagy azoktól elvezetésére irányulnak, 7. a térdek nyílása és zárása a keresztcsont megemelésével és 8. idegmozgatás, vagyis a keresztcsont ütögetése, egyes idegek nyomása lefutásuk irányában stb. Brandt eljárását az esetek kellő megválogatásával a következő bajokban szabad szakértő orvosnak, aki a kézfogásokat megtanulta és begyakorolta, alkalmazni. 1. Peri- és parametritikus exsudat izmoknál, haematoma és haematocelenél. 2. Hegek nyújtása czéljából, a méh odanövésénél, peritonealis adhaesióknál, akár a méhet, akár a petefészket illetik. 3. A méh és hüvely helyzetváltozásainál; ide tartozik a méh előesése, amelynek gyógyítása e módszerrel Brandt legnagyobb vívmánya. 115