Orvosi Hetilap, 1889. június (33. évfolyam, 22-26. szám)

1889-06-02 / 22. szám

TV­­­I 1889. 22. sz. ORVOSI HETILAP A közérzet feltűnő változásokat mutat. Mindenekelőtt a beteg arczkifejezése szenved: arcza megpuffad, ajkai vastagabbá vál­nak, szemhéjai vizenyősen megduzzadnak, arczszíne viaszsárga színűvé válik. Beteg duzzadt arczával, visszataszító vonásaival és nehézkes mozdulataival egy idióta benyomását teszi. A mel­lett a végtagok, főleg az ujjak és kezek megvastagodnak. A kü­ltakaró száraz, hámló, duzzadt, különösen puha tapintatú, izzadságot alig produkál; a fej hajzata száraz, silány, ritka. Beteg e kórállapot kezdetén hágyadtságot, karjaiban és lábai­ban erőtlenséget, zsibongást és hidegséget érez; kézi ügyes­sége fokonként csökken, úgy hogy egy bizonyos időn túl finomabb kézi munkát végezni nem is képes. Testmozgásai lassúbbak, gyengébbek és nehézkesek, daczára hogy az izom­­zat sem bénulást, sem lesoványodást nem mutat, sőt elég erős­nek látszik. Különösen feltűnő a lassú beszéd, mely közben némely beteg azt érzi, mintha nyelve vastagabb és súlyosabb lenne. A­mily arányban csökken a testi rugékonyság, a beszélő képesség és a mozgások lassúdnak, ugyanoly arányban szenved a szellemi felfogás és az emlékező tehetség is, betegek hallga­tagokká, csendesekké, visszavonultakká és részvétlenekké vál­nak. A szellemi képesség csökkenése különösen feltűnő ifjú egyéneknél. Súlyos esetekben a látás és hallás is szenved. A belső szervekben semminemű változásokat nem találni, pl. sem lépdaganatot, sem veselábot. Csakis idült eseteknél észlelni nagyfokú anaemiát, a­midőn a fehér vértestecsek gyarapodást nem mutatnak, de a vörös vértestecsek száma mindenkor kevesbedik. (Folytatása következik.) Tauffer Vilmos tr. ny. r. tanár Il­ 'dih szülé­szeti s nőgyógyászati korodájáról. A sodronyvarratok s cocain alkalmazásáról hüvely­­s gátszakadásnál. Schultz Henrik tr. kórodai gyakornoktól. Köztudomású dolog, hogy a hüvely s gát folytonosság­hiányai mennyiféle bajnak képezhetik kútforrását. Könnyen belátható az is, hogy összevarrás által a gyermekágy alatt az infectio veszélyének kitett sebfelület kisebbedik, s így ezekből kiindulva, a szakadások egyesítését manapság mindenki szük­ségesnek tartja, csak a varróanyag megválasztásában vannak nézeteltérések. Ha mérlegeljük a különböző varróanyagok eddig észlelt előnyeit s hátrányait, s tekintetbe vesszük, hogy oly helyen kell varratot alkalmazni, a­mely mozgás s székelés alkalmával folytonos rongáltatásnak van kitéve, nem zárkóz­hatunk el azon feltételek elől, melyek a hüvely s gátszakadá­sok egyesülését biztosítják. Oly varróanyagra van tehát szük­ségünk, a­mely semmivel sem zavarja az egyesülést, sőt azt elősegíteni képes legyen a sebfelületek egymásra fektetése s szoros összetartása által. Tekintsük tehát egyenként a használatban levő varró­anyagokat, s válaszszuk ki közü­lök azt, a­melyik a fenti fel­tételeknek leginkább megfelel. A selyemvarratot használták legrégebben, de capillaris tulajdonainál fogva épen gáz- s hüvely szakadásoknál bőven van alkalma a bomló lochiát drai­nage módjára a seb mélyébe vezetni, s így nemcsak infectiót fenntartani, hanem ezt megindítani is képes. A selyem helyett azután a catgut-öt alkalmazták, melyről először Brösének jelent meg egy közleménye a Centralblatt 1883. 49-diki füzetében, a­hol 26 esetről tesz említést, melyek közül per primam 23 egyesült, tehát, 88%. Ezen eredmény méltán keltett figyelmet. Tétettek s közöltettek is több oldal­ról kísérletek s eredmények többé-kevésbé a fenti százalék­kal. Rosenbaum 1885-ből közli eredményeit a drezdai szülészeti intézetből. Kimutatása szerint a spontán szülések utáni repedések 89,6%-a per primum gyógyult, műtéti beavatkozásnál létrejött szakadásoknak azonban csak 51‘5°/0-a gyógyult így. Az első szülészeti klinikáról Szabó Jr.-nak jelent meg egy közleménye az 1886. Centralblatt 25-diki füzetében, a­hol összehasonlító adatok is vannak a sodrony-­s catgutvarratok eredményeiről. A cat­­gutre vonatkozó ezen számadatokat fogom a mi sodronyvarra­tainkkal szemben alább összeállítani. A catgut ily jó ered­ményei mellé állítják egyéb előnyeit is, nevezetesen, hogy könnyű alkalmazni, s nem kell eltávolítani. Ha most ezekkel szemben tekintjük hátrányait, hogy a szövetek feszülésének enged, hogy vele a sebszéleket nem lehet jól egymásra fektetni, s hogy már a 7-dik napon felszívódik, nem fogadhatjuk el a catgut-öt feltétlenül jó varróanyagnak a hüvely s gátszakadások egyesítésénél, annyival kevésbé, mert, mint fent jeleztem, a szöve­tek e helyen rongáltatnak. Hosenbaum állítja ugyancsak, hogy a 7. napon túl sohasem látott catgut-ot a sebben. Elfogad­ható ugyan, hogy a mely sebfelület rendes körülmények között 7-dik nap alatt nem egyesül, az azután is aligha egyesül, de feltéve az egyesülést, mi biztosítja a 7-dik napon túl a zsenge hegyek tartósságát, esetleges mozgások s defaecatio esetén. Min­den esetre oly hiányok ezek, a­melyek a catgut alkalmazását, sok esetben lehetetlenné teszik. A sodronyról mindeddig keveset hallottunk, úgy látszik nem eléggé ismert, hogy tért vívhatott volna ki magának. A sodrony nem irritálja a szúrcsatornát, nem impr­egnálódik, s így nem tart fenn infectiót. Addig hagyható benn, míg az egyesülés teljessé s tartóssá nem válik, s végül nincs oly varróanyag, mely a szövetek feszülését oly biztosan győzi le, s a sebszéleket oly jól tartja össze, mint a sodrony. Hiszen látjuk, hogy perineoplasticánál még a catgut mellett erősítő sodronyvarratokat is használnak. A sodronyvarratok hátrányai korántsem oly nagyok, hogy ezen előnyei mellett feltűnnének. Alkalmazása s kivétele nem jár különös nehézséggel, néha bevág, de azt hiszem ez is elkerülhető a jó s hajlékony sodro­nyoknál. Ezek ellenében még a biztosság, a­melylyel kezel­hető, a tisztaság, mely alkalmazásánál kivihető, azt hiszem, vetélytársai fölé emelik. Korodánkon 3100 szülésre esik 245 hüvely s gátszaka­dás 1 7­ 74%. Minőségüket tekintve a következőkép oszlanak meg: Hüvely s gát Gátszakadás Hüvelyszakadás Oldali bemetszés 143 69 12 30 Az oldalbemetszéseket lehetőleg csak egyik oldalon végez­zük, s ha ki nem elégítők, mind a két oldalon irányadó a gát feszülése, a­melynek épentartása érdekében történnek a bemetszések. Ily oldalbemetszés mellett a gát 9 esetben mégis beszakadt. Hüvely,­s gátszakadás spontán szülésnél 199 eset­ben jött létre, 9 esetben farfekvés és extractiónál, s végül fogó műtétnél 36 esetben. A hüvely­i gátszakadások legnagyobb része először szülőkre esik: 205, többször szülőknél 40-szer jött létre. Ezek közül a legidősebb primipara 36 éves, a legidősebb multipara 37 éves volt. A szülőnők kora szerint a következő arány áll fenn : 15—20 éves 20—25 éves 25—30 éves 30—36 éves 45 122 55 23 A következőkben vagyok bátor sodrony varrataink statisti­­káját, tekintettel az egyesülésre s a gyermekágy lefolyására, szembeállítani a calgut-varratok statistikájával, a­melyet Szabó Jr. közölt az 1-ső szülészeti klinikáról. Teljesen egyesült Részben egyesült Nem egyesült Sodronyvarrat: 186 : 76‘01°/0 36:14'69% 23 : 9'38% Catgutvarrat: 76'39% 13'66% 8'93% Azon varratoknál vettük fel, hogy részben egyesültek, hol a kivétel alkalmával felületes szétválás volt jelen, a hol pedig a szétválás teljes volt, nem egyesültnek vettük. A fenti számadatokból látható, hogy a kétnemű varróanyag egyesülési viszonyai majdnem teljesen egyenlők. A teljes egyesülésnél esik a catgut javára a 38%, a nem egyesülteknél pedig a 291

Next