Orvosi Hetilap, 1889. szeptember (33. évfolyam, 35-39. szám)

1889-09-01 / 35. szám

i Jr Harminczharmadíh évfolyam. 35. SZám. Budapest, 1889. szeptember 1. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: HÖgyesEndre IV. kér., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap 1 */a—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet14 s a „Közegészségügy ésTör- vényszéki orvostanu minden 2 hónapban 1 — 2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos : ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. kér., Sebestyén-tér 8. sz. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Löte J. tnr. Adalék a giimőkór kísérletes kortanához. — Hirsehler Ágoston tr. és Baday Kálmán tr. Közlemény Korányi Frigyes egyetemi tanár belgyógyászati koródájából. A chylosus hasvízkór egy esetéről. — Török Lajos tr. Közlemény Unna tr. börkórodájából Hamburgban. A lichen ruber kérdése. - Gyurmán Emil tr. A syringomyelia egy esete. — IRODALOM-SZEMLE. I Könyvismertetés. Du sang et de ses altérations anatomiques par G. Hayem. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Idült vérlias kezeléséről. — Gyógyszertan. A caseara sagrada hashajtó hatásáról. — A bromaethyl narcosisról. — Exalgin. — Szülészet és nőgyógyászat. A gyermekágyi seblázra vonatkozó további vizsgálatok feladatai. — Gyermekgyógyászat. Tejsav a gyermekek hasmenésénél. — Mirigyláz. — Tympanitis. — A gyermekek eczema impetiginosum capitiséröl és annak okáról. — Fülgyógyászat. A rabok fiile. — A hangnak tovaterjedéséről csontvezetés útján. — Gyógyszertartó az Eustach-féle kiirt számára. — Gypszlenyomatok az emberi fülről. — Gégészet. Az orr szerepe a légzésnél, ízlésnél és szaglásnál. — Tejjel való táplálás az orron át. — Légcsőmetszés cocain alkalmazásával. — A roncsoló toroklob kezelése ezukorpor behívásával. — TÁRCZA. Hatyra Ferencz tanár. Az új állategészségügyi törvény. — Heti szemle. A főváros végleges vízmüvének kérdése. — Az anyák könyvtára. — Tiszti főorvosi jelentés a főváros közegészségi viszonyaira vonatkozólag az év első feléről. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Adalék a giimőkór kísérletes kortanához. Lote J. magántanártól. (Vége.) A vérkeringés útján fertőzött nyitlak köztil az egyiknek mind a két tüdejében egy-egy borsónvi, megpuhult tartalmú csomócska foglaltatott, azon kívül még épen csak egynéhány apró kemény gtimő. A másiknak a jobb tüdeje csúcsában, a legszélén, két gümősen beszűrődött terület foglalt helyet, egymáshoz közel. E góczok külön-külön egy-egy lencsenagyságúak voltak. Gtimő- bacillus igen kevés volt bennük. Ennek a tüdőnek a többi része, a másik tüdő, meg az egyéb szervek tökéletesen éjiek­nek mutatkoztak. Az egyik nyálban azok közül, a melyiknek a mellűrébe fecskendeztem volt a fertőző anyagot, épen semmi kóros elvál­tozást sem találtam. A másiknak a jobb tüdejében, az alsó és középső karély között, egy kis mogyorónyi csomó foglalt helyet, mely egészen körül volt tokolva. A csomócska tejfölszerű puha tartalmában elég számos giimőbaeillus mutatkozott a mikroskopi vizsgálat alkalmával. Máskülönben a sértett jobb tüdő, meg a bal és a többi belső szervek tökéletesen egészségesek voltak. Az utolsó 2 nyúlnak a hasüregébe történt volt a beoltás. Ezek közül az egyiknek a belső szervei első tekintetre töké­letesen tisztáknak látszottak, csak akkor tűnt ki, hogy idegen elem is van a hasűrben, a mikor apróra átkutattam minden részletét. A csejileszen n. i. vékony kocsányon egy kis mogyoró­nyi májszínű gömböcske lógott, melyet szívós volta miatt csak ügygyel-bajjal sikerült késsel megbasítanom. Olyan volt a képe, mint egy ketté szelt cseresznyeszemnek: kívül vastag húsos burok vette körül, közből egy fehér szívós réteg következett, I a közepében pedig magúi lialványvöröses szürke, száraz tömeg foglalt helyet, melyben csekély számban ugyan, de kétségtelen bizonyossággal sikerült kimutatnom a giimőbacillust. A másik állatnál szintén csak a liasűrnek gondos átkuta­tása után tudtam felfedezni egy kendermag-nagyságú eres csomócskát, mely a végbél felső részletének hashártya boríté­kával lazán fiigött össze. Meghasítottam a csomócska burkát j és a szívós, nehezen szétnyomható tartalmat előkészítettem vizsgálatra a szokásos módon. Aránylag számos bacillust talál­tam benne s így a képződmény gíimős természetéről megbizo­nyosodtam. Ha most összehasonlítjuk az itt röviden vázolt kóros el­változásokat, azokkal, a melyeket a beoltás után körülbelül másfél hónappal leölt állatokban találtunk, első tekintetre is j feltűnik, hogy a későbben megöltekben szembeötlően cseké­lyebb fokú volt a kóros folyamat, mint a körülbelül 3 hónappal korábban megölt társaikban. Pedig ugyanazon anyag­gal, ugyanazon módon történt miudenikuek a beoltása, követ- j kezőleg lenni kellett egy bizonyos időpontnak, melyben min- denik állat körülbelül egyenlő mértékben volt megbetegedve, hanem az élve hagyottakban később gyógyulásnak indult a folyamat, s épen idejében öltem le őket, hogy a fertőzés meg­történtéről megbizonyosodjam. A kísérletek eredménye sokkal egyformább, semhogy valami gonosz véletlen közre játszásáról lehetne szó. Képtelen­nek látszik az a feltevés, mintha első Ízben történetesen épen azokat öltem volna le, a melyekben legnagyobb mér­tékben volt kifejlődve a kóros folyamat. Ellenkezőleg szándé­kosan azokat választottam ki, a melyeken a betegségnek

Next

/
Thumbnails
Contents