Orvosi Hetilap, 1890. május (34. évfolyam, 18-21. szám)

1890-05-04 / 18. szám

1890. 18. sz. ORVOSI HETILAP van beosztva, s astatikus t­rvel és tompítóval (Dampfer) bír. [Egy Ampere megfelel azon villamos áram erejének, melyet egy Volt (== körülbelül 1 Daniell elem erejével) egy Ohmban (= körülbelül 1 Siemens egységgel) előidéz.] A galvanométerek vagy függélyes vagy vízszintes irányban működő tűvel bírnak; előbbiek czélszerűbbek a fokok könnyebb leolvashatása miatt; a víz­szintesek többnyire segéd­letet igényelnek. A fokok vagy egy egész kör kerüle­tére, vagy csak egy körívre vannak feljegyezve. A be­mutatott galvanometer csak 10 fokozattal bír, melyek mindegyike vagy állandóan 20 milliampere értékű, tehát csak körülbelül 10 m­illi­­amperes eltérések kimuta­tására használható, a­mi a nőgyógyászatban teljesen elégséges, vagy pedig (az ú. n. nagy galvanométeren) különböző ellenállások be­állítása szerint mindegyik fok 1, 2, 5 vagy 25 milli­­amperet jelent; annyiszor érzékenyebb u. i. a galvan­­mérő, a­hányszor kisebb ellenállású sokszorozó sodro­nyokat kapcsolunk a galvan­­mérőbe. A fokozat mindig úgy jobbra, mint balra ter­jed a középen lévő 0-tól, minthogy az áram iránya szerint a tű is majd jobbra (rendes irányú áramnál), majd balra (fordított irányú­nál) tér ki. 3. Igen fontos mellékkészülék az áramállító (rheostat), mely tetszés szerinti nagyságú akadályoknak az áramba való iktatására szolgál; ezt képezheti: fémhuzal vagy folyadék; a Hirschmann-féle stabilis gépen 6 új ezüstsodrony-tekercs képezi az akadályt, melyet a 34 rézgombon járó fogantyú segélyével egyenletesen csökkent­hetünk, illetőleg növelhetünk; az odaírt számok azt jelentik, hogy a rheostat hány százaléka lett működésen kivnd hozva; rendes helyzetben tehát, azaz midőn a forgató 0-nál áll, akkor a sodrony minden része van közbeiktatva. A gombok úgy vannak el­helyezve, hogy a forgató folyton érintkezésben van a vezetőkkel, úgy hogy az áram ugrásszerű növelése vagy csökkentése ki van zárva. A Hirschmann-féle hordozható, valamint a Gaiffe-féle (úgy hordozható, mint álló) készüléken a rheostatok helyett elemszámlálók vannak az áramba iktatva, a­midőn nem a közbeiktatott akadály kisebbítése, hanem a működő elemek számának növelésével emeljük az áram erejét. A mi készülékünkön is van egy faja az elemszámlálónak t. i. áramválasztó dugó érintővel, a­melynek segélyével tetszés szerint mind a 40 elemet vagy, ha kisebb erejű áram elégséges, csak 20 elemet hozunk működésbe ; egy másik áramválasztó segélyével a be­vezetett áramot létrehozó 2 Leclanché-elemet hozzuk működésbe. 4. Az áramfordító, vagy áramirányváltoztató (commutator), mely a nőgyógyászati elektrotherapiában az áram irányának megváltoztatá­sára szolgál, nem pedig az áram nyitására és zárására is, mint az electrodiagnostikában, ruganyos lemezekkel (tehát nem higanycsészék segélyével) működik. S minthogy csak ritkán változtatjuk meg az áram hr­ányát, a commutator helyesen a szekrényen, nem pedig az elektród nyelén van elhelyezve. N betű a rendes (normál) irányt, W betű a megfordítottat jelenti (Wechselstellung). 5. Gyakorlati fontossággal bíró mellékkészülék az áramváltoztató (Stromwechsler), mely egy forgatóból és 4 érintkezési rézgombból áll, s arra való, hogy tetszés szerint az állandó áramot, az elsődleges, a másodlagos bevezetett áramot vagy a galvanofaradikus áramot be­kapcsolhassuk. C betű jelenti az állandó (constans) áramot, P a primaer S a secundaer bevezetett áramot és CS a galvanofaradikus áramot. tí. Az ismert Dubois-Reymond-féle szánka-készülék, melyet két nagyobb Leclanché-elem lát el villamossággal, a­melyeket az 2-vel jelölt áramválasztóba illesztett rézdugó hoz működésbe. Az elsődleges fix tekercs természetesen kevesebb tekerödésben lefutó vastagabb, a másodlagos mozgó tekercs jóval számosabb tekeredésben lefutó véko­nyabb sodronynyal bír; úgy az elsődleges, mint a másodlagos áram elvezethető, a szerint, a­mint az áramváltoztató forgatóját P-re vagy S-re állítjuk be. Hogy mikor alkalmazzuk az egyik, mikor a másik áramot, arról később lesz szó. A zárás-szakítások szaporaságának szabályozására a kalapácskészülék rugóját érintő csavar szolgál, ennek lejebb csavarása fokozza, feljebb csavarása csökkenti azok számát. A készüléken végül még a két csavar van, melyekbe az áramvezetéket (rheophorokat) illesztjük. Ezen huzaloknak elég hosszúaknak és hajlékonyaknak, de egyszersmind elég ellentállók­­nak is kell lenniök, hogy egyrészt könnyen alkalmazkodhassanak a kívánt irányhoz és távolsághoz, másrészt pedig ne szakadjanak el könnyen, mi az áramot hirtelen megakasztaná; czélszerű, ha különböző színűek. (Folytatása következik.) Közlemény a tilbingai kórbonettani intézetből. A chalazion aetiologiájáról. Adat a tuberculosis tanához, Tangl Ferencz dr.-tól. A dialazion alárendelt klinikai jelentősége eléggé magya­rázza meg a szemészek aránylag csekély érdeklődését a szem­héj ezen betegsége iránt, s egyszersmind érthetővé teszi, hogy behatóbb szövettani vizsgálatokhoz a közvetlen indító ok hiány­zott. Rendszeres szövettani vizsgálatok a chalazionról csak igen csekély számmal vannak, tulajdonképen csak kettő, De Vincentiis-é (26) és Fuchs-é (8).­ Nem csoda tehát, hogy a chalazion szövettanáról, kóroktanáról, lényegéről megálla­podott ismereteink még mindig nincsenek, hogy a szemészek nézetei még most is oly annyira eltérők.­­ A számok a dolgozat végén levő irodalomjegyzék sorszámát jelentik. 2. ábra. Gaiffe-féle álló készülék. ____­______ 3. ábra. Gaiffe-féle hordozható készülék. 208

Next