Orvosi Hetilap, 1892. október (36. évfolyam, 40-44. szám)
1892-10-02 / 40. szám
1892. 40. sz. ORVOSI HETILAP fordul a bélben. Még egy pontra figyelmeztet Bergeon: a kénhydrogénnek valamely természetes ásványvíztől kell hogy származzék, mert minden mesterséges módon előállított kénhydrogen a bélre nézve tűrhetetlen. A dolog majdnem érthetetlen, mert a természetesen előforduló kénhydrogén ugyanaz, mint a mesterségesen előállított. Egyébként Chantemesse azt is kimutatta, hogy betegeknél, akiknek mesterséges kénhydrogént beöntött, a leheletben azt nem találta, míg természetes ásványvíz használatánál a kénhydrogénnek kimutatása a leheletben mindig jól sikerül. Bergeon és Chantemesse már két-három nap múlva jelentékeny és feltűnő javulást észlelt: a köhögés és kiköpés gyorsan kevesbedett, a nehéz légzés megszűnt, az álom visszatért, a köpet úgy mennyiség mint minőség szerint megváltozott, az étvágy javult és a testsúly növekedett. A láz ugyan gyakran csökkent, de nem minden esetben. A tüdő állapota jelentékenyebb változást nem mutatott. Chantemnesse a kezelésre legalkalmasabbaknak a lázzal nem járó s jól körülírt helybeli folyamatot mutató eseteket tartja; ezeknél az eredmény a legjobb és leggyorsabb. Mores és Bergeon kiterjedt folyamatoknál is elég jó eredményeket láttak, így pl. gégetuberculosisnál a fekélyek szépen gyógyultak minden egyéb helybeli kezelés nélkül, csupán a leheletben foglalt kénhydrogén behatása alatt. Nőknél abban is mutatkozott javulás, hogy a menstruatio, mely rövidebb hosszabb ideig elmaradt volt, visszatért. A bacillusok a köpetben változatlan számmal voltak; igaz, hogy fertőző képességükre nézve nem vizsgáltattak. Dujardin-Beaumetz az a „Hôpital Cochin“ betegein kísérletezve, azt találta, hogy a köpet rövid idő alatt megfogyott és megváltozott, a köhögés és nehézlégzés alábbhagyott. Ezen változásokkal párhuzamosan s általuk részben előidézve, még két irányban mutatkozott javulás: az álom visszatért, az étvágy javult, a testsúly növekedett. Dujardin-Beaumetz több esetben heteken keresztül látott 1/2—1 kilónyi testsúlynövekedést betegeinél. Igen elismerőleg és dicsérőleg nyilatkozik Petit. A mások által észlelt kedvezőtlen eredményeket a hiányos vagy hibás alkalmazási módnak tulajdonítja, mert hol nem végezték rendszeresen a beöntéseket, hol a használt szénsav nem volt tiszta, sőt kénhydrogén helyett levegőt is használtak. Saját észleletei a mellett szólnak, hogy ezen gyógymód igen előnyösen hat a tüdővészes folyamatra s az azt kisérő általános tünetekre, különösen a chronikus alaknál, kevésbé az acutnál. A sajtos góczok szétesnek és kiküszöböltetnek, a cavernák kiszáradnak és elhegesednek, a hörghurut megszűnik, a köhögés és nehézlégzés, úgyszintén a köpet keveskedik, utóbbi elveszti genyes jellegét. A gége és légcsőfekélyek behegednek s az általuk okozott hangtalanság megszűnik, feltéve, hogy a hangszalagok el nem pusztultak. A köpet bár kevesebb és genyes jellegét elvesztette, még számos bacillust zár magába. Daczára annak, hogy eme javulások már rövid idő múlva mutatkoznak, mégis szükséges a kezelést hosszabb ideig folytatni, míg nem a gyógyulás biztosítottnak látszik, mert gyakran rövid idő múlva mutatkoznak már recidivák. Candelle Cauterets franczia fürdőben tett észleletei alapján a kénes vizeknek általános tonisáló s helybeli hatást a tüdőre tulajdonít. A tüdőn keresztül kiürített kénhydrogén a tüdőszövet sejtjeit életképességükben erélyesen alterálja. Candelle már nyolcz napi kúra után látott jelentékeny javulást. Szerinte a kénes vizek indicálva vannak: 1. Prophylactice gyanús egyéneknél, kiknél localis tüdősymptomák nincsenek. 2. Az első stádiumból a másodikba való átmeneteinél, azaz, ha bronchitikus tünetek vannak. 8. A harmadik a cavernaképződés stádiumában. Az első esetben sikerül a baj kifejlődését meggátolni, a második stádiumban a folyamatot megállítani, a harmadikban kedvező körülmények között esetleg a cavernák elhegesedését elérni. Hasonló jó eredményeket észleltek Blachet, Lecomte, Clément és Poullet. Ellenben Boudet 12 betege közül 5 nem tűrte a gyógymódot, a többinél pedig kezdetben mutatkozott ugyan javulás, de utóbb köhögés, kiköpés és álmatlanság visszatért. Az amerikai orvosok — Bruen, Shattuck, Jackson stb. — nem láttak elég kedvező eredményt, többször azonban észleltek kellemetlen esélyeket. Ezen ki nem elégítő eredményeknek nagyobb jelentőség nem tulajdonítható, mert az említett orvosok nem jártak el kellő elővigyázattal az esetek megválogatásában, hanem azt tüdővész, hörghurut, tüdőtágulat s asthmánál egyaránt használták. Pedig már Bergeon hansúlyozta, hogy kedvező eredményhez szükséges, hogy 1. ne forogjon fenn ellenjavalat, 2. szigorúan előírás szerint eszközöltessék a beöntés. Ellenjavalatnak tekintendő elsősorban a vérköpés, ha az erősebb s haemorrhagikus jellegű. Nem tévesztendő ez össze a véres köpettel, mely ellenjavalatot nem képez. La Roche ellenjavalatnak tekinti, ha mindkét tüdő nagy terjedelemben beteg, s ha a baj nagyon előrehaladott, mert ez esetben a tüdőn keresztül való kiürítés meg van nehezítve, a szénsav pedig a vérnyomást növelve, fokozza a tüdő vérbőségét és a vérköpést. Alkalmazható ellenben a gyógymód szívbillentyű-bántalmaknál, mert kutyák, melyeknél mesterségesen szívbillentyűelégtelenséget idéztek elő, naponta 50—60 liter gázkeveréket tűrtek el a legcsekélyebb zavar nélkül. A németek közül Satz végzett nagyobb számú kísérletet, nagyobbrészt jó eredménynyel. Ő a weilbachi vizet használta, mely Fresenius vizsgálata szerint 5215 ccm. kénhydrogént tartalmaz egy literben. Eljárása teljesen azonos Bergeonéval. Ami az egyes beöntések után közvetlenül fellépő változásokat illeti, majdnem kivétel nélkül észlelte a légzés megkönnyebbülését. A légvételek száma csökkent, az egyes légvételek mélyebbek s kiválóan costalis jellegűek. Ezen változásokkal párhuzamosan a betegek subjectiv állapota is javult, egyes esetekben annyira, hogy az illető betegek teljesen egészségeseknek vélték magukat. Tíz beteg közül hat mutatott határozott javulást. Mind a hat betegnél a köhögés és kiköpés kevesbedett, az éjjeli izzadás megszűnt, részben épenséggel óriási étvágy mutatkozott, amelynek megfelelőleg a testsúly is növekedett. Az objectív állapot nem volt annyira kielégítő ; igaz, hogy egyes esetekben a folyamat megállapodását lehetett constatálni; egyébként azonban minden esetben lehetett még tüdővészre valló elváltozásokat s bacillusokat a köpetben kimutatni. Ha az eddigi eredményeket resumáljuk, azt látjuk, hogy ezen gyógymód szerint kezelt esetek legtöbbjében a betegek subjectív állapota gyors és határozott javulást mutat; a köhögés és kiköpés kevesbedik, a légvételek szabadabbá és mélyebbé válnak, az étvágy visszatér és ezzel párhuzamosan a testsúly növekedik, az éjjeli izzadások és lázak sok esetben megszűnnek; mind olyan eredmény, mely a tüdővész gyógykezelésénél igen értékes. Igaz, hogy a subjectív álapot javulásával nem tartott lépést az objectív állapot; igaz az is, hogy eddig a gyógymód direct befolyása alatt teljes gyógyulást nem láttak. De ezen csodálkozni nem lehet, mert addig amíg oly szert nem bírunk, amelylyel az organismusban a tuberculum bacillusokat biztosan elpusztíthatjuk, a tüdővészt sem leszünk képesek directe meggyógyítani. Hanem igenis lehetséges azáltal, hogy azon symptomákat, melyek a beteg életerejét leginkább teszik tönkre, lefokozzuk esetleg teljesen elnyomjuk, a szervezet jobban táplálkozva s ellenállóképességében megerősödve, a harczot a tuberculum bacillusokkal sikeresebben kiállja és a betegség ilyen módon természetes úton gyógyuláshoz vezet. Ezért még ma is teljes terjedelmében tartható fenn a hírneves Cornis ítélete, melyet hat év előtt ezen gyógymód felett mondott: „On peut dire, que les injections rectales d’ acid carbonique et de gaz sulfhydrique constituent une méthode thérapeutique excellente dans la phthisie, on doit l’accueillier avec d’autant plus de faveur, que la thérapeutique est plus desarmée en face de cette affection.“ A kénes vizeknek, illetve azok hatóanyagának, a kénhydrogénnek locális alkalmazását mint beleheléseket eddig még kevesen kísértették meg. Az eredmények biztatók, de nem oly jók mint Bergeon módszerénél. Ennek okát a belégzési kúráknak, amint ezek eddig gyakoroltattak, felette nagy 486