Orvosi Hetilap, 1896. október (40. évfolyam, 40-43. szám)

1896-10-04 / 40. szám

484 ORVOSI H HIT­I LAP L896. 40. sz. Azonban ezen anatómiai beosztás egyes szeletei nem egyenlő számú csigolyákat tartalmaznak. Ha a gerinczet egyenlő 3 szeletre osztjuk fel, a­melyek mindegyikébe 8—8 csigolya jut, akkor ezen harmadok a következőképen szerepelnek. Ebből látjuk, hogy a gümős csigolyagyuladás leggyako­ribb a 12-dik háti és 1-ső ágyéki csigolyában. Az előbbemben 64-szer, az utóbbiban 59-szer lépett fel. Tehát magában ezen két erősen megterhelt és mozgékony csigolyában, a­mely mindenféle erőművi behatásoknak nagyon ki van téve, a gyula­dás 123-szor lépett fel, míg pl. a gerincz egész felső felében csupán 117-szer. 2. A gyógykezelés általános terve. A csigolyagyuladásnál a gyógykezelés fő feladatai: a) a gümős gyuladást és vele a fájdalmat megszüntetni; b) az elgörbülést meggátolni; c) az általános hygienikus viszonyok legkedvezőbbé téte­lével odahatni, hogy a gümős góct a csigolyában eltákoltas­sék és lehetőleg elimináltassék. a) A gümős gyuladás és a fájdalom. A fájdalom ellen megkísértettem mindazon antiphlogisti­­kus szereket, a­melyek — mint a hideg borogatás, nedves be­­göngyölés, állandó lehűtés a Leiter-féle készülékkel — általáno­san ajánltatnak, de mindezeknek csak igen kevés hasznát láttam, úgyszintén a jodtincturával való beecseteléssel a beteg­nek csak kellemetlenségeket okoztunk, de nem használtunk. Maga a fekvés sem szünteti be a fájdalmat, mert a víz­szintesen fekvő beteg gerincze a reá nehezkedő testsúly alól fel van ugyan mentve, de nincsen biztosítva, a gerincz oldal­­mozgásai és azon villámszerűen czikázó fájdalmak ellen, melyek a spondylitikus betegnek, épen úgy mint a coxitikus­­nak, rémét képezik, a­melyek különösen alvás közben lépnek fel s a betegeket a legborzasztóbban megkínozzák. A gerinczoszlop distractiója, a melyet igen sok helyütt, különösen a nyalii rész gerinczgyuladásánál még most is hasz­nálnak, megszünteti ugyan a fájdalmat, de a beteget az ágy­hoz köti, miért is annak hosszabb ideig való használatát súlyos vétségnek tekintem a hygiene ellen, mert a folytonos fekvés egymagában elegendő, hogy egy egészséges emberi szerveze­tet beteggé tegyen, annál kevésbbé képes azt a beteg szerve­zet oly hosszú ideig elviselni, a­mennyi időre a csigolya­gyuladás meggyógyulásáig szükség volna. De különben a distractio csupán az által szünteti be a fájdalmat, hogy a beteg gerinczrészt rögzíti. Azon, többek által különböző cautelák mellett megismételt kísérletek, a­melyek czélja volt kideríteni, váljon bizonyos practice alkal­mazható súlyokkal való nyújtás képes-e egy beteg ízületet distrahálni, csupán elterelték a figyelmet a kérdés lényegéről. Hiszen a gyógykezelés szempontjából nem azt kell tudnunk, hogy a distractióval valóban széthúzzuk-e a beteg csontokat, hanem azt, hogy gümős izületi gyuladásnál a beteg csont vagy izületi felületek érintkezése okozza-e a fájdalmat és fokozza a A csigolyagyuladás fellépett: a felső harmadban 69-szer, a középső harmadban 170-szer, az alsó harmadban 299-szer. Hogy az egyes csigolyákban milyen gyakran lép fel a gyuladás, azt az I. tábla mutatja a gyuladást és hogy tehát szü­kséges-e a fájdalom megszüntetése végett a beteg csontokat akár fekve, akár ambulanter mű­ködő berendezésekkel egymástól eltávolítani. Eveken keresz­tül a legnagyobb gonddal a csontváz különböző részein tett megfigyelések arra tanítottak, hogy a gümős izületi láboknál s a csigolyagyuladásnál is a fájdalmat nem a beteg részek érintkezése, hanem azok megmozgatása okozza, hogy a fájdalom a beteg részek széthúzása nélkül azok egyszerű, de teljes rögzí­tése folytán épen olyan gyorsan múlik el, mint a distractio alatt és azért teljes meggyőződésem, hogy a distractio ható tényezője a vele járó rögzítés, a­melyet distractio nélkül sokkal egyszerűb­ben és a betegre nézve kényelmesebben érhetünk el. Ez elvileg fontos, mert mihelyt ez iránt tisztába jöttem, készülékeimet sokkal egyszerűbben construáltam meg, miután feladatom többé nem a distractio volt, hanem az egyszerű, teljes rögzítés. A distractiót jelenleg csupán a gerincz felső felének, különösen pedig a nyalii résznek gyuladásánál azon esetek­ben veszem igénybe, a­melyekben a betegnek igen erős fáj­dalmai vannak és csak azon időre, míg a később leírandó rögzítő készülékek elkészültek. A gyuladt gerinczrészt állandóan éjjel-nappal kell rögzí­teni és pedig úgy, hogy a beteg rögzített gerinczézel a napot az ágyon kívül feljárva tölthesse. A rögzítő készülékek, a­melyeket a betegek nappal a fenjárás alatt viselnek, körülveszik a törzset és bár szerkeze­tük olyan, hogy a légzést nem gátolják, mégis kívánatos, hogy ha a beteg lefekszik, törzsének mellső felülete szabad legyen. A gerincz rögzítése fenjárás alatt fűzővel, fekvés alatt pedig fekvő készülék segítségével történik. Ezen készülékek észszerű szerkezete képezi a csigolyagyuladás mechanikai gyógy­kezelésének feladatát. A mi készülékeink, a­melyeket alantabb részletesen le fogok írni, 1885. óta vannak használatban és kitűnően bevál­tak, részleteikben ugyan azóta sok változáson mentek keresz­tül, de alkalmazási elvük és ható tényezőjük ugyanaz maradt. A készülékek csak úgy lehetnek tökéletesen jól illők, ha gyps­ mintán készülnek, a­melyet a betegről a gerincz felső vagy alsó felének gyuladásánál alantabb részletesen le­írandó más-más módon készítünk. A mintázás alatt a beteg egyenes testtartását a Glisson-féle függesztővel biztosítom, a­melyivel azonban a beteget a levegőbe emelni egyáltalában nem szabad. A beteg talpainak az egész mintázás alatt a földet kell érniük. A másodlagos skoliosis ezalatt rendesen könnyen kiegyenlítődik. Azon eljárást, hogy a fűzőhöz való minta az álló, a fekvő készülékhez valót pedig a hason fekvő, recsinált gerinczű beteg­ről vagy a beteg bármi más elhelyezésénél veszik, elvileg hibás­nak tartom. Gyógykezelésem czélja, a gerinczet teljes nyuga- I. táblázat. A csigolyalob helye a gerinczoszlopban 700 esetben. A nyaki részben A háti részben Az ágyéki részben Az összes Púp nélküli e­­­setek a Összeg nyaki részben A csigolya száma A csigolya száma a J . — ‘ fer '! T7« A felső­­ csigolyában Az alsó 3 csigolyában nyakcsigo­lyákra ki­terjedő 1. 2. 3. 4. ! 5. ' 6. 7. ! 8. 9. 10.' II Oá 11 12. ! i.ii. m­. ív. v.íj ! 7 243 29 1 63(FI ! 1 ■ I I II 6­­­7 , 12 10. 19 1733 361 30 4338, 6­ I1321 59 II II 37 31, 17 11 154 538 A gerincz felső har­madában 69 A középső harmadban 170 Az alsó harmadban 299. Na­g­y p­ú­p­o­k. Púp nélküli esetek a háti és ágyéki részben, a me­lyek helyét pontosan meg nem lehetett ál­lapítani A háti rész felső ,A háti rész középső harmadában­­ harmadában A háti rész alsó harmadában . . .... Az alsó háti és a Az egész ágyéki f­­­éki szak­szakaszban 1 karban Kettős púpok 11 19 30 205 11 66

Next