Orvosi Hetilap, 1898. április (42. évfolyam, 14-17. szám)
1898-04-03 / 14. szám
162 ORVOSI HETILAP 1898. 14. 8z gasabb volt az, mint a 80-as évek, valamint az 1890 és 1891- diki évek diphtheria-halálozása! Az a statistikai tényeken alapuló vélemény tehát, mely azon mindenképen magas színvonalú eszmecsere közben, mely a kir.orvosegyesületben az elmúlt év utolján kifejezést nyert, hogy t. i. a roncsoló toroklábhalálozás az egész országban, úgy mint magában Budapesten is már a serum alkalmazását megelőző években — és pedig 1892- től kezdve — csökkenni kezdett s ez a csökkenés a genius epidemicus gyengülésének volna tekinthető: ez a vélemény — mondom— Szegedre vonatkozólag meg nem állhat. A serum alkalmazását közvetetlenül megelőző évek nagy halálozása tehát semmikép sem volna kedvező egy oly feltevés megerősítésére, mintha a serum kiterjedtebb alkalmazásával egyidejűleg beállott nagy mérvben csökkenő halálozás az enyhülő diphtheria-ragály folytán s önmagától is bekövetkezett volna. Mert, amint láttuk is, a diphtheriahalálozás Szegeden bezárólag 1893-ig nemcsak, hogy nem csökkent, de folytonosan emelkedett; 1894-ben pedig, a midőn az absolut szám fogyni kezdett, a halálozási százalék eddig még soha nem észlelt magasságra hágott. Amiket a serum előtti diphtheria-halálozásokra vonatkozólag kimutattam, állanak ugyanazok a diphtheria megbetegedésekre is. Az I-ső számú táblázat azon betegedéseket tünteti fel, melyek 1891-től kezdve 1897. végéig a törvényhatóság területén előfordultak. Ezen morbiditási görbe igen világosan mutatja, hogy 1892 és 1893-ban mily rohamosan emelkedett a megbetegedések száma s az 1894. és 1895. évek csökkenni kezdő megbetegedései még mindig jelentékenyen nagyobbak voltak az 1891. év betegedési számánál. Az a tapasztalat tehát, hogy a diphtheria megbetegedések az egész országban és Budapesten jóval előbb hanyatlani kezdettek, s hogy 1892. óta folyton csökkennének, Szegedre vonatkozólag szintén nem áll. S ha ez így van nálunk, épen nincs kizárva, hogy így lehetett az ország több más városában is. Csakhogy ezt nehéz bizonyítani, mert a legtöbb városban a roncsoló toroklok és a többi ragályos betegségek kötelező bejelentését csak az 1893. és illetve 1894. évi kormányhatósági rendeletek után kezdették meg s így megbízható adatokkal 1894-ről visszamenőleg nem rendelkeznek. Távolról sem akarom azonban a betegedések és halálozások számának — de csak az 1894. évtől kezdve — nálunk is mutatkozó apadását bármiféle elmagyarázással értékében csökkenteni. Úgy veszem a dolgot, amint van. Tehát azon évben, melyben mi itt Szegeden a serumot csak elvétve használtuk, a diphtheria-betegedés és halálozás már magától csökkenni kezdett. Volt ugyanis megbetegedés: 1891- ben .... 188 1892- ben .... 480 1893- ban .... 604 1894- ben .... 437 1895- ben .... 307 1896- ban . . . . 180 1897- ben .... 142 Feltehető volna ezek után, hogy a megbetegedések s halálozások csökkenése — ha 1892-től nem is — de 1894-től kezdve a genius epidemicus enyhülését jelenti. De vájjon a betegedési számok csökkenése maga után vonta e a halálozási százalék csökkenését ? Nézzük újból a számokat és pedig az összehasonlítás kedvéért ismét 1891-től kezdve. (Ildik tábla.) Látjuk tehát, hogy a halálozási százalék sohasem volt még Szegeden akkora, mint azon évben, melyben a serumot mi még csak alig 1—2 esetben kezdtük alkalmazni. És feltéve, hogy már 1894-ben a serum kiterjedten alkalmaztatott. 1 A százalék kiszámításánál a tizedes számértékek a könnyebb áttekinthetőség kedvéért egyáltalán elhagyattak. I. tábla. II. tábla. III. tábla. ____________tfbbdx.Az 11 1891-ben meghalt 106 ö6°/01 1892 „ 11 1893-ban 11 7894-ben 11 1895 „ 11 1896-ban ?? 1897-ben 11 224 = 46°/0 343 = 56°/0 296 = 67°lo 148 = 48% 74 = 41% 46 = 32%