Orvosi Hetilap, 1903. április (47. évfolyam, 14-17. szám)

1903-04-05 / 14. szám

1903. 14. sz. ORVOSI HETILAP Erre vonatkozólag Weber E. H. azon tételt állította fel, hogy szagos folyadékok, ha ezeket a szaglószervvel közvetetlen érintkezésbe hozzuk, szagérzést nem váltanak ki; a szaglás tehát csak akkor lesz lehetségessé, ha a szagos anyagok gáznemű halmazállapotban jutnak el a szaglótájékra. Weber kísérleteit úgy végezte, hogy hanyatt feküdt, fejét hátrafelé lelógatta és e test­tartás mellett orrába 5—10°'o-os kölni víz­oldatot töltött. Ily körül­mények között Weber szagérzést nem észlelt. Thefter-nek ezen felfogása ellen eddigelé Aronsolin E.1 és Vash­ide M. NA szállottak síkra. Aronsolin a szagos anyagokat (kölni víz, szegfírolaj, camphora, cumarinum és vanillinum) 0,6, majd 9'73°/o-os konyhasós vízben oldotta fel és többnyire a test hőmér­­sékére melegítve az orröblítésnél szokásos előre és lefelé hajló helyzetben bá méter magasból bocsátotta orrába. Fejét a kísérlet közben oly helyzetbe igyekezett hozni, hogy az orrház az orr­üreg fenekévé legyen. Szerinte ily módon a szaglótájék víz alá meríthető. Aronsohn e kísérleteket önmagán és másokon végezte és belőlük azt a következtetést vonta, hogy Weber tétele helytelen és elvetendő. Aronsohnnak e felfogása nyomán a szagérzések gerjedésének módját úgy kellene elképzelnünk, hogy a szagos anyagi részecskék a szaglószervet borító nyálkával előbb fel­oldódnak és ily oldott állapotban ingerük a szaglósejteket. Aronsohn tehát Müller Johannes-nek ismeretes oldódási elméletét támogatja. Nagel W.,s Haycraft4 és Zwaardemaker5 nem fogadja el Aronsohn felfogását. Utóbbi kiemeli, hogy a levegőt a rejtett üregekből kiűzni nagyon nehéz , már pedig, ha légbuborék marad a szaglótájékon, a szagos anyagok gőzeikkel e léghólyagot telítik és így a szaglószerv izgalma szokott módon jöhet létre. Zwaardemaker szerint egyáltalában nincs eldöntve a kérdés, hogy szagos anyagok oldatai folyadék alakjában a szaglótájékra juttatva, gerjesztenek-e szagérzést, vagy nem. A kérdés eldöntése érdekében hullakísérletektől várja annak beigazolását, hogy a szaglóároknak vízzel megtöltése az öblítésnél elfoglalt helyzetek­ben csakugyan kivihető-e. Legújabb időben Wash­ide Aronsohn nézetéhez csatlakozik. Ő úgy kísérletezett, hogy előre és lefelé hajolva, orrát a szagos folyadékba mártotta és a folyadékot belégző mozgás segítségével orrába felszívta. Anatómiai meggyőző adatokat azonban Wash­ide sem nyújtott; ő ugyan vizsgálta a kísérleti egyén orrüregének alkatát, de természetesen a megtöltés végbemenetelét közvetetlenü­l nem észlelhette. E kérdéssel magam is foglalkozni óhajtván, mindenekelőtt hullakísérletek megejtését tartottam czélszer­­nek. E kísérletekkel arra törekedtem, hogy a folyadéknak az orrüregben leírt útját közvetetlenü­l észlelhessem és így megbizonyosodjam arról, hogy a folyadékkal megtöltés mily feltételek mellett vihető ki. E czélból hullafejet a középvonalban, nyílirányban átfűrészeltem és a jobboldali orrfélen az orrsövényt üveglappal pótoltam, oly módon hogy az orrüreget körülhatároló csontos és porczos metszési felületekre töltés alakjában olvasztott faggyút ecseteltem fel. A faggyú megmerevedése után az orrüreget megmelegített üveglappal fedtem be, az üveglap köröskörül megolvasztotta a faggyút és mindenütt maga gondoskodott az orrüreg tökéletes elzárásáról. Ekkor az üveglapra hideg vizet bocsátottam, mire a faggyú meg­merevedett és az üveglapot az orrsövény helyén rögzítve tartotta. Az orrüregbe bocsátott folyadék útja az üveglapon át jól észlel­hető volt. E készítményt az orrlikkal felfelé fordítva Kagenaar­­féle fogóba erősítettem, hogy minden irányban kényelmesen mozgathassam. 1 2 3 4 5 1 Experimentelle Untersuchungen zur Physiol, d. Geruchs. Arch, f. (Anat. u.) Physiol. 1886. 321 1. 2 L’experience de Weber ot l’olfaction en milieu liquide. Compt. rend. d. séanc. et móm. de la Soc. de Biol. 1901. Tom. Lin. 7. 165. 1. 3 Vergleichend, physiol, u. anatom. Antersuch. ü. d. Geruchs-und Geschmacksinn und ihre Organe mit einleit. Betracht, d. allgem. vergl. Sinnesphysiol. (Biblioth. zool. Herausg. v. Dr. Rud. Leuckart und Dr. C. Chun H. 18. I. u. VI.) Ref. Centralbl. f. Physiol. 1895. 82. lap. 4 The sense of smell. Schäfer A. E.: Textbook of Physiologyjá­­ban. II. kötet, 1256. 1. Edinburgh & London. Young I. Pentland. 1900. 5 Die Physiologie des Geruchs. Leipzig, W. Engelmann. 1895. III. Der Mechanismus des Riechens, 62.—67. 1. Az orrlikkal felfelé fordított orrü­regbe óvatosan bocsátott folyadék az orrü­regnek elülső és felső fala mentén, az itt levő természetes vályúban haladva éri el a szaglótájékot. A szaglótájék résalakú árokban fekszik, ez az árok egyenes folytatása az orrüreg elülső és felső fala mentén végig húzódó vályúnak, mely a folyadéknak medre, útmutatója gyanánt szolgál és azt szabály­szerűen a szaglóárokba tereli. A folyadék a szaglóárkon innen is, túl is egyenlő magasság elfoglalására törekszik, a nehéz­kedés és a közlekedő csövek törvényének értelmében. A folyadék térfoglalását a keskeny szaglóárokban ezek mellett a hajcsövesség is elősegíti. A folyadék azonban csak akkor juthat el a szaglóárokba, ha az orrhát és általában az orrüreg elülső fala a vízszintes síkkal átlag véve legalább 30° nyi szöget zár be. Ha kísérlet közben a legmélyebb fekvést az orrház foglalja el, akkor a szaglóárok a függőlegeshez többé-kevésbbé közel álló helyzetet vesz fel és a folyadék, még mielőtt elérhette volna a szaglószervet, már ki is folyik az orrlikon. Aronsohn kísérleteinél tehát az orrüregnek folyadékkal megtöltése nem lehetett tökéletes és így Aronsohn kísérleti hibával dolgozott. Ezen okulva, élőnél, három kísérleti egyénen, végrehajtott kísérleteimnél mindig arra töre­kedtem, hogy az orrház a vízszintes síkkal 30°-tól 9U°-ig terjedő­­leg bizonyos szöget zárjon be. Ez legkönnyebben elérhető az orr­­öblítésnél használatos előre és lefelé hajló testtartás mellett, midőn arczunk hátrafelé tekint, valamint oly módon is, ha padon hanyatt fekszünk és fejünket hátrafelé lelógatjuk, vagy pedig hason fekve fejünket a koponyatetővel aláfelé és arczc­al lábunk felé fordítjuk stb. A szagos anyagok, melyeket kísérleteimnél többnyire 0'925°lo-os konyhasós vízben feloldva használtam, a következők voltak : 1. Kölni víz, 2'5°to- oldatban. 2. Ylang-ylang „ „ 3. Essbouquet „ „ 4. Szegfűolaj, többnyire 0'Olaj­-os oldatban. 5. Origanum olaj „ 0'025 „ „ 6. Mentha-olaj „ „ „ „ 7. Camph­orás víz. 8. Capronsav, 3—4 csepp 150 cm3 sós vízben. 9. Ugyanez, 1 csepp piperidinum hozzáadásával. Ezen oldatokat legtöbbnyire 32—380 C.-nyi hömérsékre melegítve alkalmaztam, nehogy az idegingerlékenység az ala­csonyabb hömérsékü folyadék hatása alatt esetleg csorbát szen­vedjen. Ha a szagos folyadékot a fentebb tárgyalt testtartás mellett az orrüregbe töltjük, a folyadék betöltése pillanatában rendesen szagérzés gerjedését észlelhetjük, mert a folyadék beáramlása miatt keletkező légörvények révén a szaglószerv ingerlése a szokott módon megy végbe. E kísérleti hiba elkerülése czéljából az orrü­reget számos esetben mintegy előkészítettem a szagos folyadék számára oly módon, hogy, mint azt Haycraft ajánlotta, az orrba előzetesen meleg konyhasóoldatot töltöttem és a meg­töltés befejezése után a sóoldatot apránként szagos folyadékkal helyettesítettem. Ily eljárás mellett a szagos folyadék térfoglalása egyszerűbb körülmények között megy végbe, továbbá mivel a szagos oldat töménysége csak lassanként fokozódik, fájdalomérzés fellépése könnyebben elkerülhető. * , * Ha e kivonatosan vázolt kísérleti eljárás mellett a szagos folyadék közvetlen behatását tanulmányozzuk, kezdetben, míg a kísérletek több szempontból szokatlanok előttünk, a folyadék kivál­totta érzés mivoltáról nem tudunk számot adni magunknak. Ha a szagos folyadék közvetlenül érintkezik a szaglószervvel, igen összetett, vegyes érzésünk támad, melyet az alkalmazott anyag­­felismerésére kezdetben nem használhatunk fel. E vegyes érzés alkotásában a n. trigeminus beidegezte r. respiratoriáról kiinduló úgynevezett „tapintásérzések“, bizonyos, sajátszerű jellegű szagló­­szervi izgalom és, néha, igen homályos ízérzés vesznek részt. A n. trigeminasnak, mint ismeretes, a levegőn szaglásnál is jut némi szerep. Bizonyos anyagok gáznemű állapotban is igen összetett hatást gyakorolnak a szaglószervre és környékére . 218

Next