Orvosi Hetilap, 1905. augusztus (49. évfolyam, 32-35. szám)
1905-08-06 / 32. szám
555 ORVOSI HETILAP fikus izgató hatása a szövetekre, elsősorban pedig a gyomorra; ennek magyarázatát oldhatatlanságában is kereshetjük és az ezzel járó lassú resorptio folytán cumulativ hatással is bír; e hátrányok nem ellensúlyozhatják azt, hogy pontosan adagolható és biztosan hat. Jelentékeny haladásnak tekinthető a digitális therapiában, hogy egy eddigelé még nem ismertetett eljárással sikerült Gloettanak Zürichben digitális levelekből kis mennyiségű fehér amorph port előállítani, mely vízben elég jól oldódik s melyről kiderült, hogy vegyi összetételre nézve teljesen azonos a kristályos digi- toxinnal. E szer minimális mennyiségben is adja a Keller-féle reactio alkalmazásánál a digitoxinra jellegző gyűrűket. A kristályos digitoxinnak a gyakorlatban való alkalmazását az hátráltatta, hogy nehéz diffuziós képessége miatt hatása lassan állott be, cumulatioval járt és ezenfelül a szer helyi izgalmakat okozott, míg Cloetta amorph solubilis digitoxinjánál ezen kellemetlen körülmények nem jelentkeznek, miután ez jól oldódik s így gyorsabban resorbeálódik is ; ez egyszersmind módot ad arra, hogy a szükséghez képest választhatjuk meg alkalmazásának módját per os, per rectum, subcutan, avagy intravenosus úton. Az első két helyen említett módja az adagolásnak helyi reactiókkal egyáltalán nem jár, holott az infusum vagy a pulvis digitálisnak ilyetén alkalmazását gyakorta teszik nehézzé épen a locális izgalmi tünetek. Subcutan és intravenosus úton a digalent Kottmann dr. alkalmazta először Naunyn tanár klinikájának megfelelő beteganyagán, sőt ő kizárólag ezen két alkalmazási módra szorítkozott. Kottmann a digalent subcutan injectiók alakjában oly módon használta, hogy a forgalomban levő oldatból 1 cm3-nyit (0 0003 digalen) fecskendezett a bőr alá és 24 óra múlva már kifejezett digitális hatást észlelt; ezen befecskendezéseket rendszerint naponta 3—4-szer ismételte jó eredménynyel. Hátránya ezen eljárásnak az, hogy a befecskendés helyén fájdalmat okoz. Említésre méltók azon eredmények, amelyeket Kottmann a digalen intravenosus befecskendésével ért el; kifejezett digitális hatás elérésére aránylag igen nagy adag digalenra (O'OOld — 0'0045 gm.) volt szükség, a hatás 2—5 perc múlva a vérnyomás lényeges emelkedése alakjában jelentkezett és nemcsak órákig, de gyakran napokig tartott; az intravenosus injectio a pulsus számát kevésbé befolyásolta, ellenben a diuresis rendkívüli mértékben növekedett, úgy hogy a napi vizeletmennyiség egyes esetekben 8 litert tett ki. Kottmann azt állítja, hogy az intravenosus digaleninjectiókkal lehet legkönnyebben gyors digitális hatást elérni, amennyiben az elhasznált digalenmennyiség azonnal hat, gyors kiválasztása pedig a mérgezés lehetőségét megakadályozza és ezért eljárása kétségkívül figyelembe veendő az acut szívgyengeségek némely alakjánál, mint pl. asthma cardialenál. Az eljárás kivitele a következő: Eszközül legalkalmasabb az üvegből készült fecskendő platiniridium-tüvel, melyet kifőzünk. Az injectiót a könyökárokban, a vena medianaban eszközöljük, melyben kisfokú pangást idézünk elő a felkaron alkalmazott gummicsövel; az intravenosus injectio sikerül oly egyéneknél is, kiknél a vena alig látható, sőt a kar vizenyős voltakor is sikerült a vénába injiciálni. Egyetlen egy alkalommal kellett az injectiót a vena jugularisba adni. A vena kisiklását elkerülendő, az egyik kézzel fixáljuk a vénát. Mihelyt a tű a vena lumenébe ért, rendszerint egy kis véroszlop jelenik meg a fecskendőben ; ha ez nem történik meg, akkor megkísérelhetjük a vér felszívását a fecskendőbe és ezáltal meggyőződünk, hogy csakugyan a vénában vagyunk. Ezentúl a felkar ligatúráját leoldva, lassan befecskendezzük a szert. Kottmann szerint a nagy számmal alkalmazott befecskendések egyikénél sem merült fel jelentősebb nehézség. Kivételes esetekben, sürgős szükség alkalmával mindenesetre szóba jöhetnek az intravenosus digaleninjectiók, azonban az osztályunkon végzett kísérletek alkalmával egyszer sem merült fel szüksége annak, hogy a digalent ily módon alkalmazzuk; a per os adagolással elérhető hatás minden esetben kielégített. Klemperer vizsgálatainál a digalent szintén csak per os rendelte, s így is jó eredményeket ért el vele és eseteinek túlnyomó többségében az incompensatiós tüneteket minden kellemetlen mellékhatás nélkül megszüntette-A digalen 15 cm3 űrtartalmú üvegekben 25°/6 glycerint tartalmazó vizes oldatban jut forgalomba ; az oldatból 1 cm3 0'3 mgm. amorph digitoxint (digitoxinum solubile Cloetta: digalen) tartalmaz, amely mennyiség hatásra nézve 0'10 gm. pulvis folior, digitálissal egyenértékű. Minden üveg mellé egy mértékjelzéssel ellátott pipetta van csatolva, mely a szer legpontosabb adagolását teszi lehetővé. Egyes adagja 1 cm3, napi adagja 3—5-ször 1 cm3, vivő szerül víz vagy bor vehető kevés czukorral. Biebergeil Senator klinikáján eszközölt vizsgálatai alkalmával édes bort használt vehiculumnak és úgy találta, hogy az legjobban fedte a szer kesernyés ízét. Az alább felsorolandó esetek mindegyikében egy kevés cukros vízhez keverten adták a digalent és egy esetben sem volt tapasztalható valamely kellemetlen izgalmi tünet a gyomor részéről. Adagolása javait mindazon esetekben, ahol a digitális szüksége szóba jöhet, Niemayer szerint röviden kifejezve ott, ahol a szív munkaképessége elégtelennek bizonyul. A digalenadagolásnak hatása a digitálisra jellegzetes hatás alakjában nyilvánul; a pulsus számbelileg csökken, erélyességében növekszik és a venosus rendszerbeli vérnyomás rovására emeli az intraarteriosus vérnyomást, megszünteti a fennállott dyspnoet, fokozza a dimesist és ez úton az oedema és hasvízkór megszüntetését eredményezi. A digalenhatás magyarázata a jelenségekből ítélve azonos a digitáliséval; az egyes szívösszehúzódások száma csökken, de energiája növekedett, vagyis a gyomrocs-systole, főleg a bal szívé, erősbödött, a diastole lassúbb lesz és késik, a pitvarnak van ideje kiürülni, a gyomrocsban több vér gyülemlik meg és erélyesebb összehúzódással több vért lök ki a periféria felé. Ily módon a pangó vérrel telített szervekből kiürülhet a vér s a cyanosis eltűnik. Azonfelül az arteriosus vérnyomást intetó, tehát a veseiiterekben is emeli (itt érvényre jut a vasoconstrictor hatás is). Ily módon fokozódik a vizeletelválasztás és ez oszlatja el a hydropikus jelenségeket. Az észlelt esetek közül a következőket sorolom fel: 1. Sz. E. 37 éves. Insufficientia valvulae bicuspidalis et aortae Két évvel ezelőtt ismételt polyarthritis rheumaticában betegedett meg, melynek javulását követő három hónap múlva szívdobogás és nehéz légzés fogta el bármi kisebb munka végzése közben, s csakhamar bal bokája is megdagadt és jobb oldalán a bordaív alatt erős fájdalmakat érzett. Betegségével kórházba vetette fel magát, ahol digitálist kapott, melyet azonban gyomra nem tűrt meg, s e miatt strophantus-cseppeket szedett. Áttétel útján került osztályunkra a következő status praesenssel: Középtermetű lesoványodott nőbeteg, csont- és izomrendszere ép. Ízületek szabadok, kivéve a bal térdizületet, mely nyomásra, activ és passiv mozgatásra fájdalmas. Az arcz, ajkak és ujjperczek cyanotikusak , a bal boka az alszár közepéig duzzadt, az ujjbenyomatot megtartja, a hasürben fluctuáló folyadékgyülem. Mellkas lapos, tüdőhatárok rendesek, mindkét tüdőben diffus hörghurut. A szívtájék erős systolikus rázkódást mutat, a szívcsúcs felett surranás érezhető. Szívhatárok minden irányban megnagyobbodtak, szívtompulat a III. borda alsó szélénél kezdődik, befelé a jobb szegyszélig ér, szívcsúcslökés egy harántujjnyira a bimbóvonalon kívül látható és tapintható. A szívcsúcs felett kifejezett systolikus zörej, melyet surranás követ, majd diaszolés zörej. Az aorta szájadéka felett szintén mindkét zörej hallható, a pulmonalis II. hangja ékelt. Pulsus szapora, arythraiás, kis hullámú, lágy, könynyen elnyomható; száma perczenként 126. Májtájék erősen elődomborodó, érzékeny. Vizelet napi mennyisége 650 cm3, benne fehérje csak nyomokban található. Therapia: digalen 4X1 cm3 per os. Az adagolás harmadik napján a pulsus lassúbb, erőteljesebb, száma perczenként 92. Vizelet napi mennyisége 1400 cm3. A szer adagolása az amúgy is aromás gyomrú betegnek semmi kellemetlenséget nem okoz. A beteg ezután csak 3 X 1 cm3 digalent kap, melyet a szerelés egész tartama alatt jól tűrt meg. 1905. 32. sz.