Orvosi Hetilap, 1915. május (59. évfolyam, 18-22. szám)
1915-05-02 / 18. szám
59. évfolyam. 18. szám. Budapest, 1915 május 2. ORVOSI HETILAP SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem I. számú női klinikájáról. (Igazgató: Bársony János dr., egyetemi nyilv. rendes tanár.) A méhrák operativ gyógyításáról a sugaras kezelést megelőző 10 év tapasztalatai alapján. Irta: Bogdanovics Milos dr., tanársegéd. A rák az emberiség rosszindulatú betegségei közé tartozik, legkomolyabb ellensége minden életnek és bizonyossággal elpusztítja azt a szervezetet, melybe egyszer befészkelte magát. A hámsejtek az emberi testnek legenergikusabb és leginkább elterjedt szövetelemei, amelyek, ha valamely okból egyszer betegesen kezdenek burjánzani, határtalanul szaporodnak, elroncsolják a talajt, melyen megtelepedtek, sőt betolakodnak a nyirok- és vérerek árterébe is, s góczokat alkotnak és elterjednek a test minden részében. A rákbetegség pusztító hatalmát tapasztalásból, áldozatainak számát pedig a statisztikai adatokból ismerjük. Ez adatok szerint a női nem inkább hajlamos arra, hogy benne rák fejlődjék, mint a férfi, az arányszám 60—62% viszonyítva 38—39,9%-shoz (Dollinger: Rákstatisztikák stb.), még pedig a méh az, amely a többi szervhez viszonyítva a leggyakrabban betegszik meg rákban. Németországban kb. 23.000 asszony hal meg évenként méhrákban (Runge); Bajorországban Klein számításai szerint évenként 2000 asszony pusztul el méhrákban ; Chiobak bécsi klinikáján 3%-ra tette a méhrákosok számát; Runge Göttingenben 6'47%-ra; Döderlein Tübingenben 9'14%-ra és Münchenben 6%-ra. A magyarországi viszonyok sem kedvezőbbek, mert a II. számú női klinika statisztikájában 5’78%-ban fordul elő a méhrák (Kubinyi); a kolozsvári klinikán 5‘9%-ban (Ákoncz); az I. számú női klinikán pedig 1903 ápr. l.-étől 1913 ápr. l.-éig 44.051 ambuláns beteg között 1463-at tett ki a méhrákkal jelentkezők száma, ami 322%-ot jelent. A betegség aetiológiája felől bizonytalanságban vagyunk. Egyelőre nem ismerjük a halál csíráját magában hordó burjánzás okát. A tudomány haladásával különféle rákelméletek keletkeztek. A kórbúvároknak a cellularpathologia, bakteriológia, biológia terén kitartó energiával végzett vizsgálatai újabb és újabb irányba terelték a rákkutatók munkálkodását. A betegség kiváltó okának, a kórokozó tényezőnek ismerete hiányában nem lehet csodálni, hogy a therápiában sem értünk el kellő sikereket. A küzdelemben a gynaekológusok nem állottak összetett kézzel. A már kifejlődött betegséggel különféle operatív módszer útján igyekeztek megküzdeni, amint azonban látni fogjuk, bármennyire haladt is előre a műtéti technika, teljesen ezért érni ez úton is csak elvétve lehet. Sikeres gyógyítás az eddigi tapasztalás szerint a tökéletes kiirtás volna, de még a csak kezdődőnek látszó carcinomáról sem tudhatjuk sohasem, hogy a gyökeres kiirtás fog-e sikerülni. A rák ellen való, évtizedeken át kevés eredménynyel folytatott küzdelemben kimagasló momentumként szerepel a Winter által hangoztatott azon követelés, hogy a rákot már kezdeti szakában iparkodjék felismerni a gyakorló orvos, gyanú alkalmából az exoiudált vagy kikapart szövetdarabok mikroskópos vizsgálata adjon korán utasítást és tegye lehetővé, hogy a rákos beteg bajának a legeslegkezdetén legyen operálva. Ezek ellenére az esetek jelentékeny száma előrehaladott stádiumban kerül kezelésre, amikor már a talán sokáig titokban lappangott kórfolyamat átlépte a meg- támadott szerv határait és jóformán elöntötte a testet. Minthogy eddig más mód, mint a műtevés, nem állott rendelkezésünkre, a szakorvosok számtalan műtéti eljárást hoztak javaslatba, s mert a végeredmények a statisztikai számadatok szerint siralmasak voltak, utóbb azon fáradoztak, hogy minél gyökeresebben irtsanak ki mindent, tehát nemcsak, amit betegnek tartottak, hanem az épnek látszó környezetből is annyit, amennyit csak lehet. A méhrák tulajdonképpeni gyökeres gyógyítását, a teljes kiirtást illetőleg a műtéteknek általában két módját különböztetjük meg: a vaginalis és az abdominalis methodusokat. A két módszer között az elsőség az abdominalis műtétet illeti, ezzel végezte Freund 1878 január havában legelőször a carcinomás méhnek az eltávolítását. E műtétnek nagy volt a primaer halálozása. Ahlfeld, Kleinwaechter, Gusserow statisztikái 71 —74% halálesetről tesznek említést. Emiatt nem tudott ez az eljárás tért hódítani és helyette csakhamar a Czerny által 1878 augusztus havában kieszelt, sokkal kevésbé veszedelmes vaginalis exstirpatio lett az uralkodó carcinoma-műtét, melynek primaer halálozása akkor 32% volt. Ezen műtét sokszor módosítva (Péan, Doyen, Dührssen, Schuchardt, Mackenrodt stb.) és lényegesen tökéletesítve, vezérszerepét igen sokáig megtartotta. A vaginalis mellett különösen a sebészek más utat is ajánlottak a rákos méh exstirpatiójára, így 1888-ban Hochenegg annak a nézetének adott kifejezést, hogy az eredetileg a végbélrák operatiójára Kraske által ajánlott TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Bogdanovics Milos: Közlemény a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem I. sz. női klinikájáról. (Igazgató: Bársony János dr., egyet. ny. r. tanár.) A méhrák operativ gyógyításáról a sugaras kezelést megelőző 10 év tapasztalatai alapján. 233. lap. Ónodi Adolf: Harcztéri orr- és gégegyógyászati esetek. 237. lap. Dollinger Béla: Közlemény az 1. sz. sebészeti klinikáról. (Igazgató: Dollinger Gyula dr., egyetemi ny. r. tanár, m. kir. udv. tanácsos.) Spondylitis tuberculosa (2000 eset alapján). 221. lap. Irodalom-szemle: Könyvismertetés. Block: Blut als Nahrungsmittel. — Lapszemle. Belorvosian. Brosch : Dysenteria gyógyítása. — Sebészet. Körte: Intraperitonealis haslövés esetei. — Gyermekorvostan. Rali: A diphtheria-bacillus előfordulása diphtheriában megbetegedettek herpes-hólyagcsáiban. — Plange és Schmitz: A diphtheria-bacillusoknak az emberi testben való előfordulása és elterjedése. — Bőrkórtan. K Rühl: Kísérletes adatok a pellagra aetiologiájához. — Húgyszervi betegségek. C. Alexander : Adatok a prostata-atrophián alapuló hólyaginsufficientia sebészi kezelésének kérdéséhez. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Coglievina: A kiütéses typhus gyógyítása. — Machenhauer: Sebkezelés. — Seelig: Haenlorrhoisok kezelése. — Frankei: Pneumonia. 244—246. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Klinikai füzetek. — Budapesti orvosi újság 246. lap. Vegyes hírek. 246. lap. Tudományos társulatok: 247—248 lap.