Orvosi Hetilap, 1920. május (64. évfolyam, 18-22. szám)

1920-05-23 / 21. szám

64. évfolyam. 21. szám. Budapest, 1920 május 23. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTOM egyet. tanár szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Az Országos Hadigondozó Hivatal rózsahegyi gyógyintézetéből. (Vezető főorvos : Róth Miklós dr., egyetemi tanársegéd.) A mesterséges pneumothorax befolyása a contra­lateralis tüdőfélre. Irta: Schill Imre dr. A tuberculosis pneumothorax-therapiájának kezdetén a javalat egyik alapfeltétele a másik oldalnak teljes épsége volt. A gyakorlat megmutatta, hogy ennek az ideális követelmény­nek csak a legritkább esetben lehet eleget tenni és ezért az indicatio kibővült olyan irányban, hogy a másik oldalnak kis kiterjedésű folyamata mellett a műtét megengedhető. A kezelt esetek számának szaporodásával mind gyakrabban észlelték az ú. n. relative ép tüdőfél állapotának akárhányszor roha­mos romlását, amit a pneumothorax által kiváltott aktiváló­dásra vezettek vissza, ezért a másik oldali folyamat kis kiter­jedése mellett annak inactivitása is az indicatio feltételei közé került. Az irodalomban, legalább a­mennyire át tudtam tekin­teni, a contralateralis tüdőfélnek a mesterséges pneumothorax általi befolyásolására irányuló közvetlen vizsgálatok nincse­nek, a található szétszórt adatok pedig részben ellentétesek. Brauer és Spengler 102 leírt esete közül 8-ban volt a másik oldal romlása kimutatható, ha az exsudatum vagy haemoptoé, szóval valamely complicatio kíséretében fejlődött romlást nem tekintjük. Más esetekben a contralateralis folyamat a kezelt tüdőfél javulása mellett, teljesen változatlan, stationaer maradt, sőt egyes esetekben, a­mint azt a szerzők maguk is kieme­lik, a contralateralis folyamatoknak kedvező befolyásolását látták. Az említett 18 eset közül 3-ban 1­2 napon belül jelent­kezett a rosszabbodás a már azelőtt is többé-kevésbbé kife­jezett folyamatot mutató relative épebb tüdőfélben, a­mit a szerzők a komprimált tüdőfélből hirtelen a keringésbe került nagymennyiségű toxin által kiváltott ,helybeli reactio gyanánt fognak fel. Másik 3 esetben az eleinte teljesen épnek látszó tüdő­félben 2 hó, 7 hó, illetve egy év múlva mutatkozott destruc­­tív folyamat. Egy esetben a contralateralis oldal eleinte átve­zetettek felfogott zörejei egy hó múlva fokozódtak, egy másik esetben pedig a már kezdetben autochton rhonchuso­­kat mutató épebb tüdőfél pár hónap múlva tovább romlott. Ezen esetekben a magyarázat: a nem komprimált tüdőfélnek fokozott igénybevétele.. Lexer-nek egy esetében (az egyik felső lebeny heveny beszűrődése) a pneumothorax-műtét után 12 nappal a másik oldalon is heveny folyamat fejlődött. Pigger egy esetben a már előzőleg is szörtyzörejeket mutató épebb tüdőfém­ek rom­­ását észlelte 6 héttel a műtét után. A bonczoláskor régibb góczok mellett friss miliaris tuberculumokat találtak. Adolf Schmidt egyik betege, kinek relative épebb tüdeje felett már a műtét előtt szórványos ropogások voltak hallhatók, a műtét után 5 héttel meghalt. A bonczolás miliaris góc­okat muta­tott. Egy másik betegen pedig a pneumothorax után egy héttel diffus szörtyzörejek mutatkoztak az azelőtt teljesen épnek látszott contralateralis tüdőfélben; két hét múlva e mellékzörejek már az egész tüdőfél felett hallhatók voltak, úgy hogy az eredeti pneumothorax felszívódása után ellen­oldali pneumothoraxot készítettek további két hét múlva, különben eredmény nélkül. Bonczoláskor a csúcsokban chro­nicus cavernosus folyamatot, lejebb friss, részben sajtos aspi­­ratiós góc­okat találtak. Schmidt a káros hatást az első insufflatiókor alkalmazott nagy nitrogénmennyiségre vezeti vissza (1500 cm3); a műtét után nem szaporodott ugyan meg az expectoratio, de a dyspnoé miatt az aspiratio lehető­sége forgott fenn. Keller egyik két hónapja tüneteket mutató esetében pár napi észlelés után pneumothorax-műtétet végzett; a relative épebb oldalnak már eredetileg meglevő középhólyagú szörny­­zörejei 10 nappal a műtét után megszaporodtak. Zink 110 esete közül 5-ben észlelte a másik tüdőfél romlását, így részlete­sebben ismertetett egyik esetében is, a­melyben az eredetileg is szörtyzörejeket mutató, relative épebb tüdőfél 4 hónappal a műtét után romlott. Egy másik esetében pedig 12 nappal a műtét után a pneumothorax oldalán exsudatum, a contra­lateralis tüdőfél alsó lebenyében pedig szörtyzörejek jelent­keztek, de góczok már a műtét előtt is kimutathatók voltak. Bonczoláskor az említett helyen miliaris gümőket találtak. Hymans van der Bergh, de Josselin de Jong és Schut gyakrabban találta a nem kezelt, illetőleg relative ép tüdő­fél káros befolyásolását pneumothorax mellett, mint az iroda­lomban általában, így a 4. számú esetben, a­hol teljes indi­­catio, kifejezetten egyoldali, folyamat mellett végezték a műté­tet, 10 nappal a műtét után légzési eltérés, majd később további romlás volt észlelhető. Az egy hónap múlva véghezvitt bonczoláskor ugyanitt fiatal, diffuse elszórt góczokat találtak. A 7. sz. esetben, a­hol a másik tüdőfél teljesen épnek lát­szott, 5 napi megfigyelés után pneumothorax-műtét történt; további 5 nap múlva az azelőtt ép csúcs felett rhonchusok jelentek meg, melyek később kissé szaporodtak is. A 10. sz. esetben kopogtatással alig volt eltérés kimutatható a contra­lateralis tüdőfélben, de szörnyzörejek voltak. Egy heti meg­figyelés után pneumothoraxot készítettek. Egy hó múlva a beteg az azelőtt ép tüdőfél romlásának kíséretében meghalt; a sectio ugyanitt körülírt sajtos góc­ot és számos apró tuberculumot mutatott. A szerzők a pneumothoraxnak a komprimált és a relative ép tüdőfélre való hatását összefoglalva, arra az eredményre jutnak, hogy pneumothorax után a contralateralis tüdőfél főleg caudalisan kitágul, viszont azonban a mediastinum TART­ALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Schill Imre : Az Országos Hadigondozó Hivatal rózsahegyi gyógyintézetéből. (Vezető főorvos: Róth Miklós dr., egyet, tanársegéd.) A mesterséges pneumothorax befolyása a contralateralis tüdőfélre. 225. lap. Földes Jenő és Hajós Károly: Közlemény a budapesti egyetem III. számú belkliniká­járól. (Igazgató: báró Korányi Sándor dr., ny. r. tanár.) Adatok az influenza serum­­kezeléséhez. 227. lap. Bolkay János: Jelentés az amerikai gyermeksegélyző actio eddigi működéséről. 228. lap, Irodalom-szemle. Lapszemle. Szülészet és nőorvostan. Döderlein: A sajátvér-infusióról. — Gyermekorvostan. Plenz: A végbélelőesés kezeléséről. — Elise Hermann : „Flexibi­litas cerea a gyermekkorban“. — Orthopaedia. Beck: A spina bifida occulta és a világra­­hozott dongaláb. — Szemészet. Wessely : Szemgödör-daganat. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 230—232. lap. Vegyes hírek. 232. lap.

Next