Orvosi Hetilap, 1920. november (64. évfolyam, 45-48. szám)

1920-11-07 / 45. szám

434 ORVOSI HETILAP 1920. 45. sz. csakúgy mutatkozott izomcsúzos vagy gonorrhoeás eredetű izületi bántalomban, mint tüdőbetegeken. A lázas állapot 24 órán belül lezajlott, de némely esetben a hőemelkedés, bár csökkenő mérvben, 24 órán túl is fennállott. Nagy számmal próbált tejbefecskendezés után csak egy ischiasban szenvedő betegünk nem reagált. Egy malaria tropicában szenvedő be­tegünk hőemelkedésének maximuma 37-3° volt, míg actív csúcsfolyamat egy esetében a hőemelkedés maximuma 37*28-at tett. Az injectiót követő lázat csaknem minden esetben kíséri szaggatás az alsó végtagokban, fájdalmasság az egész test, de különösen a mellkas izmaiban, bágyadtság, általános rosszullét, míg a hőemelkedés megszűntét bizonyos jólét érzése — euphoria — váltja fel. Ezen kisérő, többnyire subjectív tünetek véleményem szerint a láz által okoztatnak és nem foghatók fel a tej speci­­ficumaképpen, hanem csupán a tej pyrogeneticus hatása gyanánt. Az egyes esetekben, különösen kezdő csúcsfolyamatos be­tegeken, a tejinjectiót követő napon tagadhatatlanul jelentkező euphoriát is csak annak tudhatom be, hogy elmúlva a láz okozta minden kellemetlen tünet, bizonyos subjectív jóérzés lepi meg a beteget. Schmidt az említett tejreactióról így nyilatkozik: „Az általános reactio, mely 05—2 cm8 tej parenteralis bevitele után az activ gümőkórban mutatkozik, teljesen fedi az al­­­tuberculin-injectiók klinikailag észlelhető hatását, úgy az idő­beli lefolyást, mint a therapiás hallást illetően.“ Ezzel szem­ben állítom, hogy a tejnek általános hatása s az általa oko­zott reactio pyrogeneticus eredetű, nem mondható specifikus­nak a gümőkórra s nem is hasonlítható össze a tuberculin­­nak közismert hatásával. A tuberculin a gümőtől mentes ember szervezetére teljesen ártalmatlan, mert csakis a gümővel fertőzött, vagy tünetek hátrahagyása nélkül gyógyult ember reagál tuberculin­­injectiókra; míg tehát az egészséges ember tuberculinra nem reagál, addig tej adagolása után 12—36 órai időre lázzal, rosszulléttel stb.-vel reagál. A tejinjectio után beálló hőemel­kedés a tuberculin-injectio utáni állapothoz ,csak annyiban hasonlít, hogy ennél is beáll egy, ritkábban két-három napig tartó hőemelkedés, mely után szintén euphoria mutatkozik, igaz, ritkábban s talán nem annyira pregnáns módon, mivel rend­szerint nem is inficiálnak oly erős adagot, melynek hatásaképp oly magas hőemelkedés állana be, mint a­milyen már 1/1 cm3 tej befecskendezése után is jelentkezni szokott. Minden szakember előtt ismeretes, hogy a kóros emberi szervezet mindig gyorsan szokja meg a tuberculin-adagokat, úgy hogy az a második vagy harmadik azonos nagyságú tuberculin-adag után már nem reagál lázzal, holott az első injectiót követően akár a 39°-nál magasabb hőemelkedések sem ritkák. Ezen úgynevezett megszokást a tejnél egyetlen esetemben sem tapasztaltam, daczára annak, hogy Schmidt erre mintegy ráutal. Ezzel ellentétben eseteim bizonyos szá­mában észlelhettem, hogy a II. és III. azonos mennyiségű tejinjectio után a hőmérsék néha még magasabbra szökött. Mellesleg jegyzem meg, hogy egyik nem gümős eredetű sok­izületi csúzos megbetegedésben szenvedőn az ugyanazon mennyiséggel végzett 7. injectio után a hő 39°-ra emelkedett. A 8 esetben, a­melyek kezdő és haladó activ, valamint két nyílt tüdőgümőkórra vonatkoznak, iparkodtam a tej segé­lyével úgynevezett cutan-reactiót kiváltani. Mindez esetekben, daczára hogy a szokottnál nagyobb területen végeztem a scarificatiót az alkar hajlító felületén, s e bőrterületet bőven bevonattam tejjel, a cutan-reactio negatív volt. Ugyanezen napon ugyanezen helyeken alttuberculinnal végzett cutan­­reactio határozott, sőt több esetben igen heves eredményt adott. E­­néhány jól észlelt esetben a cutan reactio hiánya gü­mős betegeken újabb bizonyítéka annak, hogy a tej nem helyettesítheti a tuberculint, hogy a tej ezen megbetegedés­formákban diagnostikai értékkel nem bírhat. Ezen állításaim igazsága még szembeszökőbbé válik, ha figyelembe vesszük azokat az elváltozásokat, melyek be­­állanak nagyobb adag (0 5— 1 mgr.) tuberculin és 0­ 5—5 cm a tej befecskendése után. Míg ugyanis az említett mennyiségű tuberculin-injectio után a néhány nap előtt megejtett karczo­­lás helyeken levő lobos terület a cutan-reactio mintegy bizonyos­sággal felújul, addig ezt a tuberculinra jellemző reactiót tej­injectio után sohasem tapasztalhattam. Schmidt a tejnek gócz-reactiót előidéző képességéről így nyilatkozik: „tej-injectio segélyével lehetséges gümős tüdő­­góczok területén jellegzetes góczreactiókat elérni, melyek úgy időbeli megjelenésük, mint sajátságuk dolgában teljesen ana­lógok az al­tuberculin-befecskendezés okozta góczreactiókkal“. A tej ezen specifikus góczreactióját tanulmányozandó, 16' röntgenologice is kimutatott tüdőcsúcsfolyamatban szenvedőn alkalmaztam a tejbefecskendezéseket. Ezek közül csakis két esetben volt 24 óra múlva kimutatható erősebb gócztünet, két esetben a hatás igen kétes volt, míg a többi 10 esetben ezen annyira fontos tünet kimaradt. Ha ezen igen csekély góczeredményt feltüntető számot összehasonlítom ama számmal, a­mely majdnem mindenkor szokott mutatkozni a tuberculin-injectiók után, ama vég­következtetésre kell jutnom, hogy a tej-injectio a góczreactio ritkább jelentkezése miatt nem alkalmazható tü­dőgümősökön góczreactio felidézése czéljából, vagyis Schmidt előbb idézett tételét megc­áfoltnak kell tekintenem. A felsorolt, beteg-észleleteken alapuló tapasztalataim minden gondolkozó orvost meggyőzhetnek arról, hogy a tej nem helyettesítheti az al­tuberculint, hogy annak bevitele az általános gyakorlatba diagnostikai­­szempontból nem indokolt, mert kóros tüdőbeli folyamatot megállapítani vele nem lehet. A tejnek parenterális bevitele a szervezetbe tagadhatat­lanul kiváló gyógyító hatással bír számos kórfolyamatra; ez indokolttá tette, hogy gümőkórosan fertőzött betegeken ki­próbáljam. E czélból eddig 26 esetben próbálkoztam az említett módon s mennyiséggel. E szám azonban még jóval kisebb, semhogy ez alapon eddig nem nagyon biztató ész­leleteim figyelembe vételével végleges véleményt adhassak. Az azonban bizonyos, hogy e szert jelen használatmódjával még nem szabad tüdőbajokban az általános gyakorlatba bevinni, mielőtt klinikákon és kórházakban hosszasan ki nem próbálták, mert bár a szer bevitelétől eddig nagyobb ártalmat vagy káros hatást nem észleltem, mégis csak nagyszámú és elfogulatlan oldalról érkezett megfigyelés alapján lehet majd ez annyira feldicsért szernek hatásáról megc­áfolha­­tatlanul biztos véleményt adni.­ Az új képletek keletkezéséről analogia kapcsán. Balassa-előadás, tartotta a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1920. évi nagygyűlésén Preisz Hugó dr., egyetemi tanár. (Folytatás.) Ha ébrények zúzaléka alkalmas állatok testébe oltva különböző szövetekké vagy organoid képletekké nőhet, a­mint például Askanazy'1 újabb kísérleteiben patkány-foetus dörzse­­lékéből felnőtt patkány testében egyszer jellegzetes fogat és alveolust, máskor tömlős terazoidot, sőt laphámráknak meg­felelő szövetet látott fejlődni, ez nyilvánvalóan nem támogatja a neoplasmák keletkezésének ébrényi csírákra alapított elmé­letét, mert az ilyen kísérletek csak azt igazolják, hogy ébrényi sejtek alkalmas más szervezetben is folytatni tudják szapo­rodásukat és olyan szövetkomplexummá válnak, a­minővé az ébrényben fejlődtek volna, de a neoplasmák korlátlan növe­kedését és a lappangási időt itt nem látjuk megnyilvánulni. Még leginkább alkalmas lehetne a csíra­elmélet támogatására az a körülmény, hogy egyrészt a kétségtelen fejlődési rend­ellenességek, a­minők a kettős torzképződések és a parasi­tarius duplicitások, másrészt a typusos neoplasmák (sarkomák, rákok) között szövettani szempontból a legteljesebb átmeneti sorozatot lehet összeállítani, de szigorúan véve ez sem bizot­ Czikkem megírása után szereztem tudomást arról, hogy Lew­in az én észleleteimhez sokban hasonlókat tett Klemperer tanár (Berlin) kórházi osztályán. (Über Milchbehandlung insbesonders bei Tuber­kulose. Trier. der Gegenwart, 1920.)

Next