Orvosi Hetilap, 1922. május (66. évfolyam, 19-22. szám)

1922-05-07 / 19. szám

1922. 19. sz. ORVOSI HETILAP mely a szövetek mélyében minden egyéb mellékhatás nélkül hővé alakul át. Segítségével a testnek bármely mélységében tetszésszerinti hőfokot állíthatunk elő. Az új és fontos ebben az eljárásban tehát az, hogy az átmelegités nem külső hő­bevitellel történik, mely a szövetek mélyébe hővezetés útján csak igen kis mértékben juthat be, hanem a hő a kezelés folyamán a bevitt áram energiájának átalakulásával ellenállási hő alakjában magában a szövet mélyében képződik. Az elek­tromosan átáramolt testrész hőfoka függ az alkalmazott áram erősségétől, az átáramolt szövetek elektromos ellenállásától és az­elektródok nagyságától, alakjától. Míg a közönséges váltóáramból 300 milliampere már veszélyes sérüléseket, sőt halált okozhat, addig a thermopenetratiós áramból 1—2 Ampere erősségű áramot minden veszély nélkül vezethetünk a szövetek mélyébe. Az átáramoltatást elektródok segítségével végezzük. Ren­desen egy nagyobb és egy kisebb elektródot alkalmazunk. Az áram a nagyobb elektródtól egyenesen halad a kisebb elektródhoz, úgy hogy az áramsűrűség, vagyis az ebből fej­lődő hő maximumát a kis elektródnál találjuk. Ha az egyik elektródot igen kicsire szabjuk, magas áramintenzitás mellett a szövetben coagulatio fejlődik. A thermopenetratio ezen alak­ját „hideg kaustika“ néven a sebészetben ma már kiterjedten, az urológiában tűalakú cystoskop-elektrod segítségével intra­­vesicalisan hólyagdaganatok, főképpen papillomák kiirtására jó eredménynyel alkalmazzák. A thermopenetratio lényegének bővebb tárgyalásába e helyen nem bocsátkozhatom, erre vonatkozólag a számos megjelent közleményre és szakkönyvre utalok. Klinikánkon Kelen egyetemi magántanárnak, Röntgen­­ laboratóriumunk vezetőjének kezdeményezése és irányítása­­ mellett közel 12 év óta a Reiniger-, Gebbert- és Schall-féle thermopenetratiós készülékkel dolgozunk. A thermopenetratio nőgyógyászati alkalmazásmódjait beteganyagunkon nagyrész­ben kipróbáltuk és eredményeinket időközönként közöltük. A következőkben thermopenetratióval kezelt 50 hólyagbajos nőbetegünkön szerzett tapasztalatainkról számolok be, közölve követett kezelési eljárásunkat is.­Betegeink legnagyobb részét klinikánk urológiai rende­léséről kaptuk; eleinte olyanokon próbálkoztunk, kiken a szokásos hólyagkezelési eljárások az átlagos kezelési idő alatt eredményt nem mutattak vagy az alapbaj gyógyulása után a subjectív panaszok megmaradtak. Később a cystitisek legkülönfélébb válfajait vettük kezelés alá, melyeknél az in­continentia és a fájdalmas vizelésre vonatkozó panaszok voltak az előtérben-Kezeléseinket két úton, úgymint extra- és intravesicalisan végeztük. Az extravesicalisan kezelt esetekben a hüvelybe a Kelen-féle olivás, hőmérős elektródot alkalmaztuk; külső * elektródul pedig a hólyag fölé a symphysisre tenyérnyi ólomlemezt tettünk, hogy így a hólyagot a két elektród között áramoltassuk. 30 esetben ily külső, extravesicalis el­járással dolgoztunk. Eredményeink — bár a javulás itt is nagyrészben beállott — a belső, intravesicalis kezelés mögött maradtak. A 20 esetben alkalmazott intravesicalis kezeléskor belső elektródként az általam készített hólyagelektródot használtuk, a­mely kezeléseink folyamán minden tekintetben megfelelőnek bizonyult. Elején csappal ellátott, a középen elvékonyított, 20 cm. hosszú fémkatheter ez, melynek 2 cm.-es végrésze lecsavarható. A csaptól a lecsavarható végrészig az elvéko­nyított fémrész selyemmel átszőtt gummival szigetelve van. Előnye jó kifőzhetősége mellett, hogy intravesicalis kezelésnél a hólyag azon át megtölthető és a csap elzárásával egyúttal elektródul szolgál. A hólyagot a kezeléshez a bevezetett hólyagelektródon át nagyobb fecskendő segítségével kapaci­tásához mérten 100—300 cm­ physiologiás konyhasóoldattal töltjük meg. A megtöltés után a csapot elzárván, az elektródot az áramkörbe kapcsoljuk; külső elektródul a symphysisre alkalmazott tenyérnyi ólomlemez szolgál. Az áram itt a két elektród alakját tekintve a bőr felől kúp alakjában halad. A hólyagelektród áramát a hólyagot megtöltő konyhasóoldat, mint aránylag jó vezető, a hólyagfalhoz szállítja és itt a hólyagfal szövetének ellenállása folytán alakul át az áram hővé, úgy hogy a hólyagfalat egész terjedelmében éri az­ intensiv hőhatás. Az átáramoltatást hetenkint háromszor 0 5—1 Ampere mellett 10—20 perczig végeztük. Átlagosan tíz kezelésre állott be számottevő javulás, sok esetben már gyógyulás is, úgy hogy a kezelési idő — az enuresis nocturna eseteit kivéve — a négy hetet a legtöbb esetben nem lépte túl. A kezelt 50 esetből volt: Cystitis incontinentiás panaszokkal ......................................... 12 eset Cystitis fájdalmas vizeléssel ....................................... . — 15 eset Cystitis incontinentiával és fájdalmas vizeléssel ............ 18 eset Tuberculosis vesicae .................................................................................. ... 2 eset Enuresis nocturna ............................................................................... 3 eset A leggyorsabb eredményt értük el fájdalmas vizelés eseteiben; a panaszok rendesen már a 3.-4. kezelés után szűntek és rövidesen végképpen elmaradtak. Az incontinentiás tünetek valamivel lassabban, de szintén jó gyógyulási hajlamot mutattak. Tuberculosis vesicae két esetében — eltekintve a fájdalomcsillapító hatástól — a hosszas kezelés is eredmény­telen volt. Érdekes az enuresis nocturna eseteiben aránylag gyorsan beállott javulás. I. H. R. 10 éves tanulóleány két éves kora óta éjjelenkint többször ágyába vizel. A második thermopenetratiós kezelés után a közbeeső két éjjel, a harmadik kezelés után újabb három éjjel nem vizelt ágyába, a­mi az addig éjjelenkint többszöri ágybavizelést tekintve,, feltűnő eredmény. N­. B. M. 15 éves tanulóleány öt éves kora óta éjjelenkint ágyba­­vizel, napközben is néha önkéntelenül el-elcseppen a vizelete. Évek óta a legkülönbözőbb hólyagkezelésben részesült eredménytelenül. Az ötödik thermopenetratiós kezelés után örvendezve közli, hogy a közbeeső két éjjel nem vizelt ágyába és napközben sem cseppent el a vizelete. III. J. K. 16 éves házileány 7 éves kora óta éjjeli ágybavizelésben szenved. A második thermopenetratiós kezelés után két éjjel nem vizelt ágyába. Mindhárom beteg kezelésünkben áll és állapotuk szinte kezelésenként örvendetesen javul. A teljes gyógyulás ez ese­tekben — nézetünk szerint — ha egyáltalában el lesz érhető, csak igen hosszas, kitartó kezelésre fog bekövetkezni. Kí­sérleteink ez irányban folyamatban vannak és így végleges eredményről e helyen még nem számolhatunk be. A Nagelschmidt által hólyagbajokban dicsért bactericid hatást olyan értelemben, hogy tisztán thermopenetratiós ke­zelésre cystitis esetén az eddig genyet tartalmazó vizelet fel­tisztult volna, nem tapasztaltuk. Ezt onnan magyarázzuk, hogy míg a thermopenetratiónak a thermolabilis bacteriu­­ mokkal, így elsősorban a 41° C-nál pusztuló gonococcussal szemben való bactericid hatása saját nagyszámú kísérleteink folyamán is kétségtelennek bizonyult, addig a cystitisben domináló thermostabil coli, staphylo- és streptococcussal szemben a thermopenetratióval — a test szöveteinek ártalma nélkül — elérhető maximum 50° C, hő hatástalan. Éppen ezen tapasztalatunkból kifolyólag hangoztatjuk, hogy cystitis eseteiben a subjectív panaszokat gyorsan gyógyító thermopenet­ratiós kezelés mellett a bacterium-elpusztításra és kiküszöbölésre az eddig szokásos bactericid hólyagkezelési eljárások (hólyag­mosások, instillatiók) feltétlenül fenntartandók. Tapasztalatunk szerint az ilyen kombinált kezelések adják a leggyorsabb és legtartósabb eredményt. Ha a beidegzési zavarokon, a hólyagzáróizomzat gyen­geségén alapuló hólyagbajokban a thermopenetratióval elért kedvező eredményeinket tekintjük, szinte önkéntelenül felvető­dik a kérdés, hogy váljon mindez a thermopenetratiónak a szövetek mélyében kifejtett hőhatásával magyarázható-e? Kowartschik, Blumreiái és mások a thermopenetratio fájdalomcsillapító és némely egyéb hatását a hőhatáson kívül elektromos áramhatásoknak tulajdonítják. Ezen nézettel ellen­tétben tudjuk azt, hogy az áramhatások in ultima analysi csak chemiai reactiókban állhatnak (chemiai dissociatiók és egyesü­lések, vegybontások), mely chemiai folyamatoknak megvan a reactiosebességük. Ha már most ennél a reactiosebességnél az áramváltódás gyorsabban következik be , mint ez a thermo- 177

Next