Orvosi Hetilap, 1923. október (67. évfolyam, 39-42. szám)
1923-10-07 / 39. szám
1923. 39. sz. ORVOSI HETILAP A subjectív tünetek enyhülése múlékony természetű, a panaszok rövidebb-hosszabb idő múlva újra fellépnek, sőt talán még nagyobb intensitással, mint előbb, az anyagcserezavar befolyásolása azonban a több napra kiterjedő exact vizsgálatok által nyer számokban kifejezhető objectív mértéket. Az atropin- és alkaliáskísérleteink eredménye gyanánt azt a gyakorlati következtetést vontuk le, hogy e gyógyszereknél az adagolás oly módjára kell törekednünk, amely nemcsak a subjectív panaszokat szünteti meg, hanem a betegségnek vizsgálataink által bizonyított lényegét, a konyhasóanyagcserezavart is kedvezően befolyásolni képes. Hogy a therapiának ezt az igazi célját elérhessük, az alkalmazott gyógyszereknek (novatropin és alkali) oly adagját igyekeztünk megállapítani, mely mind a két célnak megfelel. A nyújtott alkalidosisát illetőleg már régóta igen eltérőek a vélemények. Leube28 szerint a sodabicarbona a gyomor savsecretióját tartósan elősegíti. Jaworski,28 továbbá Geigel és Abend szerint 30 már az 1—2 g os sodabic.-adag is emeli a savsecretiót. Du Mesnil31 szerint az egészen kis adag—mint az a karlsbadivízben van — a savelválasztást növeli, a 2—5 g pedig csökkenti. Linossier32 a sodabic.-át főleg akkor találta a savsecretiót csökkentő hatásúnak, ha azt evés előtt adta. Reichmann szerint 33 a sodabic. a savelválasztást nem befolyásolja, csak a már képződött savat köti meg. Schüle 34 számos kísérletben vizsgálta a sodabic hatását a savelválasztásra , hogy az eredményt egész bizonyítónak vehesse, csak nagy dosisokat (7—10 g) alkalmazott s azt találta, hogyha momentán csökkenti is a savsecretiót, de már félóra múlva kifejezetten növeli, ezért általában ellenzi a NaHCCh nyújtását. Kis adagot először Rosenbach 36 ajánlott 1894-ben, amikor élesen kikelt a sodabic, tervnélküli szedése ellen, amit minden gyomorbeteg orvosi utasítás mellett és ellen elkövet, ő csak késhegyenként engedélyezi az alkálit. Az atropinra vonatkozólag újabban Arnoldi is36 hangsúlyozza a kis dosisok rövid idei alkalmazásának fontosságát. Hogy a különböző nagyságú atropindosisok nemcsak a sóanyagcserét befolyásolják ellenkezőképen, hanem a szívösszehúzódásokat is, utalunk Platznak nemrég közölt dolgozatára. 37 Eddig ismertetett novatropin- és alkaliás vizsgálatainknál azért alkalmaztunk aránylag oly nagy adagokat, mert első célunk az volt, hogy e szereknek a konyhasó anyagcserére tehető intenzív hatását állapítsuk meg. Ez a hatás ezen nagy dosis mellett (naponta 3 X 210 mg novatropin, illetve 3 X 10 g NaHCOa) a chloranyagcsere szempontjából károsnak bizonyult, tehát therapiai alkalmazása nem jöhet tekintetbe. Therapiai szempontból oly dosist kellett megpróbálni, melynek alkalmazásánál megvan a remény arra, hogy egyrészt a hyperaciditás kellemetlen subjectív tüneteit csillapítani képes, másrészt a betegség lényegét képező álanyagcserezavart nemcsak hogy nem károsan, hanem előnyösen képes befolyásolni. (6. kérdés.) Ezt a dosist pedig a novatropinnál napi 2X1 mg-ban, a natrium bicarbonatnál napi 3 X V2 m 1 g-ban találták meg. Vizsgálataink azt is mutatták, hogy a natrium bicarbonate dosisa, mely javítja a sóretentiót, a vizelet reactióját a neutralis felé változtatja meg, de még nem teszi lúgossá. A kis dosis atropin és alkalira vonatkozó vizsgálataink összefoglalását mutatja a VI. sz. táblázat. Mint látjuk, a gyógyszerek kis adagjai a therapia mindkét céljának megfelelnek. Érdekesnek tartottuk ezen eredmények alapján annak a megvizsgálását is, hogy váljon a nephritises betegek sókiválasztásában nem játszik-e szerepet a különböző gyomoraciditásuk? (7. kérdés.) Ebből a szempontból oly vesebetegeket választottunk ki, kiknél a megejtett vesefunctionális vizsgálatok (vizeletlelet, egynapos kísérlet, a Riva-Rocci-féle nyomás, restnitrogén stb.) alapján felvehettük, hogy ilyen összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a vizsgált hyp és normacid eseteink a 10 g sót 2—3 nap alatt választották ki, vagyis úgy viselkedtek, mint a nem nephritises hyperacidok. Ellenben a hyperacid nephritisek sókiválasztása minden esetben annyira erősen elhúzódónak mutatkozott, hogy három nap alatt a só fele sem került kiürítésre. Érdemesnek tartottuk annak a megvizsgálását is, hogy vájjon a kis és nagy adagban adott sodabicarbona a nephritisek sókiválasztását befolyásolja-e ? Az eredmények azt mutatták, hogy a sókiválasztást náluk a 3X10 g NaHCOa lényegesen rontotta, míg a 3X1 g-os adagra a 10 g só 80—90%-át már az első napon kiválasztották és a további napok sókiürítése is felülmúlta az előző napok értékeit. E nephritises vizsgálatokból, melyeket még folytatni óhajtunk, azt hisszük, hogy mér most le lehet vonni azt a következtetést, hogy a vesebajosok Cl-kiválasztási képességének megítélésében tekintetbe kell venni, hogy a kérdéses nephritises beteg nem hyperacid-e, mert ez esetben a NaCl-retenzio egy részét esetleg a hperaciditás rovására kell írni. Ezen vizsgálati eredményeknek therápiai célból való alkalmazhatóságát, nevezetesen, hogy vesebajosok NaCl-retentióját kis adag alkali szedésével csökenthetjük-e, további vizsgálatoknak lesz feladata eldönteni. E helyen óhajtjuk röviden megemlíteni Dobrovici38 felvételét, aki a hyperacid esetek egyrészét latens chronikus nephritisre vezeti vissza, amidőn a gyomor választja ki a vese megbetegedése folytán retineált sót. Szerinte a sóretentio akkor lesz teljes, ha a gyomornyálkahártya e iikariáló kiválasztása is szenved és hypaciditás jön létre. Dobrovici felvételét, a nephritises betegek sókiválasztásának a gyomor felé való terelődését illetőleg a vélemények eltérők lehetnek, de hogy a hyperacid egyént latens chronikus nephritisnek tarthassuk, azt egy egyszerű vizeletvizsgálat is eldöntheti. VI. táblázat. Megjegyzés: 1 Kis dosis novatropinnal. 2 Nagy dosis novatropinnal. 3 4 Kis dosis novatropinnal. 5 6 Kis dosis NaHCOs-al. Nyolcadik kérdés : Mi módon volna megmagyarázható a hyperacidok sóretentiója ? Tekintve, hogy a hyperaciditásnál a gyomorra utaló panaszokról van szó, elsősorban magában a gyomorban lejátszódó folyamatokat kell meggondolás tárgyává tenni. Azonban könnyen beláthatjuk, hogy magának a gyomornak sem secretiós, sem motilitási zavarai a konyhasó-retentiót nem okozhatják. Hiszen a mi vizsgálataink a 24 óra alatt kiválasztott konyhasó meghatározására vonatkoznak. A hypersecretio által ideiglenesen elvont és lekötött chlor pár óra múlva körforgásában újra felszívódásra kerül. Kisebb motilitási zavarok a 24 órás vizsgálatoknál nem szerepelhetnek, olyan eseteket pedig, ahol motorikus insufficientiés hányások chlorveszteségre vezethettek volna, nem vizsgáltunk. Ha a gyomorban nem kereshetjük a hyperacidok konyhasóanyagcserezavarának okát, elsősorban a vesékre és szövetekre kell gondolnunk, mint oly factorokra, amelyeknek szerepe itt szóba jöhet. Azok az egyéb betegségek, mik szintén konyhasóretentióval szoktak járni, (szív-, vesebajok, láz, pneumonia, myxoedema stb.) a mi kérdésünk megítélésénél tekintetbe nem jöhetnek, mert ilyen betegeket nem vizsgáltunk. A vese szerepének tisztázása céljából hyperacidoknál számos esetben vesefunctionális vizsgálatot végeztünk, részben az ismert egynapos kísérlet (Eintagsversuch), részben festékpróbák alakjában. A festékek közül elsősorban methylenkékkel végeztük Eset sorszáma és klinikai diagnosis Összaciditás Szabad HCl NaCl-egyensúly g-ban A 10 g NaCl kiürítésére szükséges napok száma Ez idő alatt kiürített NaCl g-ban 5a. Hyperacid. — —........... 71—55 41/2 > 37 5c. „ 1................... 71—55 4>/23 10 9a. „ 2 _ ........ ... 76—61 9>/2 > 3 31/2 9b. . 3................... 76—61 9V22 14 77a. Hyperacid. Ulcus duód. 86-68 31/2 > 34 77b. 4 „ 86-68 3»/22 10 19. Hyperacid.5 .................... 75-59 31/22 10 69a. Hyperacid. Ulcus duód. 86—683 > 32 69b. „ „ 86—683 2 15 485