Orvosi Hetilap, 1923. október (67. évfolyam, 39-42. szám)

1923-10-07 / 39. szám

1923. 39. sz. ORVOSI HETILAP A subjectív tünetek enyhülése múlékony természetű, a pa­naszok rövidebb-hosszabb idő múlva újra fellépnek, sőt talán még nagyobb intensitással, mint előbb, az anyag­cserezavar befolyásolása azonban a több napra kiterjedő exact vizsgálatok által nyer számokban kifejezhető objec­­tív mértéket. Az atropin- és alkaliáskísérleteink eredménye gyanánt azt a gyakorlati következtetést vontuk le, hogy e gyógy­szereknél az adagolás oly módjára kell törekednünk, amely nemcsak a subjectív panaszokat szünteti meg, hanem a betegségnek vizsgálataink által bizonyított lényegét, a konyhasó­anyagcserezavart is kedvezően befolyásolni képes. Hogy a therapiának ezt az igazi célját elérhes­sük, az alkalmazott gyógyszereknek (novatropin és alkali) oly adagját igyekeztünk megállapítani, mely mind a két célnak megfelel. A nyújtott alkali­dosisát illetőleg már régóta igen eltérőek a vélemények. Leube28 szerint a sodabicarbona a gyomor sav­­secretióját tartósan elősegíti. Jaworski,28 továbbá Geigel és Abend szerint 30 már az 1—2 g os sodabic.-adag is emeli a savsecretiót. Du Mesnil31 szerint az egészen kis adag—mint az a karlsbadi­­vízben van — a savelválasztást növeli, a 2—5 g pedig csökkenti. Linossier32 a sodabic.-át főleg akkor találta a savsecretiót csökkentő hatásúnak, ha azt evés előtt adta. Reichmann szerint 33 a sodabic. a savelválasztást nem befolyásolja, csak a már kép­ződött savat köti meg. Schüle 34 számos kísérletben vizsgálta a sodabic­ hatását a savelválasztásra , hogy az eredményt egész bizonyítónak vehesse, csak nagy dosisokat (7—10 g) alkalmazott s azt találta, hogyha momentán csökkenti is a savsecretiót, de már félóra múlva kifejezetten növeli, ezért általában ellenzi a NaHCCh nyújtását. Kis adagot először Rosenbach 36 ajánlott 1894-ben, amikor élesen kikelt a sodabic, tervnélküli szedése ellen, amit minden gyomorbeteg orvosi utasítás mellett és ellen elkövet, ő csak késhegyenként engedélyezi az alkálit. Az atropinra vonatkozólag újabban Arnoldi is36 hang­súlyozza a kis dosisok rövid idei alkalmazásának fontosságát. Hogy a különböző nagyságú atropindosisok nemcsak a sóanyagcserét befolyásolják ellenkezőképen, hanem a szívössze­húzódásokat is, utalunk Platznak nemrég közölt dolgozatára. 37 Eddig ismertetett novatropin- és alkaliás vizsgálataink­nál azért alkalmaztunk aránylag oly nagy adagokat, mert első célunk az volt, hogy e szereknek a konyhasó­ anyag­cserére tehető intenzív hatását állapítsuk meg. Ez a hatás ezen nagy dosis mellett (naponta 3 X 210 mg novatropin, illetve 3 X 10 g NaHCOa) a chloranyagcsere szempontjá­ból károsnak bizonyult, tehát therapiai alkalmazása nem jöhet tekintetbe. Therapiai szempontból oly dosist kellett megpróbálni, melynek alkalmazásánál megvan a remény arra, hogy egyrészt a hyperaciditás kellemetlen subjectív tüneteit csil­lapítani képes, másrészt a betegség lényegét képező ál­­anyagcserezavart nemcsak hogy nem károsan, hanem előnyösen képes befolyásolni. (6. kérdés.) Ezt a dosist pedig a novatropinnál napi 2X1 mg-ban, a natrium bicarbonatnál napi 3 X V2 m 1 g-ban találták meg. Vizsgálataink azt is mutatták, hogy a natrium bicar­­bonat­e dosisa, mely javítja a sóretentiót, a vizelet reac­­tióját a neutralis felé változtatja meg, de még nem teszi lúgossá. A kis dosis atropin és alkalira vonatkozó vizsgála­taink összefoglalását mutatja a VI. sz. táblázat. Mint látjuk, a gyógyszerek kis adagjai a therapia mindkét céljának megfelelnek. Érdekesnek tartottuk ezen eredmények alapján annak a megvizsgálását is, hogy váljon a nephritises betegek sókiválasz­tásában nem játszik-e szerepet a különböző gyomoraciditásuk? (7. kérdés.)­­ Ebből a szempontból oly vesebetegeket választottunk ki, kiknél a megejtett vesefunctionális vizsgálatok (vizeletlelet, egy­napos kísérlet, a Riva-Rocci-féle nyomás, restnitrogén stb.) alapján felvehettük, hogy ilyen összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a vizsgált hyp­ és normacid eseteink a 10 g sót 2—3 nap alatt választot­ták ki, vagyis úgy viselkedtek, mint a nem nephritises hyperaci­­dok. Ellenben a hyperacid nephritisek sókiválasztása minden esetben annyira erősen elhúzódónak mutatkozott, hogy három nap alatt a só fele sem került kiürítésre. Érdemesnek tartottuk annak a megvizsgálását is, hogy vájjon a kis és nagy adagban adott sodabicarbona a nephritisek sókiválasztását befolyásolja-e ? Az eredmények azt mutatták, hogy a sókiválasztást náluk a 3X10 g NaHCOa lényegesen rontotta, míg a 3X1 g-os adagra a 10 g só 80—90%-át már az első napon kiválasztották és a további napok sókiürítése is felül­múlta az előző napok értékeit. E nephritises vizsgálatokból, melyeket még folytatni óhaj­tunk, azt hisszük, hogy mér most le lehet vonni azt a követ­keztetést, hogy a vesebajosok Cl-kiválasztási képességének meg­ítélésében tekintetbe kell venni, hogy a kérdéses nephritises beteg nem hyperacid-e, mert ez esetben a NaCl-retenzio egy részét esetleg a hperaciditás rovására kell írni. Ezen vizsgálati eredményeknek therápiai célból való alkal­mazhatóságát, nevezetesen, hogy vesebajosok NaCl-retentióját kis adag alkali szedésével csökenthetjük-e, további vizsgálatok­nak lesz feladata eldönteni. E helyen óhajtjuk röviden megemlíteni Dobrovici38 fel­vételét, aki a hyperacid esetek egy­­részét latens chronikus nephritisre vezeti vissza, amidőn a gyomor választja ki a vese megbetegedése folytán retineált sót. Szerinte a sóretentio akkor lesz teljes, ha a gyomornyálkahártya e iikariáló kiválasztása is szenved és hypaciditás jön létre. Dobrovici felvételét, a nephritises betegek sókiválasztásának a gyomor felé való tere­lődését illetőleg a vélemények eltérők lehetnek, de hogy a hyperacid egyént latens chronikus nephritisnek tarthassuk, azt egy egyszerű vizeletvizsgálat is eldöntheti. VI. táblázat. Megjegyzés: 1 Kis dosis novatropinnal. 2 Nagy dosis novatropinnal. 3 4 Kis dosis novatropinnal. 5 6 Kis dosis NaHCOs-al. Nyolcadik kérdés : Mi módon volna megmagyarázható a hyperacidok sóretentiója ? Tekintve, hogy a hyperaciditás­­nál a gyomorra utaló panaszokról van szó, elsősorban magában a gyomorban lejátszódó folyamatokat kell meg­gondolás tárgyává tenni. Azonban könnyen beláthatjuk, hogy magának a gyomornak sem secretiós, sem motilitási zavarai a konyhasó-retentiót nem okozhatják. Hiszen a mi vizsgálataink a 24 óra alatt kiválasztott konyhasó meg­határozására vonatkoznak. A hypersecretio által ideigle­nesen elvont és lekötött chlor pár óra múlva körforgásában újra felszívódásra kerül. Kisebb motilitási zavarok a 24­ órás vizsgálatoknál nem szerepelhetnek, olyan eseteket pedig, ahol motorikus insufficientiés hányások chlorveszteségre vezethettek volna, nem vizsgáltunk. Ha a gyomorban nem kereshetjük a hyperacidok konyhasóanyagcserezavarának okát, elsősorban a vesékre és szövetekre kell gondolnunk, mint oly factorokra, ame­lyeknek szerepe itt szóba jöhet. Azok az egyéb betegsé­gek, mik szintén konyhasóretentióval szoktak járni, (szív-, vesebajok, láz, pneumonia, myxoedema stb.) a mi kér­désünk megítélésénél tekintetbe nem jöhetnek, mert ilyen betegeket nem vizsgáltunk. A vese szerepének tisztázása céljából hyperacidok­­nál számos esetben vesefunctionális vizsgálatot végeztünk, részben az ismert egynapos kísérlet (Eintagsversuch), rész­ben festékpróbák alakjában. A festékek közül elsősorban methylenkékkel végeztük Eset sorszáma és klinikai diagnosis Összaciditás Szabad HCl NaCl-egyensúly g-ban A 10 g NaCl kiürí­tésére szükséges napok száma Ez idő alatt kiürí­tett NaCl g-ban 5a. Hyperacid. — —........... 71—55 41/2 > 37 5c. „ 1................... 71—55 4>/23 10 9a. „ 2 _ ........ ... 76—61 9>/2 > 3 31/2 9b. . 3................... 76—61 9V22 14 77a. Hyperacid. Ulcus duód. 86-68 31/2 > 34 77b. 4 „ 86-68 3»/22 10 19. Hyperacid.5 .................... 75-59 31/22 10 69a. Hyperacid. Ulcus duód. 86—683 > 32 69b. „ „ 86—683 2 15 485

Next