Orvosi Hetilap, 1924. április (68. évfolyam, 14-17. szám)

1924-04-06 / 14. szám

204 ORVOSI HETILAP 1924. 14. szá­ zadi emlék. Mellkasi szervek különben eltérést nem mutatnak. Méh fundusa a processus xyphoidicus alatt tapintható. A hasi szervek részéről egyéb eltérés nin­csen. Degeneration stigmák nincsenek. Középtág, egyenlő­ fényre renyhén reagáló pupillák. Szemmoz­gások szabadok. Fejidegek részéről eltérések nincsenek. A patella- és Achilles-ínreflexek élénkek. Kóros reflex nincsen. A mozgási és érzési körben eltérés nincsen. Romberg-tünet nincsen. A vizeletvizsgálat eredménye negatív. Wassermann-reactio a vérsavóban negativ. Szemfenék ép. Koponya-alapi Röntgen-felvétel negativ. A beteg kórházi tartózkodása alatt észlelhettük az alvási állapotokat. Agya mellett ülve ,szemhéjai kezdtek lecsukódni, feje előre vagy oldalra dűlt s ülve aludt. Máskor azonban ágyba feküdt és úgy aludt. Többször olvasás közben, néhány alkalommal pedig evés közben aludt el. Az alvás 15—60 percig tartott, érintésre (a pupillák alvás közbeni vizsgálatának kísérleténél), köl­tésre a beteg felébredt, tudja, hogy aludt, tájékozott és abbahagyott munkáját folytatja. Ezen alvási állapotok a nap folyamán 4—10-szer jelentkeztek. Éjjel a beteg mélyen, nyugodtan aludt. Bennléte alatt epilepsiás roha­mai, vagy ezen rohamokat helyettesítő állapotai nem voltak. A betegnél terhesség alatt jelentkező narkolepsiát vettünk fel diagnosisnak. Állapotában hydrotherapiás eljárások és excitantiák (fekete kávé, coffein-por) javu­lást nem hoztak létre. 1921 március hó 24-én egészséges fiúgyermeket szült. Szülés után a bágyadtság, álmosság érzése, valamint az alvási állapotok elmúltak; csak tb­-szerű rángások mutatkoztak a bal arcfélen és a hal­felső végtagon. A beteg gyermekével április hó 12-én hazament, gyermekét maga táplálta. 1922 áprilisban ismét jelentkezett osztályunkon és elmondta, hogy otthon jól érezte magát, a házi munkát nagyobb fáradtság érzése nélkül tudta elvégezni. Két hónap óta terhes. Ezen idő óta ismét bágyadt, álmos és az első terhessége alatt jelentkezett alvási állapotok újból jelentkeznek. A nap folyamán 4—5-ször alszik el s az alvás 10—30 percig tart el. Különböző helyzetekben szokott most is elaludni (ülve, fekve), olyan körülmé­nyek között azonban, melyek a rendes alvást is elő­segítik (csend, utazás) biztosan elalszik. A beteg a kór­házban csak pár napig maradhatott. Ezen idő alatt alkalmunk volt ismét észlelni az alvási állapotokat, melyek az első kórházi tartózkodása alatt észlelt álla­potokkal azonosak voltak, csak ritkábban jelentkeztek a nap folyamán (4—5-­ször), és rövidebb­ ideig tartottak (10—30 perc). 1922 szeptemberben jelentkezett ismét a beteg, előadva, hogy az alvási állapotok augusztusig jelent­keztek, akkor ismeretlen ok folytán terhessége spontán abortus útján megszakadt; az abortus után az alvási állapotok elmaradtak s állapota általában megjavult. A beteg 1923 májusában jelent meg ixjra s arról panaszkodott, hogy két alkalommal otthon munka köz­ben hirtelen nagy gyengeségérzés lepte meg, alig birt állva maradni, feje előre esett és alsó álla leesett. Ezen állapot pár percig tartott, eszméletét nem vesztette el s úgy az ő, mint hozzátartozói bemondása szerint nem rángatódzott. Esetünkben tehát az alvási állapotok első alka­lommal a terhesség VII. hónapjában jelentkeztek és a szülés után szűntek meg; a második alkalommal pedig a terhesség II. hónapjától III. hónapig — az abortus bekövetkezéséig — tartottak. A betegség aetiológiáját illetőleg azt gondoljuk, hogy a terhesség alatt jelentkező narkolepsiás állapo­toknál az endokrin mirigyek működési zavarának a fel­vétele a közelfekvő. Ezt bizonyítaná esetünkben az a tény, hogy egy különben egészséges nőn két alkalom­mal csak a terhesség alatt jelentkeztek az alvási álla­potok s a terhesség megszűntével elmúltak. A narkolepsiánál — hasonlóan a posteucephaliti­­ses állapotokhoz — talán egy zavar áll fenn az alvási központ működésében, melyet az jellemez, hogy a köz­pont­ elvesztette alkalmazkodó képességét az alváshoz tartozó, illetőleg azt megelőző és kiváltó sematikus és psychikus folyamatokhoz (Rütimeyer). Ezen zavart a postericephalitises állapotban,] a központiban lefolyt encaphilitises folyamat, a terhességi narkolepsiás állapotban pedig a feltételezett endokrin mirigy mű­ködési zavara okozná. A soproni Erzsébet-kórház bör- és nemi osztályának közle­­ménye (igazgatót Király Jenő dr. egészségügyi főtanácsos). Spirochaeta-festékemről. írta : Szilvási Gyula dr., a soproni Erzsébet-kórház bőr- és nemi­osztályénak főorvosa. Schaudin és Hoffmann felfedezése óta még mindig kutatás tárgya a spirochaeták egyszerű festésének, illetve kimutatásának kérdése. A gyakorlatban súlyos csalódás éri a vizsgálót, ha spirochaeták kimutatására vállalko­zik, mert az eddig ismert festési (Giemsa), kicsapódási (Fontana, Löffler stb.) és negatív (tus, collargol, ciano­­el­in) eljárások a gyakorlat céljaira nem alkalmasak. Maradna a sötét látótérben való vizsgálati eljárás. Vidé­ken azonban sok helyen nincs villany, nincs olyan vilá­gító szerkezet, amivel a sötét látótérben való vizsgálat végrehajtható volna. Munkámban egyszerű, olcsó eljá­rást kerestem, amellyel a spirodhaeta pallida könnyen kimutatható legyen. Sikerült is egy triphenylmethanfestéket összeállí­tanom, melyet már a müncheni dermatológiai kongresz­­szuson, a szegedi Ferenc József-egyetem szakülésén, a debreceni Tisza István-egyetem orvosi szakülésén stb. is ismertettem. Ezen festék „Spirsil“ név alatt a wieni Waldheim Chemisches Laboratorium útján most kerül forgalomba. A festék savanyú vegyhatású, sötét bor­vörös színű és azon tulajdonsággal bír, hogy a lúgos fehérjét pácolja. Ezen festéket csak én próbáltam ki, én használ­tam, én ismerem azt legjobban. Megbocsájtható nekem az a szokatlan eljárás, hogy megelőzve mások vélemé­nyét, magam számolok be festékem használhatóságáról. A syphilis­ spirochaetát Schaudin és Hoffmann nagyon finom, halványan festődő, 8—10—20 egyenletes spirális csavarulattal bíró fonálnak írják le. Giemsával festett spirochaeták tényleg így festődnek. A kicsapó­dási eljárásnál (Fontana, Löffler stb.), hol a vegyi anya­gok rárakódnak a spirochaeták felületére, a spirochae­ták vastagabbak lesznek. Tus, collargo­ készítmények­­ben, hol negatív képet kapunk, nem jellegzetes a spiro­­chaeták vékonysága. Negatív képek éppen azért nem alkalmasak diagnostikai célokra, mert a spirochaeta pallida és a mellette gyakran található spirochaeta re­fringens közötti különbség megítélése némelykor nehéz­ségekbe ütközik. Schaudin és Hoffmann meghatározása a spirochaeták valódi alakjára vonatkozóan helytálló; az, hogy a spirodhaeta pallidák egyes esetekben véko­nyak, máskor vastagabbak és erősebben festődöttek, az a festő folyadék töménységére és chemiai összetéte­lére vezethető vissza. Festékem (Spirsil) töménységét úgy állítottam össze, hogy a Schaudin és Hoff­manni meg­határozásának megfelelő ispirochaeta-alakokat kapjak. Ha töményebben használom a festékemet, úgy a spiro­­chaeták igen erősen festődnek és vastagabbak lesznek. A festési eljárás igen egyszerű. Frissen vett, jól szétterített praeparatumot 2—3 percig concentrált alkohol­lal fixálunk, azután leöblítés céljából bemártjuk a prae­paratumot vezetéki vízbe. Anélkül, hogy megszárítanak, ráöntjük a festéket, melyet 4—5 percig rajta hagyunk a praeparatumon. Ezután vízvezetéki vízbe mártva, lemos­suk a festéket, utána pedig levegőn megszárítjuk. Régen vett (2—3 napos) praeparátumok fixálása concentrált alkohollal egészen fölösleges, elég ha a festéket ráönt­ Irodalom : Loewenfeld: M. m. W. 1902, 25. sz. — fíonhocffer: B. kl. W. 1911, 27. sz. — Henneberg: Neur. Zentral blatt 1916, 282. oldal. — Mendel: Neur. Zentral­blatt 1916, 359. oldal. — Redlich: Monatschr. f. Psych. 37; Jalrrb. f. Psych. 37., 68. old.; W. m. W. 1919, 13. sz. — Jolly: D. Zeitschr. f. Nervenheilk. 55., 236. old. — Oppen­heim: Lehrbuch d. Nervenkrankheiten. 1913. — Stöcker: Zschr. f. d. ges. Neurol. 18, 217. old. — Singer: Zeitschr. f. d. ges. Neurol. 36, 278. oldal. — Sommer: W. kl. W. 1921, 12. sz. — Kohler: Zentralbl. f. ges. Neurol, u. Psych. 27. kötet, 7. füzet. — Rütimeyer: (Ref.) Zentralbl. f. d. ges. Neurol, u. Psych. 25. kötet, 6. füzet. — Kollewijn: (Ref.) Zentralbl. f. d. ges. Neur. u. Psych. 31. kötet, 7—8. füzet. — Nevermann: D. m. W. 1921, 39. sz.

Next