Orvosi Hetilap, 1927. február (71. évfolyam, 6-9. szám)

1927-02-06 / 6. szám

140 ORVOSI HETILAP végzünk fogó-műtétet, annál conservativebben jártunk el. Ez irányban azonban megbízható adatot csak akkor kapunk, ha a I. P.-on végzett fogó-műtétek számát a klinikán szült összes I. P. számához viszonyítjuk, s ugyanúgy járunk el a M. P.-nál is. Klinikánkon 7478 I. P. közül 240-nél végeztünk fogó-műtétet (3­20%) és 89 fogó esik 7848 M. P.-ra (113%). Kor szerint csoportosítva fogó-műtéteinket: Kor I. P. M. P. 15—20 211 21—25 92 17 26—30 60* 23 31—35 35 26 36—40 29 18 41—453 3 46—— 1 összesen 240 89 Az I. P.-knál leggyakoribb a fogó-műtét a 21—25 év között, megfelelően annak, hogy ebben a korban szül először a legtöbb asszony. A M. P.-nál a legtöbb fogó­­műtét a 31—35 évre esik; mindkét adatunk megegyezik az irodalom adataival. Az I. P.-ok közül 80, vagyis azoknak egyharmada a 30. évét meghaladta s így az idős I. P.-k csoportjába tartozik. Hogy e korban a fogó­műtét gyakoribb, annak oka, hogy a lágy szü­lőutak rigidek, igen gyakori a korai burokrepedés, így az élő­víz tágító szerepe elmarad és sokszor fordul elő fájás­gyengeség stb. Klinikánk 89 többször szülője közül II. P. volt 35, III. P.: 19, IV. P­: 11, V. P.: 4, VI. P.: 5, VII. P.: 5, VIII. P.: 3, X. P.: 4, X. P.: 1, XIII. P.: 1, XIV. P.: 1. A magzat tartása szempontjából 329 fogó­műté­tünk a következőképen oszlik meg: I., illetve II. kopo­nyafekvés: 297; fejtetőtartás: 10; homloktartás: 4; mély harántállás: 10; arctartás mély harántállás; 1; hátsó koponyafekvés: 7 esetben. A különböző fogókkal végzett műtéteink az egyes évekre következőképen oszlanak meg: E fogó­műtétekből azonban négyet le kell vonni, ahol a szülést perforatio útján fejeztük be, mégpedig kettőt a Tarnier-féle magas-, egyet a Kielland-féle ma­gas-, s egyet a Naegele-féle üregi-fogó eredménytelen alkalmazása után. A 329 eset közül a medence normális volt ................. 272 esetben rachitikus lapos medence ................. 39 „ egyszerű lapos medence .................... 1 „ egyaránt szűk medence ............ 4 „ általánosan szűk lapos medence ---- 9 „ ferdén szűk lapos medence.................. 1 „ kimenetben szűk medence ................. 2 „ tövises (exost. promont.) medence -1 „ vagyis 57 esetben (17,32%) szűk volt a medence. A fogat természetesen sohasem a szűkület legyőzése céljából, hanem az anya, vagy a magzat, illetőleg mindkettő érdekében végeztük. Javalatainkat két, illetve három csoportba oszt­hatjuk. Fogó-műtétet végzünk 1. az anya, 2. a magzat és 3. mindkettő érdekében. Az anya érdekében végzett fogó-műtétek okai ismeretesek; klinikánkon leggyakrabban secun­daer fájásgyengeség folytán 4 órán túl elhúzódó kitolási szak adott okot a műtéti beavatkozásra, emellett az anya nagyfokú kimerültsége, állandó, hosszantartó láza, a méh alsó szakaszának kezdődő kinyúlása, a lepény korai leválása, eklampsia, mély harántállás elhúzódó kitolási szak mellett, haematoma vulvae s ezzel szövő­dött heveny anaemia, vitium cordis, végül súlyos dyspnoe képezte a javalatot. A fájásgyengeség kérdésében klinikánk állás­pontja a következő: fájásgyengeséget igyekszünk előbb protrahált meleg fürdők, a hasra helyezett thermophor, intramuscularis és intravénás chinin, glandustrin ada­golása által leküzdeni. Ha ez nem használ s időközben az anyát vagy magzatot veszélyeztető szövődmény tünete jelentkezik, úgy fogó­műtéthez látunk. 4 órán túl elhúzódó kitolási szaknál azért végzünk fogó­műté­tet, mert a medence üregében ily hosszú ideig veszteglő koponya egyrészt az anya lágyrészeit tágítja, nyomja, ami a hüvelyfal körülírt elhalását, később a gyermek­­ágyban az elhalt rész lelökődése folytán sipoly-képző­dést okozhat, másrészt az idők folyamán méhsüllyedé­­sek, előesések okozóivá válhat. Másrészt, ha a kitolás elhúzódik a placenta tapadási helyének megfelelő méh­­részlet erősebb összehúzódása folytán a magzati gáz­csere rosszabbodik, ennek következtében az agyban pan­gásos vérbőség keletkezik, a medence üregében stag­náló koponya nyomatása miatt esetleg koponyaűri vérzések jönnek létre, ami a magzat halálát okozhatja. Láz miatt csak akkor végzünk fogó­műtétet, ha az hosszú ideig tart, s így úgy az anyára, mint a mag­zatra nézve veszélyes. Nem tartjuk helyesnek egyesek azon álláspontját, miszerint az egyszeri 38‘5 C° feletti hőmérséklet már fogó-műtétet indikál. A magzat érdekében végzett fogó-műtét javalatai tekintetében az egyes intézetek felfogása egymástól eltér. Megegyeznek abban, hogy a magzat asphyxiája miatt a szülést azonnal be kell fejezni, csupán a be­avatkozás időpontja felől térnek el a vélemények. Van­nak, kik már akkor fogót tesznek a fejre, midőn a szívhangok percenkénti száma a fájásszünetben egy alkalommal esett csak 100 alá, míg mások csak hosz­­szabb időn keresztül, több fájásszünetben észlelt, állandó, előrehaladó jellegű lassúbbodást fogadnak el indicatio gyanánt. A szívhangok szülés alatti lassúbbodásának oka a mai felfogás szerint az, hogy a tolófájások alatt a lepényben a gázcsere csökken, a magzati vér­zOs-tar­­talma fokozódik, ami a bolygó-ideg izgatása folytán szívhanglassúbbodáshoz, az érmozgató központ izgalma folytán pedig vérnyomásemelkedéshez vezet. A kerin­gési zavar foka a méhösszehúzódás erősségétől függ, ez utóbbit a burok megrepedésének időpontja, az egyes fájások tartam­a, ereje, a fájásszünetek nagysága hatá­rozza meg. A szívhangok lassúbbodása esetén a magzat érde­kében klinikánkon csak akkor végzünk fogó­műtétet, ha több, egymásután következő fájásszünet alatt meg­győződtünk arról, hogy a szívhangok percenkénti Ev Turnier Na egei e Kielland magas üregi kimeneti magas üregi 19157 22 13— — 19162 137 — — 19176 17 22— — 19184 25 12— — 19191 246 5 2 1920— 164 9 5 1921— 142 9 7 1922— 122 133 1923— 9 7 3 1 1924— 152 6 2 Összesen: 20 167 77 45 20 * 30 éves volt ezek közül 13. 19?7 6 sz.

Next