Orvosi Hetilap, 1927. július (71. évfolyam, 27-31. szám)
1927-07-03 / 27. szám
752 ORVOSI HETILAP haszonlesése még ma is gyakran csak akkor juttatja szülőintézetbe a szűkmedencés szülést, amikor már a kedvező feltételek hiányoznak, különösen a magzat életének megvédése szempontjából. A rendelkezésre álló diagnostikai eljárások — külső, belső medencemérés, a terhesség végén az előlfekvő rész és a medence közti téraránytalanság, prominentia — már a terhesség alatt lehetővé teszik a gyakorlóorvosnak és lelkiismeretes, jól képzett bábának a diagnosis felállítását. A prognosisra vonatkozólag legnehezebb helyzetben van a szülész az első- és másodfokú szűkületeknél. Annak eldöntése, hogy szűkebb medencén a szülés szempontjából legfontosabb magzati résznek, a fejnek áthaladása lehetséges lesz-e, még szakembernél is sokszor nehézségekbe ütközik, mert azok a tényezők, amelyek döntő fontossággal bírnak ebből a szempontból, előre nem állanak rendelkezésig. Különösen áll ez először szülőnőkre. A magzati fej nagysága, alakuló képessége, consistentiája, a szülőfájások minősége mind döntő tényezők arra nézve, hogy a szülés kedvezően, vagy kedvezőtlenül fog lefolyni, azonban legnagyobb részük csak a szülés alatt válik észlelhetővé, s így a prognosis sokszor az utolsó pillanatokig kétséges. Multiparáknál is nehéz a helyzet, mert tapasztalat szerint a magzatok nagysága a szülések számával nő és így az előző szüléseknek a magzatra nézve kedvező, vagy kedvezőtlen lefolyása nem mindig értékesíthető. Mindezekből a körülményekből folyik, hogy a szűkmedencés szülések észlelése állandó szakorvosi felügyeletet kíván, mert a szülés haladásának megítélése csak gyakorlott szakemberek kezében történhetik helyesen és a magzatra, anyára nézve végzetessé válható complicatiók is csak akkor előzhetők meg. Primiparáknál már rendszerint a tágulásnál észlelhető a szülés haladása, ha nincs nagyfokú téraránytlanság jelen és a külső vizsgálattal fokról-fokra követhető az elől fekvő résznek mélyebbre szállása a medencébe. Multiparáknál az esetek nagy százalékában a kitolási időszakban rögzül az előlfekvő rész és figyelembe véve a már kitágult passiv szakaszt, sokszor percek alatt kifejlődhetik a legnagyobb veszedelem az anya szempontjából fenyegető méhruptúra, amelyet ha nem ismernek fel, a bekövetkezett katasztrófa úgy a magzat, mint az anya életét kioltja. Jó szülőerők mellett sokszor izgalmas percek ezek, amelyet csak az tud átérezni, aki tudatában van a fenyegető veszedelemnek. Sokszor még arra sincs idő, hogy a magzat érdekében elvégezzük a sectio caesaereát és igazat kell adnunk azoknak, akik az ilyen esetekre, mint egyetlen megoldást, ha a magzatot is meg akarjuk menteni a symphiseotomiát ajánlják, amely műtét elvégzése gyakorlott műtő részéről úgy az anyára, mint a magzatra nézve szerencsésen oldhatja meg a szülést. Mielőtt rátérnénk klinikánk szűkmedencés szüléseinél az anya és magzat szempontjából elért eredmények tárgyalására, lássuk a statisztikánkat. 5435 szülésre 155 szűkmedencés szülésünk volt, ami 208 frequentiának felel meg, ez a frequentia, összehasonlítva a külföldi statisztikák számadataival, alacsony. Általában 8—24% az előfordulási százalék. Természetesen vannak vidékek, ahol a szűkmedence gyakrabban fordul elő, annak megfelelően, hogy a szűkmedence aetbiológiájában szereplő okok milyen arányban szerepelnek az illető lakosság körében. Magyarországra vonatkozólag, Budapest és vidékén Scipiades statisztikájában 14% szerepel. Németországban, Thübingen, Drezda, Königsberg, Kiel és Zürich vidékén 22—24% az előfordulási százalékszám. I. fokú szűkület volt ........................ 119; II. fokú szűkület volt ........................ 35; III. fokú szűkület volt ........................ 1; relatív szűkület 4, ide soroztuk azokat az eseteket, ahol a magzati fejek rendkívül nagysága — különben normális medencénél — téraránytalanságot hozott létre. Egyaránt szűk medence......... 63 35 vaskosabb csontrendszerű. Egyszerűen lapos .................... 11 Rachitises lapos .......................... 9 Általánosan szűk, lapos......... 23 Általánosan szűk, lapos, rachitikus ........................................... 36 Tölcséres medence.................... 1 Ferdén szűk medence (radi. 3) 5 Harántul szűk medence ........... 1 Osteomalaciás medence ........... 1 Spon dilolysthaesises ............... 1 ezekből Primipara ............................... 76 Multipara .................................. 79 A fentebbi adatokból kiviláglik, hogy a rachitis aránylag elég nagy számban szerepel, mint a szűk medencét előidéző tényező. 50 esetben volt biztosan kimutatható, azonban valószínű, hogy még nagyobb százalékban fordulhatott elő és az egyaránt szűk medencéknél előforduló 35 vaskosabb csontrendszerű medence szintén idesorozható, bár klinikailag nem volt biztosan megállapítható a rachitis. Az egyszerűen lapos medencék nagy százalékánál az asthenias constitutio kimutatható volt és így lehet, hogy igaza van Aschnernek, amikor az asthenia universalis tünetei közé az egyszerűen lapos medencét odasorozta. A szülés egyes időszakainak lefolyására vonatkozólag a következő számadatokat sorolnám fel jellemzésképen. A tágulásban haladt a szülés 88 esetben, 52 primi- és 36 multiparánál. Ezalatt értjük, hogy az elől fekvő rész, amely az esetek bizonyos százalékában még a bemenet fölött magasan mozgatható volt, rögzült, majd mind mélyebbre nyomult a bemenetbe, s mind kisebb segmentuma volt érezhető külső vizsgálattal. Korai burokrepedést észleltünk 80 esetben, több mint 50%-ban, 42-szer primi-, 38-szor multiparánál. 36 esetben kifejezetten aki összefüggésbe volt hozható a korai burokrepedés a primaer és secundaer fájásgyengeséggel, csak egy esetben következett be rögzült fejnél, különben mozgatható fejnél észleltük. A tágulási időszak elhúzódása nagyrészt primaer fájásgyengeséggel volt összefüggésben, ahol az infantilis és astheniás constitutiót vehetjük fel mint aetiologiai momentumot. Méhszájbecsípődést észleltünk kilenc esetben. 155 szűkmedencés szülésünkből spontán csak 42 folyt le, ami 27%-nak felel meg. Ez a szám sem felel meg azoknak a nagyobb statisztikákban közölt számadatoknak, ahol az espectatív kezelés hívei sokszor 80% spontán szülésről számolnak be. Nálunk a műtéti frequentia 72,9%, ami lényegesen nagyobb azoknál a számoknál, amelyeket egyes statisztikákban olvasunk. A következőkben felsorolt műtétek 34 esetben az anya és 79 esetben a magzat érdekében történtek. Helyesebbnek vélem, ha a műtéteket a szűkületek foka szerint csoportosítom. Elsőfokú szűkületeknél (119 eset) 1. spontán szülés volt............. 40 esetben 2. expressio foetus és episiotomia ...................................... 17 „ 3. lábrafordítás, extractio 4 „ (köldökzsinórelőesésnél) 4. extractio ............................... 3 5. üregi fogó (2 algid, asphixia, megh.) ........................... 15 „ 6. kimeneti fogó ............ 3 „ 7. magas fogó (2 algid asph. 9 ., 5 I. P., 4 M. P. 8. perforatio ........................... 10 „ 9. magasfogó-kísérlet, perfor. 4 „ 10. decapitatio ........................... 1 „ 11. sectio caesarea.................... 13 „ 1927. 27. sz.