Orvosi Hetilap, 1927. július (71. évfolyam, 27-31. szám)

1927-07-03 / 27. szám

752 ORVOSI HETILAP haszonlesése még ma is gyakran csak akkor juttatja szülő­intézet­be a szűkmedencés szülést, amikor már a kedvező feltételek hiányoznak, különösen a magzat életének megvédése szempontjából. A rendelkezésre álló diagnostikai eljár­ások — külső, belső medence­mérés, a terhesség végén az előlfekvő rész és a medence közti téraránytalanság, prominentia — már a terhes­ség alatt lehetővé teszik a gyakorlóorvosnak és lelki­­ismeretes, jól képzett bábának a diagnosis felállítását. A prognosisra vonatkozólag legnehezebb helyzetben­ van a szülész az első- és másodfokú szűkületeknél. Annak eldöntése, hogy szűkebb medencén a szülés szem­pontjából legfontosabb magzati résznek, a fejnek át­haladása lehetséges lesz-e, még szakembernél is sokszor nehézségekbe ütközik, mert azok a tényezők, amelyek döntő fontossággal bírnak ebből a szempontból, előre nem állanak rendelkezésig. Különösen áll ez először szülőnőkre. A magzati fej nagysága, alakuló képessége, consistentiája, a szülőfájások minősége mind döntő tényezők arra nézve, hogy a szülés kedvezően, vagy ked­vezőtlenül fog lefolyni, azonban legnagyobb részük csak a szülés alatt válik észlelhetővé, s így a prognosis sok­szor az utolsó pillanatokig kétséges. Multiparáknál is nehéz a helyzet, mert tapasztalat szerint a magzatok nagysága a szülések számával nő és így az előző szü­léseknek a magzatra nézve kedvező, vagy kedvezőtlen lefolyása nem mindig értékesíthető. Mindezekből a körülményekből folyik, hogy a szűkmedencés szülések észlelése állandó szakorvosi felügyeletet kíván, mert a szülés haladásának megítélése csak gyakorlott szak­emberek kezében történhetik helyesen és a magzatra, anyára nézve végzetessé válható complicatiók is csak akkor előzhetők meg. Primiparáknál már rendszerint a tágulásnál észlelhető a szülés haladása, ha nincs nagy­fokú téraránytlanság jelen és a külső vizsgálattal fok­­ról-fokra követhető az elől fekvő résznek mélyebbre szál­lása a medencébe. Multiparáknál az esetek nagy száza­lékában a kitolási időszakban rögzül az előlfekvő rész és figyelembe véve a már kitágult passiv szakaszt, sok­szor percek alatt kifejlődhetik a legnagyobb veszedelem az anya szempontjából fenyegető méhruptúra, amelyet ha nem ismernek fel, a bekövetkezett katasztrófa úgy a magzat, mint az anya életét kioltja. Jó szülőerők mel­lett sokszor izgalmas percek ezek, amelyet csak az tud átérezni, aki tudatában van a fenyegető veszedelemnek. Sokszor még arra sincs idő, hogy a magzat érdekében elvégezzük a sectio caesaereát és igazat kell adnunk azoknak, akik az ilyen esetekre, mint egyetlen meg­oldást, ha a magzatot is meg akarjuk menteni a sym­­phiseotomiát ajánlják, amely műtét elvégzése gyakor­lott műtő részéről úgy az anyára, mint a magzatra nézve szerencsésen oldhatja meg a szülést. Mielőtt rátérnénk klinikánk szűkmedencés szülé­seinél az anya és magzat szempontjából elért eredmé­nyek tárgyalására, lássuk a statisztikánkat. 5435 szü­lésre 155 szűkmedencés szülésünk volt, ami 208 frequen­tiának felel meg, ez a frequentia, összehasonlítva a kül­földi statisztikák számadataival, alacsony. Általában 8—24% az előfordulási százalék. Természetesen vannak vidékek, ahol a szűkmedence gyakrabban fordul elő, annak megfelelően, hogy a szűkmedence aetbiológiájá­­ban szereplő okok milyen arányban szerepelnek az illető lakosság körében. Magyarországra vonatkozólag, Budapest és vidékén Scipiades statisztikájában 14% sze­repel. Németországban, Thübingen, Drezda, Königs­berg, Kiel és Zürich vidékén 22—24% az előfordulási százalékszám. I. fokú szűkület volt ........................ 119; II. fokú szűkület volt ........................ 35; III. fokú­ szűkület volt ........................ 1; relatív szűkület 4, ide soroztuk azokat az eseteket, ahol a magzati fej­ek rendkívül nagysága — különben nor­mális medencénél — téraránytalanságot hozott létre. Egyaránt szűk medence......... 63 35 vaskosabb csont­rendszerű. Egyszerűen lapos .................... 11 Rachitises lapos .......................... 9 Általánosan szűk, lapos......... 23 Általánosan szűk, lapos, rachi­tikus ........................................... 36 Tölcséres medence.................... 1 Ferdén szűk medence (radi. 3) 5 Harántul szűk medence ........... 1 Osteomalaciás medence ........... 1 Spon dilolysthaesises ............... 1 ezekből Primipara ............................... 76 Multipara .................................. 79 A fentebbi adatokból kiviláglik, hogy a rachitis aránylag elég nagy számban szerepel, mint a szűk­ medencét előidéző tényező. 50 esetben volt biztosan kimutatható, azonban valószínű, hogy még nagyobb százalékban fordulhatott elő és az egyaránt szűk meden­céknél előforduló 35 vaskosabb csontrendszerű medence szintén idesorozható, bár klinikailag nem volt biztosan megállapítható a rachitis. Az egyszerűen lapos meden­cék nagy százalékánál az asthenias constitutio kimu­tatható volt és így lehet, hogy igaza van Aschnernek, amikor az asthenia universalis tünetei közé az egy­szerűen lapos medencét odasorozta. A szülés egyes időszakainak lefolyására vonat­kozólag a következő számadatokat sorolnám fel jellem­zésképen. A tágulásban haladt a szülés 88 esetben, 52 primi- és 36 multiparánál. Ezalatt értjük, hogy az elől fekvő rész, amely az esetek bizonyos százalékában még a bemenet fölött magasan mozgatható volt, rög­zült, majd mind mélyebbre nyomult a bemenetbe, s mind kisebb segmentuma volt érezhető külső vizs­gálattal. Korai burokrepedést észleltünk 80 esetben, több mint 50%-ban, 42-szer primi-, 38-szor multiparánál. 36 esetben kifejezetten aki összefüggésbe volt hozható a korai burokrepedés a primaer és secundaer fájás­gyengeséggel, csak egy esetben következett be rögzült fejnél, különben mozgatható fejnél észleltük. A tágu­lási időszak elhúzódása nagyrészt primaer fájásgyen­geséggel volt összefüggésben, ahol az infantilis és astheniás constitutiót vehetjük fel mint aetiologiai momentumot. Méhszájbecsípődést észleltünk kilenc eset­ben. 155 szűkmedencés szülésünkből spontán csak 42 folyt le, ami 27%-nak felel meg. Ez a szám sem felel meg azoknak a nagyobb statisztikákban közölt szám­adatoknak, ahol az espectatív kezelés hívei sokszor 80% spontán szülésről számolnak be. Nálunk a műtéti frequentia 72,9%, ami lényegesen nagyobb azoknál a számoknál, amelyeket egyes statisz­tikákban olvasunk. A következőkben felsorolt műtétek 34 esetben az anya és 79 esetben a magzat érdekében történtek. Helyesebbnek vélem, ha a műtéteket a szűkü­letek foka szerint csoportosítom. Elsőfokú szűkületeknél (119 eset) 1. spontán szülés volt............. 40 esetben 2. expressio foetus és episio­tomia ...................................... 17 „ 3. lábrafordítás, extractio 4 „ (köldökzsinór­előesésnél­) 4. extractio ............................... 3 5. üregi fogó (2 algid, asphi­xia, megh.) ........................... 15 „ 6. kimeneti fogó ............ 3 „ 7. magas fogó (2 algid asph. 9 ., 5 I. P., 4 M. P. 8. perforatio ........................... 10 „ 9. magasfogó-kísérlet, perfor. 4 „ 10. decapitatio ........................... 1 „ 11. sectio caesarea.................... 13 „ 1927. 27. sz.

Next