Orvosi Hetilap, 1930. március (74. évfolyam, 8-12. szám)

1930-03-08 / 9. szám

1930. 9. sz. ORVOSI HETILAP 207 I. B. I. B. és pncc. Pncc. $ 30 Sinus thromb. haemorrh., pneumonia, encephalitis Pneumonia, otit. med. purul., thromb. sin. dur. matr., emoll. haemorrh. cerebri 31 Lvmphadenit. colli 1. d. encephalitis, otitis m. 1. u. pneumonia paravert. 1. u., sepsis Otitis media, sinus longit. gennyes thrombosisa tot is (név, kor) nyomdatechnikai okokból ki kellett hagy­nunk a táblázatból. Itt természetük szerint csoportosítva kí­vánjuk eseteinket röviden megbeszélni. Gyakoriságuk tekintetében első helyen állnak a bronchopneumonia esetek. Valódi influenzás eredetüket iga­zolja, hogy a Pfeiffer-féle bacillus színtenyészetben volt meg­található a vizsgált tüdőrészletekben. A táblázatban a kö­vetkező sorszámok alatt találunk ilyeneket: 2, 3, 6/b, 7, 0, 10, 11, 14, 16, 28. Gennyes mellhártyalob két esetében találtunk túlnyomó számú I. B.-t kevesebb Pncc. kíséretében: 6. a) és 19. sz. Influenzás középfülgyulladás áll a folyamat központjá­ban és meningitis vagy encephalitis csatlakozik hozzá tisztán vagy dominálóan I. B. lelettel a következő esetekben: 4., 5., 13., 24. és 31. Influenzás meningitis a 18. a), b) esetünk is, melynél nem volt kimutatható az otitites eredet. Csatlakozik ez azokhoz a csecsemőkori influenzás meningitisekhez, ame­lyekről néhány évvel ezelőtt számolt be intézetünkből Schuchter Sándor. (Magyar Orv. Arch. XXIII. k. 6. füz.) Mint akkor, úgy most is rá akarunk mutatni arra, hogy az ilyen­féle esetek feltűnően gyakoriak csecsemőkorban. Influenza sepsis kórjelzés illeti meg netiológiai értelem­ben azokat az eseteket, amelyek már a klinikai észlelés sze­rint is a sepsis kórképében folytak le és amelyeknél a kór­bonctani anyagon megejtett bacteriológiai vizsgálat több szervben mutatott ki influenza-bacillust akár egyedül, akár strepto- vagy pneumococcus kíséretében. Ilyenek (néhányat a fentebb említettekből is belevéve) 5., 10., 11., 14., 15., 16., 21., 22., 29. sz. eseteink. Az I. B. leletnek egyes szervekben való gyakoriságáról a táblázatunkból nem lehet következtetni, mert külső okoknál fogva az összes szervek bacteriológiai feldolgozása nem tör­ténhetett meg minden esetben. Bár ezek szerint az influenza-bacillusoknak a vérpályába való betörése kétségtelen, magában a vérben kimutatásuk módszertani nehézségek miatt felettébb nehéz és ritkán sike­rül; ezért említést érdemel a 17. sz. esetünk, ahol endocardi­tis ulcerosa mellett a beteg szívbillentyűről volt az influenza­­bacillus kitenyészthető, úgyszintén a 30. és 31. .számú ese­tünk: sinus thrombosis I. B. lelettel. Mint az I. B. szokatlanabb előfordulási helyeit említjük meg a következőket: appendicitis purulenta (25.), májtályog (8. és 26. sz.), prostatatályog (21. és 23. sz.). Végül még két érdekes észleletünkre hívjuk fel a figyel­met. A 27. számú esetünk felnőtt férfi, akit kezelőorvosa paratitis suppurativa chronica és siabolythiasis kórjelzéssel utalt hozzánk. A folyamat már hónapok óta tart. Értesülé­sünk szerint a beteg baja egy erősebb meghűlést követő na­pon kezdődött a fültő alatti fájdalmas duzzanattal, mely azóta kisebb-nagyobb ingadozásokkal ma is fennáll. Az eset részletes közlését Fodor Leo dr. főorvos úrnak tartva fenn, itt csak bacteriológiai érdekessége miatt hivatkozunk rá: a fültömirigy gennyes váladékának két különböző időben tör­tént vizsgálata színtenyészetben influenza-bacillusokat mu­tatott ki. Gennyes izületi láb (1. sz. esetünk). Az egyéves fiúgyer­meket szülei azzal hozzák be a pécsi gyermekklinikára, hogy 10 nappal azelőtt meghalt és köhögött, négy nappal ké­sőbb jobb bokáját fájlalta. Felvételkor pyarthros pedis lat. dextri állapíttatott meg. Az ízület sebészi feltárásakor (Ver­­tán Emil dr. egyet, magántanár) geny ürült, amelyet bacte­­riológiailag megvizsgálva, abban színtenyészetben influenza­­bacillusokat találtunk. Megjegyezzük, hogy néhai Heim Pál professor az ízületi lábot már eleve influenzás eredetűnek tartotta. * A fentebb előadottakhoz még azt kívánjuk hozzáfűzni, hogy esteink csak szemelvények egy nagyobb vizsgálati anyagból, ennélfogva számuk az ilyen körfolyamatok gyako­riságának megítélésére támpontot nem nyújt. Bizonyosnak tartjuk, hogy következetesen erre irányuló vizsgálatok a ha­sonló esetek számát sokkal nagyobbnak mutatnák. Úgy hisz­­szük azonban, hogy a felsorolt példák is eléggé bizonyítják azt, hogy az az álláspont, amely szerint az I. B. csak ártat­lan saprophyta, nem tartható fenn, hanem látható belőlük, hogy az I. B. jelentékeny pathogen bacterium, amely önál­lóan is, minden társfertőzés nélkül képes súlyos kórfolyama­tokat létrehozni. Látható az is, hogy az I. B. pathogen ha­tása tekintetében bizonyos mértékig a genykeltő coccusokhoz hasonlóan viselkedik, amennyiben nemcsak elsődleges meg-­ s 'CC . Az esetekre vonatkozó adatok A bacteriológiai lelet C C/­ Klinikai diagnózis Kórbonctani diagnózis Honnan ? Mi tenyészett ki ? 23 Lásd a kórbonctani rovatot Absc. prostatae, pyelonephr. purul., bronchitis cath. Tüdő Prostata I. B. és streptoc. I. B. és streptoc. 24 Lásd a kórbonctani rovatot Meningitis post sinusitidem maxill., absc. cerebri, bronchpneum. Dobüregi geny Meninx I. B. és pncc. Pncc. 25 la Appendicitis purul.— Tampon I. B., streptoc. és staph. 25 Ib Pár nap múlva— Hasüregi geny I. B., streptoc. és staph. 26 Multipl. májtályog. Műtét— Májtályog I. B. 27 Parotitis suppur. chron., sialolithiasis— Parotis geny I. B. 28 Intox. alim., bronchpneum. Bronchpneumonia Tüdő I. B. 29 Leucaemia myeloidea, bronchpneum. Myeloid leucaemia, angina gangraen. ulc., dysenteria Lép Tonsilla Agy Csontvelő Sinus thrombus I. B. 1 Dobüregi geny Sinus thromb. Sok I. B., kevés str. Sok strepto, ke­vés I. B.

Next