Orvosi Hetilap, 1939. december (83. évfolyam, 48-52. szám)
1939-12-02 / 48. szám
1014 ORVOSI HETILAP tett megállapítani. A genitalis hypoplasia 4,8%-ban vezetett a pete méhenkívüli beágyazódásához. A. Mayer szerint is pl. Tübingenben a genitalis hypoplasia és a mind gyakrabban észlelés alá kerülő petevezető terhesség közt összefüggés tételezhető fel. Mi ilyen összefüggést nem tudunk kimutatni, éppúgy, mint a lueses fertőzéssel sem. 343 m. k. terhesünk közt (1932—1933) csupán 13 esetben találtunk seropositiv luest, kezelt luest pedig 5 esetben. A lues II. gyakorisága tehát csak 5,2%, ami nem több, mint általában. Az ivarszervek fejlődési csökkent értékűsége mindenesetre csak igen alárendelt tényező lehet a méhenkívüli terhesség kóroki tényezője között, a gyulladást keltő okok mellett. Mint ilyen ok anyagunkban a legnagyobb szerepet a magzatűzés céljából végzett, legtöbbször szövődményes lefolyású vetélések és lázas gyermekágyak után lezajló heveny kürtgyulladások és kankós fertőzések után visszamaradó idült petevezető lobosodások szerepelnek. Ezek szerint a m. k. terhesség civilisatiós betegségnek is tekinthető kórkép, olyan értelemben, hogy az vidéken is fokozottabb mértékben jelentkezett, amint a teherbejutás megelőzését és a terhességeknek magzatűzés céljából történő megszakítását ez a népesség is gyakrabban végzi és a nemi betegségek, különösen a gonorrhoea terjedésére mód nyílik. A háborúval kapcsolatos, illetve azt követő népmozgások (visszaözönlő katonaság stb.) fokozták a vidéki lakosság kankós fertőzöttségét és ugyancsak az ezidőben mindjobban felszínre kerülő gazdasági okok a gyermekáldástól való erélyes védekezéshez vezettek. A debreceni nőbeteg klinika anyagában 18 év alatt összesen 539 esetben és pedig 1921-től 1930-ig 10 év alatt 149 alkalommal, 1931-től 1938-ig (8 év alatt) pedig 390 esetben került hasműtétre a sor a méhen kívüli terhesség kórisméjével. (Az anyag ezen önkényesnek látszó szétválasztásának az oka az, hogy 1931-ben vette át a klinika vezetését Kovács prof.) A m. k. terhességek megoszlása a debreceni női klinikán 1921—1938-ig. Az új szülészeti rendtartás útján a debreceni szülészkerülethez beérkező adatok alapján (A debreceni szülészkerületben 5 év alatt (1934—1938) 123.262 szülést, 10.258 vetélést és 342 extrauterin terhességet jelentettek.) az összes születések számához viszonyítva a m. kir. terhesség gyakorisága az utóbbi 5 év átlagában (1934—38) 1000 szülésre 2.77 (0.27%). (Ugyanezen 5 év alatt 100 szülésre 8.32 vetélés jutott a debreceni szül.ker.-ben.) Legcélszerűbb az m. k. terhesség gyakoriságát a szülések számához viszonyítani, mert csak ezek számát tudjuk biztosan. A debreceni szülészkerület területén tehát a m. k. terhesség gyakorisága jelenleg az országos átlagnál (0.33%—0.38%) kisebb, annak ellenére, hogy jelentékeny emelkedést mutatott 1921-től 1930-ig. A fővárosban kb. 10-szer gyakrabban jelentkezik a m. k. terhesség, mint az ország vidéki körzeteiben. Ez a nagy különbség, ami a fővárosi anyag és a vidék között van, nem magyarázható csupán a főváros széles hatósugarú gyűjtő hatássval, hanem az ivarszerveket károsító okok gyakoriságára vezethető vissza. A vetélések és m. k. terhességek oki kapcsolatát legjobban bizonyítaná az, ha módunkban volna a vetélések tényleges gyakoriságát a fővárosban és a vidéken összehasonlítani. Az elvetélésre vonatkozó statistikai adatok azonban közismerten hiányosak. A bejelentett vetélések száma mindig csak töredéke a valóságban lezajlott vetéléseknek. Igen sok tiltott műtét marad titokban, holott épp az utóbbiak bírnak nagy jelentőséggel a m. k. terhesség kórelőzményében, mivel ezek után lépnek fel igen gyakran a gyulladásos szövődmények. Budapesten az 1000 születésre eső elvetélések arányszáma pl. 1926-ban 88.7%o, 1927-ben 83.9%o, 1928-ban 87.2700. Más képet nyerünk azonban a székesfőváros szülészeti anyagáról, ha az új szülészeti rendtartás legújabb adatait használjuk fel az összehasonlíásra.* Eszerint a vetélések aránya az előző években bejelentetteknél nagyobb, pl. 1937 évben 1000 szülésre 392 vetélés jutott, azaz 39,2%-os a szülésekhez viszonyított vetélési gyakoriság. A debreceni szülészkerületben 8,32% a vetélési gyakoriság, tehát is része fővárosi vetélés gyakoriságnak. Bár ez a statistika sem tökéletes, mert csak a hatóságoknak bejelentett adatokat tartalmazza, de minden esetre közel jár a tényleges helyzethez. Mivel a hivatalos vetélésbejelentés adatai a vetélés tényleges gyakoriságának megállapítása céljából nem kielégítőek, viszont a vetélés és m. k. terhesség közt az összefüggés kétségtelennek látszik, más statisztikai módszerhez folyamodtunk, hogy a vetélés valódi gyakoriságára használható adatokat kapjunk. Felhasználtuk a debreceni női klinika szülő és vetélő nőiről készült fejlapjainak az előző szülésekre és vetélésekre vonatkozó adatai. Scipiades kimutatta e módszerrel a vetéléseknek a szülések rovására történő nagyfokú megszaporodását. Klinikánk anyagában 1921-től 1928-ig Schubert K. elvégezte e számításokat, az intézethez tartozó betegkörzetben előforduló vetélések számát az intézetben ápoltak kortörténet adataiból állapítva meg. A nők legtöbbször emlékeznek életük e fontos eseményeire, viszont ilyenkor a régebben lezajlott vetélésnél nem szerepel már az eltitkolási törekvés. 15.000 szült, illetve vetélt nő előző szüléseire és vetéléseire vonatkozó adatok szerint 1921—1928 között 100 terhességből 12, majd fokozatosan emelkedve 16 végződött vetéléssel. A vetélések gyakorisága tehát Debrecen vidékén már 1924 —1928 közt jelentékeny fokozatos növekedést mutatott. Ugyanezen időszak alatt a debreceni női klinikán a m éh. kiv. terh. Szül. szám Vetélés (% a születések számához viszonyítva) 1933 14.872 4743 (31.900) 334 (2.24%) 1934 16.040 5781 (36.0%) 391 (2.43%) 1935 15.962 5931 (37.1%) 383 (2.39%) 1936 16.485 6464 (39.2%) 391 (2.37%) 1937 16.294 6396 (39.2%) 403 (2.47%) É v 1921 1022 1923 CM 02 1925 1 1926 1927 1 .... OO 0 02 1929 1930 1931 1932 1938 1937 1936 1935 1934 1933 M. kiv. terhességek száma2 2 6 8 12 20 12 24 26 37 47 54 39 51 41 57 51 50 Az összes laparotomia száma 52 39 30 41 65 102 93 141 160 186 229 319 328 371 307 345 391 345 * A fenti adatokért ezúton is köszönetünket fejezzük ki a m. kir. belügyminisztérium illetékes ügyosztályának. 1939. 48. sz.