Orvosi Hetilap, 1943. október (87. évfolyam, 40-44. szám)

1943-10-02 / 40. szám - Tóth László: Hypoglossoplegia tompa erőszak hatására

87. évfolyam. 40. szám. Budapest, 1943. október 2. ORVOSI HETILAP Alapította­ MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták I ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság I HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 12—1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. TARTALOM. Tóth László: Hypoglossoplegia tomipa, erőszak hatására. (483—484. oldal.) Oppe Sándor: Páráséra a terhességi hányás gyógyszere. (484—486. oldal.) Sármási Jenő és Gaál Sándor: A polyarthritis rheuma­tica kezelése citrátos sajá­tvérr­e­l. (486—487. oldal.) A pécsi ideg- és elmeklinika közleménye. (Igazgató: Reuter Camillo rag. r. tanár.) Hypoglossoplegia tompa erőszak hatására. Irta: Tóth László dr. tanársegéd. A hypoglossus környéki bénulása tompa erő­szakos behatás következtében ritkaság. Egy-egy esetét látta Lüschow orthopaediás nyujtókezeléskor, Brosch, valamint Smith a fejet ért tompa erőszak következtében, Fischer koponyaalaptöréssel, Sauer pedig az atlanto-occipitalis ízület rándulásával kap­csolatban. A mi esetünkben szalmabála esett a beteg fejére, rándulást szenvedett atlanto-occipitalis ízü­letében és környéki típusú bénulás fejlődött ki nyelvizmaiban baloldalt. Az eset részletes leírása a következő: Ж N. 62 c. férfi. Előzmény: Különösebb betegsége nem volt. Lie­sre adat nincs. Ritkán, mértékletesen iszik. Hat héttel ezelőtt 5 m magas padlásról 40—50 kg-os szialin­abálát dobtak a fejére. Nyakszirtjében egy pillanatra éles fájdalmat érzett, hanyatt esett, feje megsérült, de eszméletét nem vesztette el. Fölkelt és mivel dolga már nem akadt, hazament. Hányingere nem volt. Három nap múlv­a a sebész a fejtetőn hátul haematomát, ennek közepén petegésnyi hámhorzsolást, az alsó szemhéjakban pedig vérzést talált. Lelete szerint a felső nyakcsigolyák ütögetésre és a fej moz­gatásakor érzékenyek voltak, a Röntgen-felvétel kóro­sat nem mutatott. Közvetlenül a baleset után, de még vizsgálatunk idején is a beteg panasza az volt, hogy fejét és nyakát a nyak szív­­t­áj­i fájdalom miatt alig tudta mozgatni, beszéd és evés közben rosszul forgott a nyelve, az ételt baloldali fogai és a pofa közül nem tudta kiszedni, az ételek íze megváltozott, közelebbről körül nem írható szédülést és fejzúgást érzett. Mind­ezért, mikor tehette, hevert. Jelen állapota: 154 cm magas, általában arányosan fejlett, jól táplált. Kicsit görnyedt. Feje enyhén hydro­­kephaliás, kerülete 56 cm, rajta sérülés nyoma nincs. A szemrések, szemmozgások és pupillák, az arcbeideg­zés és a gartívek, rendben vannak, két oldalt egyenlők. A tapintás-, hő- és fájdalomérzés testszerte, valamint az ízlelés ép. Kioltott nyelvi, kampószerűen tálra haj­melléklet. Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (77—80. oldal.) Irodalmi szemle. (487—490. oldal.) Könyvismertetés. (491. oldal.) Bezrnák Aladár: Verzár Frigyes kinevezési évforduló­jára (492. oldal.) Lapszemle. (492. oldal.) Hetirend. (492. oldal.) lett, csak a hegye fordul megint kissé jobbnál habár az még így is valamivel meghaladja a középvonalat bal felé. A kioltott nyelv közepén a barázda mélyebb a szokottnál, bal felé homorú ívet alkot, a nyelv jobb fele megnyúlik, domborodik, vastagszik és keskenyedik; bal fele rövidebb, szélesebb és vékonyabb marad, petyhüdten elterül alapján, ehhez alkalmazkodik. A nyelv hátrahúzásakor hegye jóval meghaladja a közép­vonalat, közepén a barázda bal felé homorú, a közép­vonaltól jobbra esik egész lefutásában és mialatt a jobb nyelvfél erősem fölfelé domborodik, a bal fél a szájban elterülve marad. Nyugalmi helyzetben a nyelv hegye szintén kissé jobbra tér, közepén a barázda most is bal felé homorú és egész lefutásában a középvonaltól valamivel jobbra kerül, baloldalt a nyelv mélyebb szintet képez, szélesebben­ terül el, széle jobban idomul a fogakhoz, mint jobboldalt. A nyelv felülete bal­oldalt minden helyzetben, de különösen kiöltéskor, jó­val egyenetlenebb, gödrös-dombos és ezt fibrillaris rángásoik látszólag még fokozzák. Baloldalt, főleg a nyelv derekán a köteg- és dombszerűen kiemelkedő, lüktetésre emlékeztető, fibrilláris rángások játéka jól látható, a kioltott nyelven jobban, mint a nyugalmi helyzetben lévő vagy hátrahúzott nyelven. A kioltott nyelv bal fele lágyabb tapintatú, két újjal könnyebben rögzíthető. Ha felszólítjuk a beteget, hogy nyelve hegyével tapogassa végig fogait és a pofanyálkahár­tyát, bal felé, hátra és fölfelé, a­ bal alsó szemfogon nem jut túl. Selypítve beszél, az 1-t 1-nek, a cs-t sz-nek ejti. Villamosvizsgálatkor a nyelvizmok baloldalt az ideg felől és farádos árammal nem ingerelhetők. Galvános árammal az izom felől féregszerűen renyhe összehúzódást kapunk és az AZR megelőzi a KZR-t. A nyelv jobb felének izmai, a száj körkörös izma és a 1. ábra.

Next