Orvosi Hetilap, 1944. február (88. évfolyam, 6-9. szám)

1944-02-05 / 6. szám - Tóth Zoltán: Insulinkomában tapasztalható szemtünetekről

88. évfolyam 6. szám. Budapest, 1944. február 5. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAM­ILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 129 1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. Az OTI uzsoki utcai, kórháza szemészeti osztályá­nak közleménye. Insulinkomában tapasztalható szemtünetekről. Irta: Tóth Zoltán dr. egyet, magántanár, oszt.­­ főorvos. Ellentmondók a megfigyelések arról, ho­gyan hat az insulin a szemre. Vannak cukorba­josokon, glaukomásokon és egészségeseken szer­zett tapasztala­tok és vannak állatkísérletek. A­ Richter állatkísérletei szerint az insulin növeli a kísérleti állat szemének belső nyomá­sát. A szemnyomás az insulin-ins. után már 10­-15 perc múlva fokozódik, 6 óra­­ múltán a legnagyobb, ekkor éri el tetőpontját. Kisebb ingadozások tapasztalhatók a szemnyomásban, de 3 óra, hosszáig megmarad e legmagasabb ér­téken. Ettől számított 6 óra alatt a szem nyo­mása a­ befecskendezési előtti értékre száll le ismét. . Az egyik szem kötőhártyája alá adott insu­lin a másik szemen is hasonló nyomásváltozá­sokat hoz, létre. Richter szerint tehát nem a becseppentés helyén, hat, hanem a vér útján, hai vércukor csökkentése révén növeli a szemnyo­mást. Christie és Hanzal szerint a kötőhártyára cseppentett insulin (60%-kal nagyobb mennyi­ség adandó, mint a bőr alá) vércukor apadást, sőt ins­ulinshokot is előidézhet. Richter a­zi insulin szem­nyomást fokozó ha­tásával magyarázza, egyik esetét. Egy 44 é. hályogoperák­nak cukra jelentkezett. Insulin­­befecskendezése után glaukomás rohama támadt, melyet miotikum nem, csak az insulin elha­gyása, szüntetett meg.­­ Pops, Risse, Jores véleménye az, hogy az insulin a parasympaticus izgatója, pupillát szűkítő, sőt az atropinos mydriasist is meg­szünteti, a szem nyomását fokozz,­ tehát ellen­lábasa, az adrenalinnak. Pops egyik cukorbajos glaukomásán 15 E.­­insulin után a szemnyomás gyorsan 26-ról 50 kg/mm-nyire fokozódott, miközben a vércukor értéke csökkent. Bistiz cukorbetegén insulin után 5 kg/mm-nyi nyomásnövekedést tapasz­talt. Poos-sal együtt ajánlja, hogy glaukomások insulin-kezelésekor legyünk óvatosak. Ezzel szemben E. Grafe nem tapasztalt többször szemnyomásnövekedést cukorbajoso­kon, mint más nem cukorbajos hasonló komá­kon, Vesterga­ard megfigyelése pedig a­z, hogy cukorbajosokon a szemnyomás csökkenése ki­sebb és hosszabb ideig tart, mint ép szeműe­­ken. Glaukomásokon a szemnyomás 10,5 k­g/mm­­nyit is csökken. Wolf és De Jongli nagy adag insulin után a szem megpuhulását tapasztalta. Kad­licky 60 egységnyi insulint adott glauko­más betegének, kinek szemnyomása sehogysem volt befolyásolható. 3 napig a nyomás 31-re szállt le. Még 7 esetben látott 7—12 kg/mm-nyi szemnyomáscsökkenést. Nem tartja, gyógyszer­ként glaukomásoknak az insulint, mert a szem utána gyorsan megkeményszik újra. Kugelmann insulin után szemnyomásinga­­dozást tapasztalt. Talán emiatt keletkezik a látóhártyán vérzés. Taubenhans insulinshockban szemnyomás­­csökkené­st észlelt. 1935-ben 5 esetben volt al­kalmam embereken, kiknek szemük ép volt, nagy adag insulin (40—160 E.) után megfigyelni a szemtüneteket. Az insu­l­inshock-keze­l­ést Säckel 1933-ban kezdte el schizophreniásokon, akiknek emelkedően adnak nagyobb insulin adagokat. 1 eset: 33 é. férfi 10 E.-immi­in izomba. Insulin előtt: T £ 22 k­g/mm, pupilla 2 m,menyi, lundus ép. Insulin után: 1V2 óra múlva T.­17 hg/nam, 2V2 óra múltán a jobb pupilla 4 mm-nyi a Ibial 3 mim-nyi és kissé megnyúlt, felfelé, 31/* óra múlva a pupilla, 3­­mlm-nyi, a­ szem­nyomás válto­zatlanul 17 hg/mm-nyi 12 óra múlva is, 6 órával az insulinnikémia, megszűnése, után. Minthogy az insulin befecskendé­se, reggel 8 órakor történt, a szemny­omá­s érthetően nagyobb volt. II. eset: 26 él férfi, 80 E.­insulin izomba. Insu­lin előtt' T=11 hg/mm-nyi, pupilla 4 mim-nyi. In­­sulin, után,­ IV2 órával T=13 hg/mm., megjelennek az első könnycseppek, pupilla, 8 mminyi. A könny lassan kifolyik arcára, ,ai beteg szemét olykor ki­nyitja, pillacsapás nincs,, hanem­ lassan, ereszkedik le ,ai szemhéj, a pupilla nie,mi reagál, szem© a lecsu­kódott szemhéj alatt egyenesen előre áll, néha di­vergál. Fumidus­on kóros nincs. Insulin után 31­ óra múltán mély kóma, erős kiönnyezé­s, a szeon­­nyomlás, mérés© érzéstelenítés nálu­któl lehetséges, a pupilla 3 imm-nyi, renyhéin, reagál. T=13 hg/mm­­nyi. 8 órál múlva 2 órával a kóma utáni T=13 hg/mm-nyi. .

Next