Orvosi Hetilap, 1944. június (88. évfolyam, 23-26. szám)

1944-06-03 / 23. szám - Kramár Jenő: Bromoderma tuberosum a csecsemőkorban

88. évfolyam, 23. szám. Budapest, 1944. június 3. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 129 1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. A szegedi gyermekklinika közleménye. Bromoderma tuberosum a csecsemőkorban. Irta: Kramár Jenő dr. egyet. ny. r. tanár. A bróm hatására létrejövő toxicodermia három fajtáj,az a generalizált exanthema, a bromacne s a bromoderma tuberosum közül a bromodermával csak ritkán találkozunk a gyermekkorban. Erre vall legalább is az, hogy bár ,az irodalmi közlések száma tekintélyes, egy szerzőtől többnyire csak 1—2 eset ismerte­tését olvashatjuk. Minthogy 1936 óta ,a szegedi gyermekklinikán 8 bhromoderma tuberosum ese­tet volt alkalmunk észlelni, úgy gondoljuk, ér­demes megfigyeléseinkről röviden beszámolni. Mind a 8 betegünk csecsemő volt, a legfia­talabb 41/*, ,a­ legidősebb 14 hónapos. Ugyan­ezen idő alatt a gyermekek között csupán egy megbetegedést láttunk, de ez sem volt typusos bromoderma tuberosum, hanem inkább papulo­­ub­erosus kiütés. Ez is kormegoszlás nem felel meg az általános tapasztalatnak, mely szerint a brómkiütések gyakorisága az életkorral nö­vekednék (Frola), legritkább az­ újszülöttön (transplacentaris keletkezési mód, »veleszüle­tett bromoderma«), elég ritka csecsemőkön, többnyire a brómot szedő anya teje útján vagy a közvetlenül bevett bróm hatására, gyakoribbá csak tai csecsemőkoron túl válik. A mi csecsemőink calcium bromatumot szedtek tetania, görcsös köhögés, izgalmi álla­potok miatt. Megfigyeléseinkről a mellékelt ábrán adunk áttekintést. A gyógyszer szedésé­nek időtartama s ,a, bekebelezett gyógyszer mennyisége igen különböző volt. A szert a szo­kásos adagolásban adtuk, de egyesek a hosszú idő alatt így is tekintélyes mennyiséget kaptak. Hogy azonban nem az adagon múlik a dolog, jól láthatjuk 2. és 5. esetünkben, amikor csu­pán néhány napos gyógyszerszedésről volt szó. Igen különböző volt a gyógyszer szedésének megkezdése s a kiütés fellépése közt eltelt idő is (5-32 nap). 3. esetünkben a kiütés a gyógy­szer szedése közben jelent meg, egy esetben a szer elhagyása utáni napon, 4 esetben csak jóval később (6, 7, 12, illetve 14 nap múlva). Különösen érdekes 5. esetünk, melyben mind­össze 2 napig történt gyógyszeradás s 12 nap múlva kezdődött a bromoderma. Ez különben ismert jelenség épp úgy, mint az is, hogy a gyógyszer kihagyása ellenére is rosszabbodhat a kiütés. Az ok nyilvánvalóan abban van, hogy a bróm elhagyása után még hónapokig sem ürül ki teljesen a szervezetből. A klinikai kép igen jellegzetes volt. Az arcon, a végtagok feszítő oldalán, a glutealis tájon­­ ,a genitáliák körül lencsényi-borsónyi éles határú, piros udvarral körülvett sárgás­vörös göbök képződnek. Ezek az elemi göbök először pyodermás jelenségre emlékeztettek annál is inkább, mert egyik-másiknál az volt a benyomás, mintha a hám felső rétege hó­­lyagfalszerűen le akarna emelődni. Csakhamar kiderült azonban, hogy szövetburjánzásról van szó, amely mind nagyobb mértékű lesz: bab­­nyi, sőt diónyi nagyságot is elérhet, színe ekkor már sötétvörös vagy kékespiros, puhagumi tapintatú, szemölcsös felületű. Könnyen kifeké­­lyesedik s ekkor barnás pörkökkel fedett. A tankönyvek, kézikönyvek a bromodermát min­dig fájdalmasnak mondják, úgy spontán, mint érintésre. Mi erről nem tudtunk meggyőződni. Francia szerzők (Spillmann, Walrin, Weis és Rosental) ugyanezen a véleményen vannak. A hajas fejbőrön a mély th­eliophyllát utánzó formát, mint amilyent az irodalmi adatok alapján várni lehetett volna, egy ízben sem láttunk. Érdekes, hogy 8 betegünk közül 6 exsudativ alkatú volt, mégpedig 3 ekzema sehorrhoiium­­ban szenvedett. Megfigyeltük, hogy az exsuda­tiv bőrlaesio helyén különös előszeretettel lép fel a bromoderma. Hogy hegek, a bőrt ért trauma provokálólag hathat, arról olvashatunk az irodalomban, azt azonban sehol sem találtuk megjegyezve, hogy az exsudativ bőr jelenségnek ilyen praedisponáló szerepe, lenne. Több esetünkben a­ kimetszett csomót az egyetemi bőrklinika histológiailg is megvizs­gálta.*) A kép jellegzetes: erős akantosis, a bőr hámja igen megvastagodott, helyenkint a mélybe burjánzik (Friedländer-szerű hambur­g) A vizsgálat elvégzéséért hálás köszönetet mondunk Melczer Miklós profeszor­ úr­nak, a kli­nika­ akkori vezetőjének.

Next