Orvosi Hetilap, 1944. november (88. évfolyam, 45-48. szám)

1944-11-04 / 45. szám - Pastinszky István: A salvarsan-bőrgyulladás sulfamid-kezelésének kérdése

530 ORVOSI HETILAP 1944. 45. szám. a végtagok súlyosan vizenyősek, nedvezőek, pör­­kösek, hajlító oldalukon kölesnyi purpurás je­lenségek. Wr.: Kr.: 4­+ + +. Vérkép: Vrs.: 4.150.000, fvs.: 9000. Qual.: st.: 2, ju.: 4, segm.: 76, ha: 1, rep.: 2, mo.: 1, lv.: 14%. A hétseg a fentemlített helyi és általános kezelésen kívül 5 napon át 6—5-4—3—2 g-os ultraseptyilökést kapott (20 g). Harmadik nap m­últán a láz le­esik, a vízenyő és nedvezés csökken, a beszűró­­dés, vérbőség enyhül, nemsokára hámlás kísé­reteiben a Vitoneteik­ kifejlődésétől számítva, kb. 5 hét alatt teljes gyógyulás. III. J. I. 29 c. férfi, primaer skieroisiisia miattit magánorvosától 6 bismuth + 6, egyenként­­0.60 g-os neosalvarsant kapott. Utolsó befecskende­zés után két hétre az egész testre kiterjedő, nedvező bőrgyulladás keletkezett. 38° C körüli láz, a vizeletben fehérje opaleskál, urobilinogén nyomokban, üledékben egy-egy szemesé® henger és 3—5 vvs. Wr.: Kr.: negativ. Vérkép: Vvs.: 4.400.000, im: 16.000. Quak: ét.: 5, ju.: 3, sgm.: 67, ev.: 4, ly.­: 21%. A fent említett általános ke­zelés mellett 5X4 g-os ultraseptyűlökéssel sike­rült a lázat megszüntetni. A bőrjelenségek ug­rásszerűen javulnak, azonban két hét múlva újból jelentkező másodlagos impetiginosus tü­netei miatt újból hasonló ultraseptylezés. A pyogen jelenségek feltisztulnak és a a bőrgyul­ladás összesen 7 hét alatt gyógyul. IV. M. B. 23 c. férfi, seropositiv affectióval. Az első kúra után (12 bismuth + 4.95 g. neosal­­varian) az egész testre kiterjedő, nedvező, má­sodlagos gennyes jelenségekkel fertőzött bőr­gyulladással kerül kezelésre. Wr., Kr.: negativ. Vénkép: Vrs.: 4,100.000, fvs.: 12.200. Qual.: st.: 3, ju.: 2, fdlegim.: 70, ly.: 18, ba.: 0, ea: 4, mbd­: 3%. A fenti általános kezelés mellett 5 napon át 4 g. ultras­eptylt kapott (20 g). Sulfamidkleze­lés után a láz megszűnt, a nedvező, pörkös jelensé­gek feltisztultak, majd fokozódó hámlás kísére­tében a folyamat összesen 6 hét alatt meg­gyógyult. V. B. E. 35 c. férfi, syph. mac.­pap. miatt 6 hét alatt 12 befecskendezésben összesen 6 cm3 medobist és 4.95 g neosalvarsant kapott. Egy héttel a kúra után az egész testre szétterjedő súlyos, vizenyős, nedvező bőrgyulladás, nagy láz (38.5—39.5) ). Általános kezelés közben az 5X4 g. ultraseptyl az impetiginosus tüneteket nem csökkenti. Testszerte újabb pyogen jelensé­gek támadtak: furunculusok, abscessusok, ame­lyekből staphylococcus albus és aureus tenyé­szik. Súlyos általános állapot, 9 kg-ot fogyott; haja és szőrzete kihullik. Albuminuria. Vérkép: Vrs.: 3.900.000, frs.: 17.000. Qual.: st.: 7, ju.: 3, *gm.: 64, ly.: 16, ba.: 0, c/o.: 9, mo.: 1%. Wr.: Kr.: negativ*. Két hét múlva megismételt hasonló sulfamidozás után sem mutatnak a mély staphylogen follicularis gennyes jelenségek fel­tűnőbb javulást. Sulfamidkezelésre is a­ bőr­gyulladás, illetve gennyes szövődményei csak 14 hét után gyógyulnak. VI. Sz. J. 45 é. beteg. Syph. latens seroposi­tiva miatt 14 bismuth és 6 solusalvarsan befecs­kendezést (1.20 g) kapott. Utollsó fecskendezés után egy hétre az egész testre rohamosan szét­terjedő erythema, később vizenyős, nedvező bőr­­gyulladás. Szétszórtan furunculosok, abscessu­mk, nyaldi phlegmone. Főleg atraph­ albus és aureus tenyészthető ki. Ultraseptyl lökésre (5 napon át 4 g) tünetek­ nem javulnak. A két hét múlv­a megismételt reátörés nem szünteti meg a pyogen jelenségeket. Később a már megnyugo­dott bőrön a visszamaradt pyodermás jelensé­gekre helyileg alkalmazott cibazolkenőcs nem­csak helyi gyulladást okozott, hanem az ery­throdermát fellángoltatja. A jelenségek a szo­kásos helyi és általános kezelésre 13 hét alatt gyógyultak. VII. S. E. 24 é. katona, primaerkleiroteis miatti első kúrája közben (9 bismuth + 3,60 g. neosalvarsan után) a hajlatokból szétterjedő erős vérbőséggel, vízenyővel, nedvezéssel járó der­matitis. Wr. Kr.: negativ. Az általános keze­lés mellett a beteg sulfamidlökést kap (5 napon át 4 g. ultraseptyl). Az ultraseptyllökésre a tü­netek alig javulnak, ellenben sárgaságot ka­pott. Urobilinogen erősen positív, a Takata—Ara- We­ltmano-reaettve­k májbajra utaltanak. C vita­min, deixtrol.se, niopitinisavam­id , natrium't.hio­sul­­fat, calcium, stb. kezelésre a beteg 11 hét alatt meggyógyult. VIII. T. J. 46 é. férfi, syph. latens seropo­sitiva miatt magánorvosától 10 bismuthot +10 neosalvarsant kapott. 12 nappal ezután mutat­koztak az általános bőrláb súlyos jelenségei, erős beszűrődéssel, nedvezéssel, elszórtan má­sodlagos fertőzésekkel. Wr.: Kr.: ++ + +. Vér­kép: Vrs.: 4,760.000, fvs.: 12.300. Qualmst.: 2, ju.: 0, segm.: 65, ly.: 25, ba.: 1, ev.: 5, mp.: 2%. Vizelet: fehérje és urobilinogén nyomokban. Helyi és általános kezelés mellett ultraseptyb­­­eátörést is alkalmazunk (5 naipoin át 4 g). A pyogen jelenségek változatlanul maradnak, el­lenben a­z urobilinogen, Talkata,­Ara-próbák po­sitivi­tásának fokozódása, továbbá a Weltmann srenetio coagulatiós szallagjának rövidülése a májműködés rosszabbodására mutat. Megemlí­tendő ezenkívül a vérképben a hb.-index csök­kenése (78%-ról 65%-ra), a fehér vérsejtszám­ esése (7700) és a szemcsés elemek arányának fogyása (51%). Eredményeik áttekintéséből láthatjuk, hogy tartózkodnunk kell a gyógyulások meg­ítélésében a lelkes véleményektől. Az első esetünkben a szokásos adagolástól (4 napon át 3X2 tabl.) semmi hatást nem láttunk. Ezért további eseteinket, — az iroda­lomban ismertetett eljárások szerint, —­ na­gyobb adagokkal próbáltuk gyógyítani (5 na­­pon át 4 g ultraseptyl). A II., III., IV., bete­günkön egy vagy két reátöréssel csakugyan si­került a másodlagos pyogen szövődményekre hatni, ami a nedvezés és impetiginosus tüne­tek elmaradásában, a vérbőség és beszűrődés csökkenésében ,majd fokozódó hámlás kísére­tében a gyógyulás rövidebb idő alatt (5—7 hét) bekövetkezett. E jobb eredmény megítélésében azonban tartózkodónak kell lennünk, hiszen minden klinikus jól ismeri, hogy jó és rossz lefolyású esetek egyformán vannak. Ki kell emelni még e három esettel kapcsolatban, hogy a másodlagos pyogen jelenségek nagy­részt striptogen eredetűek voltak, ahol a sul­­famidok therapiás hatása tapasztalás szerint a legerősebb. Ezzel szemben az V. és VI. bete­günk másodlagos tünetei mély follicularis staphylogen gennyedésekben nyilvánultak, amelyekből staph, albus és aureus tenyészett ki. Ilyen pyogen jelenségek még ismételt eré­lyes sulfamidozásra sem javultak és a gyógyu­lás is csak vontatva, 13—14 hét múlva állott be a szokásos ismert eljárásokra. A VII. és VIII. esetben a pyogen jelenségek változatla­nok maradtak, ellenben az egyikben a lökés

Next