Orvosi Hetilap, 1950. július (91. évfolyam, 27-31. szám)

1950-07-02 / 27. szám - Véghelyi Péter - Kemény Tibor - Pozsonyi József - Sós József: Kísérletes pancreasváltozások I.

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 1950. JÚLIUS 2. Az Orvosi Hetilap ideiglenes szerkesztőbizottsága: Arató Emil dr., Braun Pál dr., Csapody István dr., Dabis László dr., Fekete Sándor dr., Fischer Antal dr., Gömöri Pál dr., Havas András dr., Hedri Endre dr., Issekutz Béla dr., Káló Andor dr., Kálló Antal dr., Kassay Dezső dr., Lehoczky Tibor dr., Milkó Vilmos dr., Móczár László dr., Rajka Ödön dr., Ratkóczy Nándor dr., Rusznyák István dr., Surányi Gyula dr., Trencséni Tibor dr., Vukán Jenő dr. és Zinner Nándor dr. Felelős kiadó: A Tudományos Folyóiratkiadó N.V. vezérigazgatója. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Tel.: 121-804. X Kiadóhivatal: Tudományos Folyóiratkiadó N.V. V., Szalay­ utca 4. Telefon : 112-674, 112-681, 122-299, 312-545.­­X- Magyar Nemzeti Bank egyszámlaszám : 936.515 A budapesti Tudományegyetem, Kórélettani Intézetéből és I. sz. Gyermekklinikájáról Kísérletes pancreasváltozások I. Hiányos étrendek és mérgezések hatása írták: VÉGHELYI PÉTER, KEMÉNY TIBOR, POZSONYI JÓZSEF és SÓS JÓZSEF A pancreas enzymelválasztó szerepének első­rendű fontosságát kétségtelenné teszi az a tény, hogy kiesésével úgy a megevett fehérjék, mint a zsírnemű anyagok felhasználására gyakorlatilag képtelenné válik a szervezet. Az enzymek terme­lésének élettanát és az azokat befolyásoló tényező­ket már a század elején megvilágították Pavlov és iskolájának döntő kísérletei. Kevéssé ismerjük azonban, hogy kóros körülmények miként befo­lyásolják a pancreas munkáját. Bár Szoboljev megfigyelései óta igen sok kórbonctani lelet tanús­kodik arról, hogy különböző betegségek kapcsán meghaltak pancreasában súlyos anatómiai elvál­tozások találhatók, máig is alig ismerünk kísérletes munkát, amely a zsírnecrosis eredetének kivéte­lével e kérdés megvilágítására irányult volna. A kísérletek hiánya különösen azóta gátolja a pancreas pathologiájáról való ismereteink haladá­sát, amióta klinikai megfigyelésekből és kórbonc­tani leletekből kiderült, hogy számos betegség után végleges elváltozások maradhatnak e szerv­ben. Kiderült ezenfelül, hogy sok rosszul fejlődő, sőt életképtelen csecsemő és gyermek betegségé­nek alapját egy veleszületett pancreaselváltozás, a pancreatitis fibrocystica okozza. E betegségnek, melynek lényege a külső secretiós mirigyállomány pusztulása, eredete mindeddig teljesen homályos volt, a legtöbb szerző az egy családban előforduló többszörös esetek alapján örökletes, constitutio­­nális fejlődési rendellenességnek tartja. Egy másik terület, ahol épp ennyire szembe­szökő a kísérleti adatok hiánya, a különböző diétás ártalmak hatása a pancreasra. Noha már több mint három évtizede, hogy Chalatov úttörő megfigyelései alapján bebizonyosodott, hogy egyes étrendek egymagukban is súlyos betegséget, sőt halált okozhatnak, a különböző egyoldalú táplá­lékok hatására fellépő ártalmakat csak a legutóbbi években kezdtük részletesebben megismerni. De bármilyen köztudomású is a pancreas functionalis összefüggése a májjal és a vesével, teljességgel hiá­nyoznak az adatok arra nézve, hogy a különböző diétákkal előidézett máj- és veselaesiók mellett milyen elváltozások lépnek fel a pancreasban. Hasonló fontosság tulajdonítható a szerve­zetet érő különböző fertőzéseknek is. Jól ismert tény, hogy számos fertőzőbetegség okozhat elvál­tozásokat a pancreasban. E betegségek közül leg­ismertebbek a parotitis epidemica és scarlatina. Ezeken kívül dysenteriát és typhust éppúgy kísér­hetnek pancreaselváltozások, mint csecsemőkori toxicosist vagy uraemiát. Ezeknek az elváltozá­soknak a kórtani alapja még ma is alig ismert, minthogy a tapasztalatok majdnem kizárólag boncolási vagy műtéti leletekre szorítkoznak. Részben a taglalt meggondolások, részben alább ismertetendő klinikai tapasztalataink szol­gáltak e munkában tárgyalandó kísérleteink ki­induló pontjául. A) Klinikai megfigyelések. A Budapest felszabadítását követő időben jelentkező élelmezési nehézségek miatt nagy anya­gon nyílt alkalmunk fehérjeszegény és állati fehér­jében teljesen hiányos táplálás hatásait vizsgálni. Úgy találtuk, hogy a májelzsírosodás és kiterjedt oedema által jellemzett hiánysyndroma legelső klinikai jele a pancreasenzymek elválasztásának 833 53

Next