Orvosi Hetilap, 1950. december (91. évfolyam, 49-53. szám)

1950-12-03 / 49. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Imre - Moussong-Kovács Erzsébet: Pavlov feltételes reflex elméletének alkalmazása elmebetegek kezelésénél

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM, 1950. DECEMBER 3. ORVOSI HETILAP Az Orvosi Hetilap ideiglenes szerkesztőbizottsága: Arató Emil dr., Braun Pál dr., Csapody István dr., Dabis László dr., Fekete Sándor dr., Fischer Antal dr., Gömöri Fái dr., Havas András dr., Hedri Endre dr., Issekutz Béla dr., Káló Andor dr., Kálló Antal dr., Kassay Dezső dr., Lehoczky Tibor dr., Milkó Vilmos dr., Móczár László dr., Rajka Ödön dr., Ratkóczy Nándor dr., Rusznyák István dr., Surányi Gyula dr., Trencséni Tibor dr., Vukán Jenő dr. és Zinner Nándor dr. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv-és Lapkiadó N. V. Bpest, V., Akadémia­ u. 3. Tel.: 128-376,129-580. 97. m. o. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545 EREDETI KÖZLEMÉNYEK János kórház (Igazgató: Szinetár Ernő dr.) elme-ideg osztályának (Főorvos: Zádor Imre dr.) közleménye. Pavlov feltételes reflex elméletének alkalmazása elmebetegek kezelésénél (A feltételes reflexgát áttörése i. v. narcoticumokkal)* ** írta : ZÁDOR IMRE dr. és MOUSSONG—KOVÁCS ERZSÉBET dr.” Pavlov, miután évtizedeken át vizsgálta álla­tok agykérgének működését a feltételes mód segít­­ségével, tapasztalatait az emberi idegrendszer működésének megértéséhez igyekezett felhasz­nálni. Elsősorban az állati, ú. n. kísérletes neurosi­­soknál nyert észlelések adtak ösztönzést Pavlov­­nak arra, hogy az emberi psychés működések vizs­gálatával foglalkozzék. Munkásságának erről a fordulatáról Pavlov a következőket mondja : »Az állatok különböző működésében egyrészt az inger­lés állandóan jelen van az ébrenléti állapotban, másrészt az inhibitio is mindig megjelenik a szer­vezet legélénkebben reagáló sejtjeiben, az agy­kéreg sejtjeiben. Ez az inhibitio védi meg őket aktivitásuk rendkívüli feszültségeivel szemben, amikor igen erős ingerek hatása alá kerülnek. Ilyenkor a teljes inhibitio biztosítja számukra a teljes nyugalmat, a megszokott napi munka után álom formájában.« Később : »Kétségtelenül bebizonyítottuk, hogy az álom olyan inhibitio, amely az agykéreg felületén szétterül.« — Tehát Pavlov az alvást . Előadásra került a Korányi Sándor vándorgyű­lésen Szegeden, 1950 ápr. 22-én. ** Akadémiai ösztöndíjas a János- kórház elme­osztályán, agykérgi folyamatnak tartja. — Módunkban áll tanulmányozni az átmeneti fázisokat az ébrenléti állapot és a teljes alvás között, a hypnotikus fázisokkal. A hypnotikus fázisokban az inhibitio különböző fokban, az agykéreg különböző rész­letein terül szét. ». . .Természetes, hogy az emberi agy komplexebb, így a hypnotikus jelenségek is változatosabbak az emberi agynál, mint az ál­latnál.« Pavlov szerint a schizophren negativisztikus tünetek a hypnotikus állapot jellegzetes tünetei. Feltevését azzal bizonyítja, hogy párhuzamot von a schizophrenia néhány jellegzetes tünete és álla­toknál a hypnotikus fázisban észlelt tünetek között. A schizophren negativisztikus tünetek megegyeznek az állatkísérletekben észlelt paradox fázis és az invers fázis tüneteivel. Ilyenkor az állat erős ingerekre vagy csökkent mértékben vagy nem reagál, gyenge ingerre azonban normálisan vagy annál is erősebben reagál. Kétségtelenül ezt lát­juk schizophren negativisztikus betegeknél is. A stereotypia, ch­olalia, katalepsia, katatonia, melyek a schizophrenia általánosan ismert tünetei, állatok hypnotikus állapotában ugyancsak észlel­hetők. Pavlov ezt az állapotot a centrális inhibitio állapotának nevezi. Ilyenkor az agykéreg nem et 1383 97

Next