Orvosi Hetilap, 1951. július (92. évfolyam, 26-30. szám)

1951-07-01 / 26. szám - Zoltán Imre - Csillag Miklós: A női ivari ciklus jelenségeinek vizsgálata dialektikus szemlélet alapján

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM, 1951. JÚNIUS 30. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség : Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon : iii-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Bpest, V., Akadémia­ u. 3. Tel.: 129-580.97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545. A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. női klinikájának közleménye. (Igazgató: Zoltán Imre dr. egyetemi ny. r. tanár.) A női ivari ciklus jelenségeinek vizsgálata dialektikus szemlélet alapján* Irta: ZOLTÁN IMRE dr. és CSILLAG MIKLÓS dr. A nőnemű élőlények ivari ciklusáról szerzett ismereteink lassan bontakoztak ki. A fejlődés abban a korszakban gyorsult meg, amikor fel­fedezték az endocriniológia rendszerét és a kutatás ennek ismeretében folyt tovább. Az 1910-es évek­ben rohamosan követik egymást az új felfedezé­sek, így a rágcsálók hüvelyi ciklusának megisme­rése, a tüszőhormon biológiai hatásainak meg­állapítása, ismeretek a gonadotrop hormonokról és hatásukról, majd a sárgatesthormon felfede­zése. Csakhamar sikerült pontosan meghatá­rozni ezeknek az anyagoknak vegyi tulajdonságait és sikerült tisztításuk is a teljes kristályosításig. Ez az időszak kb. 1930-ig tartott. A 30-as évek után az említett vizsgálatokat méreteiben sokkal nagyobb kiterjedésű vizsgálatok követték, ezek az utóbbiak azonban eredményeiket illetőleg egyre jelentéktelenebbek. Eredményeik legtöbbször nem jelentenek újat, csak a már meglévő ismeretek egy­­egy részletének alaposabb feltárását, így megálla­pítását a hormonhatásnak különböző élettani és kóros körülmények között, a hormonok befolyá­sának magára a ciklusra, ill. annak egyes szaka­szaira a hormonok változásának a szervezetben, kiürülésének stb. Ennek a korszaknak értékes ered­ményei legfeljebb az egyes hormonféleségek vál­fajainak (pl. oestron, oestradiol, oestriol) vegyi elkülönítése, amelynek során pl. az agyfüggelék * A Nőgyógyász Szakcsoport 1950. évi őszi (októ­beri) nagygyűlésén elhangzott előadás, egyes hormonjait is sikerült izolálni mint a gonadotrop hormonok, növekedési hormonok, pro­lactin, ACTH stb. Ezeknek a vizsgálatoknak összességét inkább nevezhetnék, mint ahogyan sokan nevezik is, hormonológiának mint a női ivari ciklus jelenségeinek megismerését célzó tudo­mánynak. Gondolhatnék, hogy az 1930. után folytatott kutatások azért nem hoztak új megismeréseket, mert az ivari ciklus jelenségei lényegükben már ismertek, problémáik nagyban-egészben megoldot­tak, legfeljebb csak egyes részletek hiányosak. Az a körülmény azonban, hogy az ivari ciklus zavarainak értelmezése még mai ismereteink bir­tokában is tele van ellentmondással, bizonyítja, hogy ez nem így van. Ma sem tudjuk megmagya­rázni például, miért nem hoznak létre vérzést adott esetben azok a hormonok a menorrhoeás nőnél, amelyek kasztrált, de még esetleg klimax­ban lévő nőnél is alkalmasak vérzés kiváltására. Az sem világos, hogy a petefészek működési elég­telensége esetén miért nem tudja mozgásba hozni a petefészket és magát a ciklust a nagy mennyi­ségben termelődő és kiürülő gonadotrop hormon, míg a tüsztihormon, mely csak a méh nyálka­hártyájára hat, gyakran meg tudja indítani a ciklusos működést, annak ellenére, hogy a méh nyálkahártyájának, mai tudásunk szerint, nincs hormontermelése. A számtalan példa közül még csak a fogamzást említenék meg menstruatio

Next