Orvosi Hetilap, 1951. július (92. évfolyam, 26-30. szám)
1951-07-01 / 26. szám - Zoltán Imre - Csillag Miklós: A női ivari ciklus jelenségeinek vizsgálata dialektikus szemlélet alapján
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM, 1951. JÚNIUS 30. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség : Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon : iii-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Bpest, V., Akadémia u. 3. Tel.: 129-580.97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545. A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. női klinikájának közleménye. (Igazgató: Zoltán Imre dr. egyetemi ny. r. tanár.) A női ivari ciklus jelenségeinek vizsgálata dialektikus szemlélet alapján* Irta: ZOLTÁN IMRE dr. és CSILLAG MIKLÓS dr. A nőnemű élőlények ivari ciklusáról szerzett ismereteink lassan bontakoztak ki. A fejlődés abban a korszakban gyorsult meg, amikor felfedezték az endocriniológia rendszerét és a kutatás ennek ismeretében folyt tovább. Az 1910-es években rohamosan követik egymást az új felfedezések, így a rágcsálók hüvelyi ciklusának megismerése, a tüszőhormon biológiai hatásainak megállapítása, ismeretek a gonadotrop hormonokról és hatásukról, majd a sárgatesthormon felfedezése. Csakhamar sikerült pontosan meghatározni ezeknek az anyagoknak vegyi tulajdonságait és sikerült tisztításuk is a teljes kristályosításig. Ez az időszak kb. 1930-ig tartott. A 30-as évek után az említett vizsgálatokat méreteiben sokkal nagyobb kiterjedésű vizsgálatok követték, ezek az utóbbiak azonban eredményeiket illetőleg egyre jelentéktelenebbek. Eredményeik legtöbbször nem jelentenek újat, csak a már meglévő ismeretek egyegy részletének alaposabb feltárását, így megállapítását a hormonhatásnak különböző élettani és kóros körülmények között, a hormonok befolyásának magára a ciklusra, ill. annak egyes szakaszaira a hormonok változásának a szervezetben, kiürülésének stb. Ennek a korszaknak értékes eredményei legfeljebb az egyes hormonféleségek válfajainak (pl. oestron, oestradiol, oestriol) vegyi elkülönítése, amelynek során pl. az agyfüggelék * A Nőgyógyász Szakcsoport 1950. évi őszi (októberi) nagygyűlésén elhangzott előadás, egyes hormonjait is sikerült izolálni mint a gonadotrop hormonok, növekedési hormonok, prolactin, ACTH stb. Ezeknek a vizsgálatoknak összességét inkább nevezhetnék, mint ahogyan sokan nevezik is, hormonológiának mint a női ivari ciklus jelenségeinek megismerését célzó tudománynak. Gondolhatnék, hogy az 1930. után folytatott kutatások azért nem hoztak új megismeréseket, mert az ivari ciklus jelenségei lényegükben már ismertek, problémáik nagyban-egészben megoldottak, legfeljebb csak egyes részletek hiányosak. Az a körülmény azonban, hogy az ivari ciklus zavarainak értelmezése még mai ismereteink birtokában is tele van ellentmondással, bizonyítja, hogy ez nem így van. Ma sem tudjuk megmagyarázni például, miért nem hoznak létre vérzést adott esetben azok a hormonok a menorrhoeás nőnél, amelyek kasztrált, de még esetleg klimaxban lévő nőnél is alkalmasak vérzés kiváltására. Az sem világos, hogy a petefészek működési elégtelensége esetén miért nem tudja mozgásba hozni a petefészket és magát a ciklust a nagy mennyiségben termelődő és kiürülő gonadotrop hormon, míg a tüsztihormon, mely csak a méh nyálkahártyájára hat, gyakran meg tudja indítani a ciklusos működést, annak ellenére, hogy a méh nyálkahártyájának, mai tudásunk szerint, nincs hormontermelése. A számtalan példa közül még csak a fogamzást említenék meg menstruatio