Orvosi Hetilap, 1952. március (93. évfolyam, 9-13. szám)

1952-03-02 / 9. szám - TOVÁBBKÉPZÉS - Rechnitz, Kurt - Váczy László: A carcinogenesissel kapcsolatos újabb megismeréseink

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM, 1952. MÁRCIUS 2. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. • Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE ———————.....................­ —' 1­1 Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal­­ Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Arany János­ u. 24. M. N. B. egyszámlaszám:­51.878.241-47 Előfizetési ára: Г évre 96.0 Ft, példányonkénti eladási ára: 2.50 Ft T­OVÁ­BBKÉ­PZÉS A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. női klinikájának (Igazgató: Horn Béla dr. egyetemi tanár) és II. sz. női klinikájának (Igazgató: Zoltán Imre dr. egyetemi tanár) közleménye. A carcinogenesissel kapcsolatos újabb megismeréseink* írta: RECHNITZ KURT dr. és VÁCZY LÁSZLÓ dr. Mai előadásunkban a rák keletkezésével kapcsolatos újabb megismeréseket, vagyis a rák­­képződésre vonatkozó vizsgálatokat és elméle­teket óhajtjuk ismertetni. Témánkkal kapcsolatos vizsgálatok, közlemények száma oly nagy, hogy az irodalom szinte áttekinthetetlen, éppen ezért előadásunk bevezetésében már előre szeretnék felhívni a figyelmet arra a körülményre, hogy, természetesen, az irodalmi közléseknek csak igen kis töredékét tudtuk előadásunkban feldolgozni s így tudatában vagyunk annak, hogy ily szem­pontból előadásunk nem lesz teljes. Célunkul azonban nem is azt tűztük ki, hogy a rák kelet­kezéséről szóló közlemények minél nagyobb szá­mát ismertessük, hanem az irodalmi adatok segítségével azokat a fontos problémákat szeret­nénk megvilágítani és rájuk a figyelmet fel­hívni, mely kérdések körül ma a világ rákkuta­tóinak munkája csoportosul és felvázolni azokat az utakat, melyeken keresztül a rákkutatók nagy tömegei igyekeznek a rákkeletkezés problémáját az elméletek világából a tények világába hozni. A dolog természetéből következik tehát, hogy előadásunk bizonyos fokig mozaikszerű lesz. Ismeretes, hogy a daganatok keletkezésére vonatkozólag három elmélet van, melyek még a­z A Nőgyógyász Szakcsoport 1951. nov. 8. ülésén el­hangzott továbbképző előadás, mai napig is megtartották jelentőségüket. Ezek a Virchow-féle irritatiós elmélet, a Leyden által kezdeményezett parasitáz elgondolás és Cohn­­helm tana az embryonális fejlődésben felhaszná­latlanul maradt eltévedt csirokról. Az utóbbi­­ időkben a rákkutatók vizsgálatai különösen az irritátiós és a parasitáz elmélet körül csoporto­sultak. Kétségtelen, hogy a daganatképződés biológiai folyamat, és amint ezt Babad is meg­állapítja, a daganatkeletkezésnek általános fel­fogása napjainkban mindinkább oda konkludál, hogy a szervezetben az anyagcsere-folyamatok során, a táplálkozás és a belső környezet ténye­zőinek kölcsönhatása kapcsán ú. n. endogen blastomogen, daganatkeltő anyagok keletkeznek. E tény természetesen azonban nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy bizonyos esetek­ben a daganatkeltő anyag a külső környezetből is származhat. Ezeket az anyagokat nevezzük viszont exogen blastomogen, vagy exogen onco­gen anyagoknak. Az oncogen anyag a sejtekre és a szövetekre hosszú ideig történő hatás követ­keztében a sejtek fehérje szerkezetében és bioló­giai tulajdonságaiban mélyreható változásokat hoz létre. E változások eredménye a carcino­­genesisben ely fontos és­zabadék által először leírt rákfehérjének vágy, malignizatiós factornak kialakulása. A dagana­tkeletkezés két phasisa 265 18*

Next