Orvosi Hetilap, 1952. november (93. évfolyam, 44-48. szám)
1952-11-02 / 44. szám - Gegesi Kiss Pál: A nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM, 1952. NOVEMBER 2. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő : HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon : 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest., V., Arany János u. 24. Telefon : 126-335, 125-895 M. N. B. egyszámlaszám : 51.878.241-47 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára A nagy Szovjetunió népei, a népi demokráciák, a Kínai Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság s velük együtt a magyar dolgozó nép, sőt ezeken túl az egész világ dolgozóinak milliói lelkesedéssel ünnepük az Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, jóllehet 1917-ben egy ország keretei között zajlott le, fellángolása első percében sem volt csak a Szovjetunió népeinek belső ügye. Az Októberi Forradalom dicső népe a forradalom győzelmével a kapitalizmus világrendszerének egyik fontos szakaszán döntő frontáttörést hajtott végre. Kiszakította a kapitalizmus testéből az egyik legnagyobb országot, a cári Oroszországot. Kiheverhetetlen csapást mért a kapitalista rendszerre s ezzel a világ összes dolgozó népe előtt bebizonyította, hogy a kapitalista kizsákmányolás, az embertelen elnyomás, a nyomor és a szellemi elmaradottság rendszerét meg lehet dönteni. Nincsen olyan esemény az emberiség történetében, amely világtörténelmi jelentőségét tekintve öszszehasonlítható volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal A Nagy Októberi Forradalom előtt évszázadokon át kizsákmányolt és kizsákmányoló osztályok voltak: rabszolgák és rabszolgatartók, jobbágyok és hűbérurak, parasztok és földesurak, munkások és tőkések. A dolgozó éskizsákmányolt tömegek számtalanszor felkeltek elnyomóik ellen. Sok hősiesség és önfeláldozás nyilvánult meg ezekben a harcokban, sok vér ömlött az osztályok kegyetlen csatáiban. A múlt forradalmainak azonban, bármennyire különböztek is egymástól, jellegükben és azokban a konkrét történelmi körülményekben, amelyek között lezajlottak, volt egy közös jellemző vonásuk:a múlt forradalmai rendesen azzal végződtek, hogy a kormányrúd mellett a kizsákmányolók egyik csoportját a kizsákmányolók másik csoportja váltotta fel. A kizsákmányolok változtak, a kizsákmányolás megmaradt.« (Sztálin.) A Nagy Októberi Forradalom elvileg gyökeresen különbözik mindezektől a forradalmaktól. Feladata az volt, hogy mindenfajta kizsákmányolást, mindenfajta elnyomást végleg megsemmisítsen s éppen ezért gyökeres fordulatot jelent az emberiség történetében. Oroszország munkásosztálya, amikor megdöntötte a kizsákmányolók hatalmát, nagy kezdeményezésével megmutatta a világ proletárjainak és dolgozó tömegeinek azt az egyedüli helyes utat, amelyen haladva megszabadulhat a tőkés rabságból. »Az Októberi Forradalom — mondotta Sztálin elvtárs több mint két évtizeddel ezelőtt — azzal, hogy az imperializmust megingatta, az első proletárdiktatúrával egyszersmind megteremtette a világ forradalmi mozgalmának hatalmas és nyílt bázisát, amilyen bázis azelőtt sohasem volt és amelyre most támaszkodhatik. Megteremtette a nemzetközi forradalmi mozgalom emehatalmas és nyílt központját, amilyen központja azelőtt sohasem volt és ami körül most tömörülhet, szervezve minden ország proletárjainak és elnyomott népeinek egységfrontját az imperializmus ellen.« Ebben van a proletár-forradalom világtörténelmi jelentősége. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győztes munkásosztálya és vele szövetséges parasztsága nemcsak 1917 őszén teljesített világtörténelmi feladatot, hanem nemzetközi küldetést teljesített a négy évig tartó intervenciós harcokban és a világ sorsára kiható Nagy Honvédelmi Háborúban is. A szovjet nép megmutatta a világ összes dolgozóinak, hogy a kapitalista és földesúri önkény rendszerének megdöntése történelmi szükségszerűség. Ez az oka 1245 87*