Orvosi Hetilap, 1953. május (94. évfolyam, 18-22. szám)

1953-05-03 / 18. szám - Törő Imre: Május elseje

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET H­IV­ATA­L­O­S SZ­A­K­L­A­P­J­A XCIV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM, 1953. MÁJUS 3. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor­ utca 6. Telefon: 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-47 Május elseje a munka ünnepe, a munkás­­o­sztály történelmiének nagy napja. Nyolc évvel ezelőtt ünnepeltük az első szabad május elsejét, amely a Vörös Hadsereg győzelmei eredménye­­képen a kizsákmányolás alól való felszabadu­lást indíthatta el. Május elseje a nemzetközi munkásosztály, a világ dolgozói összefogásának kifejezője és harci ünnepe. A május elsejét más­képen ünnepeljük most, mint a felszabadulás előtt, mert amilyen mértékben szűnt meg a ki­zsákmányolás, olyan mértékben alakult át a régi május elseje az új május elsejévé, dolgozó né­pünk szabad ünnepévé. A magyar egészségügy, a magyar orvostu­domány nagy utat tett meg az elmúlt nyolc év alatt. Még emlékezünk az állásnélküli orvosok problémájára, amelyet a kapitalizmusra jellemző torz módon az orvostanhallgatók számcsökken­tésével akartak megoldani. Még emlékezünk arra, hogy egyik vidéki egyetemünk bezárásának ter­vével is foglalkoztak. Ma a népi demokrácia ha­talmas ütemben fejlődő egészségügyének komoly­­problémája az orvoshiány és ez új orvosegyetem felállításának kérdését veti­­fel. Amíg régen az orvostudományi kutatás nem lehetett életcélja annak, aki nem rendelkezett vagyonnal, addig ma a kutató minden támogatást megkap és kivétele­sen megbecsült tagja társadalmunknak. Az orvos többé nem a tőke rabszolgája, hanem hivatásá­nak megbecsült dolgozója. Hazáink felszabadulásának n­yolcadik május elsején orvosaink reménységgel és lelkesedéssel telve ünnepelnek. Látják az ország fejődésének soha nem látott ütemét, átérzik a mindinkább nö­vekvő feladatokat és tevékeny részvevői annak a törekvésnek, mely az embert, mint legfőbb érté­ket gyógyítani, ápolni és a haza javára megőrizni kívánja. A kutatás, oktatás és gyógyítás hármas fel­adata soha át nem érzett felelősséget ró egyete­meink dolgozóira, a szovjet tapasztalatokon nyugvó új korszerű kórházkultúra kiépítése nagy­vonalú tervezést és szervezést kíván. Az egész­ségügy összefüggése a szocialista élet megnyil­vánulásával ma m­ár világosan áll előttünk és arra ösztökél, hogy ne álljunk meg szűkebb szak­mánk problémáinak határainál, hanem jobb szo­cialista egészségüggyel harcoljunk hazánkban a szocializmus megvalósítása és ezen túlmenően a világ békéjének megőrzéséért. Átalakulóban van orvosnevelésünk, gyógyító tevékenységünk és or­vostudományi kutatásunk a szovjet példaadás nyomán. Ebben az átalakulásban még nincs min­den rendben, még sokat és jobbat kell alkotnunk és még többet dolgoznunk. A hibák felismerése nem azok elhallgatására, hanem azok kijavítá­sára kötelez. Azok az eredmények, melyeket eddig elértünk, a növekedés nehézségeit is mutatják, de minden további lépésünknél előttünk áll a Szov­jetunió tapasztalata, melyből meríthetünk, mel­lettünk van a Párt, melynek bölcs vezetése bizto­sítja számunkra a további utat. A nyolcadik május elsején erőt merítünk a további munkára, a további építésre. „ Törő Imre dr.

Next