Orvosi Hetilap, 1954. február (95. évfolyam, 6-9. szám)

1954-02-07 / 6. szám - Vu Jing-Kai: Az Új-Kína egészségügyi eredményei

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1954. FEBRUÁR 7. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI dokumentációs központ lapja Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE ORVOSI HETILAP Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor-utca 6. Telefon 383-198, 383-5261 M. N. B. egyszámlaszám 51.878.241-46 11* 18 Az Új-Kína egészségügyi eredményei írta: VU J I N G - K A I a Kínai Orvosszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja Az új Kína eredményeinek hatalmas jelentőségét a közegészségügyiben csak ak­kor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk, milyen volt népünk egészségügye és milyenek voltak az egészségügyi szolgáltatások a fel­szabadulás előtt. Az évszázados imperialista, feudális és bürokratikus kapitalista kizsákmányolás következ­tében a kínai nép nagy többségének életszínvonala rendkívül alacsonyra süllyedt. A k­özegészségségügyi szolgáltatások igen szegényesek volta­k, terjedtek a dggályos betegségek és a halálozási arányszám rend­kívül magasra szökött. A rendelkezésünkre álló sta­tisztikai adatok szerint minden ezer ember közül több mint harminc meghalt. A haláleseteknek több mint 50 százalékát könnyen megelőzhető vagy kezelhető beteg­ségek okozták. A reakciós Kuomintang-kormány a leg­csekélyebb mértékben sem törődött a nőik és a gyer­mekek egészségügyével, az anya- és csecsemő­halálozások arányszáma ezért nagyon magas volt. A bányákban és gyárakban az orvosi és egészség­­ügyi szolgáltatások egyátalán nem feleltek meg a követelményeknek, ezért a súlyos és halálos balesetek száma rendkívül nagy volt. Orvosok úgyszólván csak a nagy városokban dolgoztak, a hatalmas mező­gaz­dasági területek lakossága, a nemzetiségek, jóformán semilyen orvosi ellátásban sem részesültek. A rend­kívül szűkösen ellátott egyetemi hallgatók állandóan éheztek, súlyos betegségek, mint pl. a tbc, igen gya­koriak voltak közöttük. A tudományos munkások, egyetemi tanárok és tanítók hihetetlenül alacsony fize­tést kaptak, keresetük távolról sem volt elegendő még a­ megélhetésre sem — így szó sem lehetett az orvosi kezelésről. Összefoglalva: a reakciós Kuomintang­­korszakban az egészségügy az uralkodó osztály mo­nopóliuma volt. A nagy tömegek állandóan az éh­halál küszöbén állottak, betegségek és halál fenyeget­ték őket. A Kuomintang-rendszer borzalmas viszonyaival ellentétben az új Kína közegészségügyi munkája meg­mutatta, milyen alkotó munkát folytathat a népi kor­mány békés viszonyok között, a békéért küzdve. A kí­nai népi kormány megalakulása óta alig négy év telt el és a­­közegészségügyi helyzet alapvetően javult. Az eredményeket a következőkben szeretném rö­­­viden vázolni: 1. A járványos betegségek megfékezése Egészségügyi munkánk egyik legfontosabb alap­elve­ ,a betegségek megelőzése. Ezért nagy erőfeszí­tést fejtettünk ki, hogy megfékezzünk bizonyos akut járványos betegségeket, amelyek leginkább fenyegetik a nép egészségügyét. Egészségügyi dolgozóink szoros együttműködésben a tömegekkel, hatalmas eredmé­nyeket értek el. Példaképpen megemlítem a himlő ellen vívott harcunkat. Ez a betegség a felszabadulás előtt az or­szág több területén igen elterjedt volt. Az elmúlt há­rom évben országos méretű himlőoltási akciót folytat­nunk és 1952. október végéig 420 millió embert oltot­tunk be himlő ellen. Ennek eredményeképpen a na­gyobb városokban és kikötőkben sikerült ezt a beteg­séget teljesen kiirtani, az ország többi részében pedig nagy mértékben csökkent a himlő-megbetegedé­sek száma. 1951-ben a megbetegedések száma az 1950. évinek csupán 8 százaléka volt és 1952-ben, 1951-hez viszonyítva, sikerült ezt az alacsony számot további 84 százalékkal­ csökkenteni. Néhány év és elmond­hatjuk, hogy a himlőjárványt gyakorlatilag megfékez­tük. A kolera 1820-ban ütötte fel először fejét Kínában és azóta sok járvány fordult elő. 1937—1949-ig min­den évben volt kolerajárvány. Egyedül 1939-ben 34.519 megbetegedés fordult elő. A felszabadulás után 141

Next