Orvosi Hetilap, 1954. február (95. évfolyam, 6-9. szám)
1954-02-07 / 6. szám - Vu Jing-Kai: Az Új-Kína egészségügyi eredményei
ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1954. FEBRUÁR 7. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI dokumentációs központ lapja Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE ORVOSI HETILAP Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor-utca 6. Telefon 383-198, 383-5261 M. N. B. egyszámlaszám 51.878.241-46 11* 18 Az Új-Kína egészségügyi eredményei írta: VU J I N G - K A I a Kínai Orvosszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja Az új Kína eredményeinek hatalmas jelentőségét a közegészségügyiben csak akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk, milyen volt népünk egészségügye és milyenek voltak az egészségügyi szolgáltatások a felszabadulás előtt. Az évszázados imperialista, feudális és bürokratikus kapitalista kizsákmányolás következtében a kínai nép nagy többségének életszínvonala rendkívül alacsonyra süllyedt. A közegészségségügyi szolgáltatások igen szegényesek voltak, terjedtek a dggályos betegségek és a halálozási arányszám rendkívül magasra szökött. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint minden ezer ember közül több mint harminc meghalt. A haláleseteknek több mint 50 százalékát könnyen megelőzhető vagy kezelhető betegségek okozták. A reakciós Kuomintang-kormány a legcsekélyebb mértékben sem törődött a nőik és a gyermekek egészségügyével, az anya- és csecsemőhalálozások arányszáma ezért nagyon magas volt. A bányákban és gyárakban az orvosi és egészségügyi szolgáltatások egyátalán nem feleltek meg a követelményeknek, ezért a súlyos és halálos balesetek száma rendkívül nagy volt. Orvosok úgyszólván csak a nagy városokban dolgoztak, a hatalmas mezőgazdasági területek lakossága, a nemzetiségek, jóformán semilyen orvosi ellátásban sem részesültek. A rendkívül szűkösen ellátott egyetemi hallgatók állandóan éheztek, súlyos betegségek, mint pl. a tbc, igen gyakoriak voltak közöttük. A tudományos munkások, egyetemi tanárok és tanítók hihetetlenül alacsony fizetést kaptak, keresetük távolról sem volt elegendő még a megélhetésre sem — így szó sem lehetett az orvosi kezelésről. Összefoglalva: a reakciós Kuomintangkorszakban az egészségügy az uralkodó osztály monopóliuma volt. A nagy tömegek állandóan az éhhalál küszöbén állottak, betegségek és halál fenyegették őket. A Kuomintang-rendszer borzalmas viszonyaival ellentétben az új Kína közegészségügyi munkája megmutatta, milyen alkotó munkát folytathat a népi kormány békés viszonyok között, a békéért küzdve. A kínai népi kormány megalakulása óta alig négy év telt el és aközegészségügyi helyzet alapvetően javult. Az eredményeket a következőkben szeretném röviden vázolni: 1. A járványos betegségek megfékezése Egészségügyi munkánk egyik legfontosabb alapelve ,a betegségek megelőzése. Ezért nagy erőfeszítést fejtettünk ki, hogy megfékezzünk bizonyos akut járványos betegségeket, amelyek leginkább fenyegetik a nép egészségügyét. Egészségügyi dolgozóink szoros együttműködésben a tömegekkel, hatalmas eredményeket értek el. Példaképpen megemlítem a himlő ellen vívott harcunkat. Ez a betegség a felszabadulás előtt az ország több területén igen elterjedt volt. Az elmúlt három évben országos méretű himlőoltási akciót folytatnunk és 1952. október végéig 420 millió embert oltottunk be himlő ellen. Ennek eredményeképpen a nagyobb városokban és kikötőkben sikerült ezt a betegséget teljesen kiirtani, az ország többi részében pedig nagy mértékben csökkent a himlő-megbetegedések száma. 1951-ben a megbetegedések száma az 1950. évinek csupán 8 százaléka volt és 1952-ben, 1951-hez viszonyítva, sikerült ezt az alacsony számot további 84 százalékkal csökkenteni. Néhány év és elmondhatjuk, hogy a himlőjárványt gyakorlatilag megfékeztük. A kolera 1820-ban ütötte fel először fejét Kínában és azóta sok járvány fordult elő. 1937—1949-ig minden évben volt kolerajárvány. Egyedül 1939-ben 34.519 megbetegedés fordult elő. A felszabadulás után 141