Orvosi Hetilap, 1954. augusztus (95. évfolyam, 31-35. szám)

1954-08-01 / 31. szám - TOVÁBBKÉPZÉS - Horányi Béla dr.: A működés helyreállásának (rehabilitatio) elméleti alapjai az idegrendszer károsodásainál

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MAR­KUSOVSZK­Y LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGY­I SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCV. ÉVFOLYAM 3­1. SZÁM 1­954. AUGUSZTUS 1. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor­ u. 6. Telefon: 383-198. 383-526 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-46 Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet (igazgató-főorvos: Gimes Miklósné dr.) közleménye A működés helyreállásának (rehabilitatio) elméleti alapjai az idegrendszer károsodásainál* Írta: H­ORÁNYI, BÉL­A dr. Az idegrendszer aránylag kis kiterjedésű káro­sodásai, különösen egyes, élettani szempontból fon­tos területeken, az egész szervezet teljesítőképessé­gének, munkaképességének komoly csökkenéséhez vezethetnek. Gyakorlati szempontból is fontos, hogy ismerjük az idegrendszeri működések helyreállítá­sának elméleti alapjait és lehetőségeit, mert csak ezek alapján lehetséges céltudatosan irányítani az idegbetegek rehabilitációs folyamatait. Az idegrendszer károsodásainál létrejövő mű­ködés-helyreállítás megértése az idegrendszeri mű­ködések általános alapelveinek ismeretét tételezi fel. Ezekre vonatkozólag ez időszerint három, egy­mástól lényegesen eltérő felfogással találkozunk az irodalomban: az ú. n. fix mozaiktheoria, a Bethe­­fn­ese-féle plasticitástan és a pavlovi szemléleten alapuló egész­ szemléleti mód. A mozaiktheoria szerint az idegrendszer min­den szerkezeti-topisztikus egysége önálló-különálló, változhatatlan, egyszersmindenkorra adott functió­­val bír. Ezért kiesése legfeljebb a másik oldali fél­teke hasonló szerkezetének működésátvételével tör­ténhetik. E felfogás szerint pl. a baloldali agyfélteke ú. n. Broca­ területének károsodásánál bekövetkező aphasiánál a jobboldali félteke hasonló, addig mű­ködésnélküli területe venné át a működést. E nézet tarthatatlanságát az 1952. évi MET kongresszuson tartott referátumomban igyekeztem kifejteni (M. T. A. V. Osztályközlemények, 1953. 4. 103.). Ilyen felfogással sokszor találkozunk még ma is, noha Goltz már 1881-ben gúnyosan azt írta: az ideg­* Részlet a Pavlov Ideg- és Elmeszakcsoport 1953.­­évi nagygyűlésén: »A munkaképesség­ kérdésének ál­talános neurológiai vonatkozásai« című referátumból. rendszer egyes részeinek nyilván az a functiója­ várni az experimentátorra, illetve a betegségre, hogy az a másik oldali hasonló területet elroncsolja, hogy azután átvehessék annak szerepét. A másik szélsőséges, véleményem szerint ugyan­csak tarthatatlan felfogás a Bethe által inaugurált és az utolsó időben különösen Riese által propagált ú. n. plasticitastan. Míg a mozaiktheoria túlzottan merevnek képzeli el az összefüggést a működés és szerkezet között, a plasticitástan egyáltalán tagadja az idegrendszer organizáltságának jelentőségét. Bethe és az ő nyomán Riese főképpen alsóbbrendű állatokon tett megfigyelések alapján jutottak el e szélsőséges állásponthoz. Bethe hatlábú rovarnál a hátsó lábakat csonkolta. Amíg a csonkolás csak olyan mérvű volt, hogy a csonkok úszásnál felhasz­nálhatók voltak, az állat ezekkel úszott. Ha azonban a fokozatos csonkolásnál a hátsó lábak úszásra hasz­nálhatatlanokká váltak, az állat azonnal a középső lábait kezdte úszáshoz használni, noha ezeket a lá­bakat ezelőtt sohasem használta. Hatlábú rovarnál kiirtva a középső lábakat, az állat azonnal a négy­­lábúakra jellemző járástypust vette fel. 8 lábú rovar­nál Bethe a végtagokat 255 variatióban amputálta és az állatok azonnal 255 variatióban használták lábaikat. Matthei hatlábú rovarnál a középső párat csak az alszárban csonkolta. Az állat sima talajon azonnal felvette a négylábúakra jellemző járás­típust. Ha azonban az állatot egyenetlen talajra tette, ahol a középső csonka lábakat is használni tudta, az állat a hatlábú járásmechanismust hasz­nálta. Buddenbruck hatlábú rovarnál a középső lába­kat csak az elszárban csonkolta. Az állat azonnal a négylábúakra jellemző mechanizmus szerint járt. Az

Next