Orvosi Hetilap, 1955. április (96. évfolyam, 14-17. szám)

1955-04-03 / 14. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Lajos László - Nagy Dezső - Gáti István - Bacsa Antal - Seres Gábor - Glós Iván - Zoltán Vilmos - Husvét Ferenc - Ádám József: Új megfigyelések a terhesség endocrinologiájában

ORVOSI HETILAP 1955. 14. tapadt és az ovarkinokon luteinisátióra jellegzetes elváltozások jelentek meg. Gey, Seegar és Hell­­mann (13) pedig 1938-ban explantátiós kísérletek­kel igazolták, hogy a trophoblast hámja gonadotrop hormont termel. A lepény által termelt gonadotro­­pint choriongonadotropinnak nevezték el (továb­biakban HCG). Nagy érdeklődést keltett 1930-ban Philipp (28, 29) infantilis nőstény egereken végzett hypo­physis implantatiós sorozata. Ennek eredményét röviden abban foglalhatjuk össze, hogy a szülés alatt vagy közvetlenül utána elhalt újszülöttek hypophysisein­ek implantatiója egyes esetekben az Aschheim—Zondek-reactio I. fokozatát adta. A gyermekkorból származó implantatiók után az A—Z I. reactio gyakoribbá vált. A pubertást kö­­vetőleg az aggkori­ nemre való tekintet nélkül minden beültetett hypophysis A—Z II., ill. III. reactiót okozott a petefészkeken. Jeléül annak, hogy a hypophysis a késői öregkorig termel gona­­dotropint, mégpedig ennek mindkét fajtáját, a folliculus stimuláló FSH-t és a luteinisatiót elő­idéző LH-t, ill. ICSH-t. A továbbiakban a terhes­ség alatt, ill. a gyermekágy első napjaiban elhalt ,egyének hypophysiseit vizsgálta e szempontból. 11 ilyen kísérlet során azt a meglepő megfigyelést tette, hogy a terhesség alatt vagy a szülés utáni első napokban elhalt egyének hypophysise a rág­csálók petefészkén semmiféle elváltozást nem okozott. Azonban 3 héttel a szülés, ill. abortus után, amint ezt 2 esetben észlelte, újra megindul a gona­dotropin termelés, amit az A—Z I. fokú reactio jelzett. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a terhesség folyamán a hypophysis gonadotropin termelés szempontjából inaktív és csak a szülés után később indul meg ismét az adenohypophysis FSH termelése. Philipp ezen vizsgálatsorozatának meggyőző adatait táblázatban is ismertetjük (1. sz. táblázat). Ezt a megállapítást egy évvel később Zondek (36) is megerősítette. I. táblázat. Philipp hypophysis implantatióinak eredményei. Terhes vizelettel végzett további biológiai vizs­gálatokból Anselmino (2), Evans és Simpson (11), Collip (9), Lax (24), Szénás (33), Agadzsanov (1) stb. azt a megfigyelést tették, hogy luternisale fak­toron kívül tüszőt érlelő tényező is van a vizelet­ben. Erre vonatkozólag Evans és Simpson (11) fel­tételezték, hogy az A—7 terhességi reactio a lepé­nyi eredetű choriongonadotropin és a hyppophysaer eredetű FSH synergismusának eredménye. E rövid áttekintés is igazolja, hogy a terhesség folyamán megjelenő gonadotrop-hormon keletke­zési helyére és minőségére vonatkozó felfogás tá­volról sem tekinthető egységesnek. Abban ugyan mindenki megegyezik már, hogy a lepény a terhes­ség folyamán gonadotropint termel, de e hormonon kívül a hypophysis terhesség alatti gonadotrop szerepét illetően nem egységes az állásfoglalás. Sokan a choriongonadotropinon kívül más gona­dotrop tényező jelenlétét a terhesség alatt fel sem tételezik. Az elmúlt évek során végzett sok ezerre rúgó quantitatív HCG meghatározásaink eredményei felhívták figyelmünket arra, hogy a gonadotropin titer rövid pár nap leforgása alatt lényegesen emel­kedhet, ill. csökkenhet. A hormonérték eme inga­dozását, továbbá toxaemiákban észlelt igen magas, a fiziológiás értéket nem egyszer többszörösen meghaladó gonadotropin mennyiséget nehezen tud­tuk a lepény kizárólagos gonadotropin termelésé­vel magyarázni. Annál kevésbé tételezhettük ezt fel, mert a toxaemiás terhességből származó lepény súlya általában kisebb a megszokottnál, a placen­­tában ezenkívül elhalások, infarctusok találhatók, vagyis morfológiai szempontból gyakran súlyosan károsított. E mélyreható strukturális elváltozások­nak megfelelően a lepény által termelt steroid hor­monszint toxaemiákban alacsony, míg ugyanakkor a hasonlóan chorialis eredetű gonadotropin con­­centratio a szervezetben a szokásos mennyiséget (5000—10.000 I. E.) sokszorosan felülmúlhatja (50.000—100.000 I. E.). Éppen ezért arra gondol­tunk, hogy kora terhességben, valamint toxaemiák­ban észlelt bőséges gonadotropin termelés a tropho­blast működésének egyedül nem tulajdonítható­. Ezen feltételezésből kindulva, több mint két évvel ezelőtt infantilis patkányokon végzett kísér­leteink azt az érdekes lehetőséget vetették fel, hogy koraterhességben, valamint toxaemiákban az eddig ismert és a graviditásra jellemző hormoná­lis correlatio megváltozik (22). Vizsgálatainkat nőstény infantilis patkányokon végeztük, mégpedig oly módon, hogy normális terhesség három tri­­mesteréből, valamint toxaemiás terhestől származó vizeletet fecskendeztünk az állatokba. Az inficiált mennyiségek HCG tartalma azonos volt. Ennek ellenére koraterhességből, a kora-, ill. a késői ter­hességi toxaemiákból származó vizelet vagy serum hatása minőségileg eltért a normál terhesség II. és III. szakaszából származó serum és vizelet effektu­sától. Az infantilis patkányok petefészeksúlyát ugyanis a toxaemiás és koraterhes vizelet jelentő­sen fokozta, míg a fiziológiás terhesség II. és III. harmadában a vizelet ilyen hatást nem mutatott. Eredményeinket rövid összefoglaló táblázatban szemléltetjük (2. sz. táblázat). Arra gondoltunk ezért, hogy az élettani terhesség II. és III. szakában kizárólag choriongonadotropin van a terhes szerve­zetben, ellentétben a koraterhességgel és toxaemiá­­val, amikor a HCG-n kívül más tényező jelenlétét is feltételeznünk kellett. Hasonló eredményre vezettek azok a vizsgá- A hypophysis származása Esetek Aschheim-I R. száma I. II. III. Foetusok........................................„ 2 _ ■ _ Gyermekek 1 hónaptól 1 é. Felnőtt, nem terhes, 18—704 4 — .--­évig................................................ 15 15 15 15 Terhes és korai terhes............ 13— — — 3 hetes gyerekágyas.................2­2 — —

Next