Orvosi Hetilap, 1955. április (96. évfolyam, 14-17. szám)
1955-04-03 / 14. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Lajos László - Nagy Dezső - Gáti István - Bacsa Antal - Seres Gábor - Glós Iván - Zoltán Vilmos - Husvét Ferenc - Ádám József: Új megfigyelések a terhesség endocrinologiájában
ORVOSI HETILAP 1955. 14. tapadt és az ovarkinokon luteinisátióra jellegzetes elváltozások jelentek meg. Gey, Seegar és Hellmann (13) pedig 1938-ban explantátiós kísérletekkel igazolták, hogy a trophoblast hámja gonadotrop hormont termel. A lepény által termelt gonadotropint choriongonadotropinnak nevezték el (továbbiakban HCG). Nagy érdeklődést keltett 1930-ban Philipp (28, 29) infantilis nőstény egereken végzett hypophysis implantatiós sorozata. Ennek eredményét röviden abban foglalhatjuk össze, hogy a szülés alatt vagy közvetlenül utána elhalt újszülöttek hypophysiseinek implantatiója egyes esetekben az Aschheim—Zondek-reactio I. fokozatát adta. A gyermekkorból származó implantatiók után az A—Z I. reactio gyakoribbá vált. A pubertást követőleg az aggkori nemre való tekintet nélkül minden beültetett hypophysis A—Z II., ill. III. reactiót okozott a petefészkeken. Jeléül annak, hogy a hypophysis a késői öregkorig termel gonadotropint, mégpedig ennek mindkét fajtáját, a folliculus stimuláló FSH-t és a luteinisatiót előidéző LH-t, ill. ICSH-t. A továbbiakban a terhesség alatt, ill. a gyermekágy első napjaiban elhalt ,egyének hypophysiseit vizsgálta e szempontból. 11 ilyen kísérlet során azt a meglepő megfigyelést tette, hogy a terhesség alatt vagy a szülés utáni első napokban elhalt egyének hypophysise a rágcsálók petefészkén semmiféle elváltozást nem okozott. Azonban 3 héttel a szülés, ill. abortus után, amint ezt 2 esetben észlelte, újra megindul a gonadotropin termelés, amit az A—Z I. fokú reactio jelzett. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a terhesség folyamán a hypophysis gonadotropin termelés szempontjából inaktív és csak a szülés után később indul meg ismét az adenohypophysis FSH termelése. Philipp ezen vizsgálatsorozatának meggyőző adatait táblázatban is ismertetjük (1. sz. táblázat). Ezt a megállapítást egy évvel később Zondek (36) is megerősítette. I. táblázat. Philipp hypophysis implantatióinak eredményei. Terhes vizelettel végzett további biológiai vizsgálatokból Anselmino (2), Evans és Simpson (11), Collip (9), Lax (24), Szénás (33), Agadzsanov (1) stb. azt a megfigyelést tették, hogy luternisale faktoron kívül tüszőt érlelő tényező is van a vizeletben. Erre vonatkozólag Evans és Simpson (11) feltételezték, hogy az A—7 terhességi reactio a lepényi eredetű choriongonadotropin és a hyppophysaer eredetű FSH synergismusának eredménye. E rövid áttekintés is igazolja, hogy a terhesség folyamán megjelenő gonadotrop-hormon keletkezési helyére és minőségére vonatkozó felfogás távolról sem tekinthető egységesnek. Abban ugyan mindenki megegyezik már, hogy a lepény a terhesség folyamán gonadotropint termel, de e hormonon kívül a hypophysis terhesség alatti gonadotrop szerepét illetően nem egységes az állásfoglalás. Sokan a choriongonadotropinon kívül más gonadotrop tényező jelenlétét a terhesség alatt fel sem tételezik. Az elmúlt évek során végzett sok ezerre rúgó quantitatív HCG meghatározásaink eredményei felhívták figyelmünket arra, hogy a gonadotropin titer rövid pár nap leforgása alatt lényegesen emelkedhet, ill. csökkenhet. A hormonérték eme ingadozását, továbbá toxaemiákban észlelt igen magas, a fiziológiás értéket nem egyszer többszörösen meghaladó gonadotropin mennyiséget nehezen tudtuk a lepény kizárólagos gonadotropin termelésével magyarázni. Annál kevésbé tételezhettük ezt fel, mert a toxaemiás terhességből származó lepény súlya általában kisebb a megszokottnál, a placentában ezenkívül elhalások, infarctusok találhatók, vagyis morfológiai szempontból gyakran súlyosan károsított. E mélyreható strukturális elváltozásoknak megfelelően a lepény által termelt steroid hormonszint toxaemiákban alacsony, míg ugyanakkor a hasonlóan chorialis eredetű gonadotropin concentratio a szervezetben a szokásos mennyiséget (5000—10.000 I. E.) sokszorosan felülmúlhatja (50.000—100.000 I. E.). Éppen ezért arra gondoltunk, hogy kora terhességben, valamint toxaemiákban észlelt bőséges gonadotropin termelés a trophoblast működésének egyedül nem tulajdonítható. Ezen feltételezésből kindulva, több mint két évvel ezelőtt infantilis patkányokon végzett kísérleteink azt az érdekes lehetőséget vetették fel, hogy koraterhességben, valamint toxaemiákban az eddig ismert és a graviditásra jellemző hormonális correlatio megváltozik (22). Vizsgálatainkat nőstény infantilis patkányokon végeztük, mégpedig oly módon, hogy normális terhesség három trimesteréből, valamint toxaemiás terhestől származó vizeletet fecskendeztünk az állatokba. Az inficiált mennyiségek HCG tartalma azonos volt. Ennek ellenére koraterhességből, a kora-, ill. a késői terhességi toxaemiákból származó vizelet vagy serum hatása minőségileg eltért a normál terhesség II. és III. szakaszából származó serum és vizelet effektusától. Az infantilis patkányok petefészeksúlyát ugyanis a toxaemiás és koraterhes vizelet jelentősen fokozta, míg a fiziológiás terhesség II. és III. harmadában a vizelet ilyen hatást nem mutatott. Eredményeinket rövid összefoglaló táblázatban szemléltetjük (2. sz. táblázat). Arra gondoltunk ezért, hogy az élettani terhesség II. és III. szakában kizárólag choriongonadotropin van a terhes szervezetben, ellentétben a koraterhességgel és toxaemiával, amikor a HCG-n kívül más tényező jelenlétét is feltételeznünk kellett. Hasonló eredményre vezettek azok a vizsgá- A hypophysis származása Esetek Aschheim-I R. száma I. II. III. Foetusok........................................„ 2 _ ■ _ Gyermekek 1 hónaptól 1 é. Felnőtt, nem terhes, 18—704 4 — .--évig................................................ 15 15 15 15 Terhes és korai terhes............ 13— — — 3 hetes gyerekágyas.................22 — —