Orvosi Hetilap, 1956. június (97. évfolyam, 23-26. szám)
1956-06-03 / 23. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Pesti Lajos: A nátha
ORVOSI HETILAP 1956. 23. Nem befolyásolják tartósan: fiziológiás konyhasó, gyenge cocain, ephedrin, calcium, 1—2%-os szerves ezüst (Negus), de Proetz (12) szerint fertőzés sem bénítja a csillókat (?), noha a pH savi irányba tolódik el. Károsítják a csillómozgást: 10% cocain, 2% pantocain (20 percen át), továbbá olajok, penicillin (ml-kint 500 E) néhány óra, 50 mg streptomycin 45 perc alatt, tirothrycin pedig azonnal leállítja a csillóműködést. Arg. nitricum a csillószőröket 3 hónapra elpusztítja úgy, hogy a regeneratio — Proetz szerint — ilyen esetben kétes. Az orrnyálka a serosus- és nyálmirigyek terméke; 2—3% mucint, 1—2% sót tartalmaz, pH-ja: 7—8;. integráló módon: finoman folyékony, adhaerens és cohaerens, egyesek [Fermi, Malato, Brettschneider cit. (13)] baktericid is. A nyálkaelválasztást, pillanatnyi igényekhez igazodva, a vegetatív idegrendszer szabályozza a ggl. sphenopalatinum (2. ábra) útján. A gg. sphenopalatinum-ból jövő impulzusok tartják egyensúlyban az orrnyálkahártyát az atmoszferikus körülményekkel is [Higbee (14)] az érbeidegzés révén, ami ilyeténképp az orr élet- és kortanában döntő fontosságú. Fiziológiájan az orrnyálkahártyán végbemenő lehűlés egyensúlyban van a szövetek capillárisaiban, a májban és az izmokban történő égési folyamatokból származó hőképződéssel (9). Az orrüreg és annak nyálkahártyája a belégzett, percenként 4 liternyi levegő előmelegítését és nedvesítését (»kondicionálását«) — nagy felületén és a belégzés útjának parabolikussá alakításán kívül — főképp úgy végzi, hogy hideg levegőre értágulással, melegre érszűkülettel reagál. Ezt a »fűtőtestszerű« [Barraud (15)] — élettani körülmények között is ritmusosan folyamatos, finom játékot az orrkagylók nyálkahártyájának corpus cavernosum — jellege biztosítja, amely, elsősorban hőhatásokra, csaknem oly érzékenyen reagál, mint a genitaliák a sexualis ingerekre. Ez a »nasalis reflex neurosis« [Koblanck (16)] tanának alapja. Zuckerkandl szerint a capillarisokat, amelyek subepithelialisak, glandularisak és periostealisak — egy-egy hosszanti — és körkörös izomréteg veszi körül. Ez helyenként olyan párnaszerű, hogy Terracol »mikroszívek«-ről beszél. A sphenopalatinalis vénahálózat a plexus pterygomaxillarisba torkollik, az ethmoidalis a duralis vénákkal anastomizál (!). A »vénás lacunák« se nem vénák, se nem capillarisok, nem azonosak a genitalis creeffi szövettel, csupán a különleges vascularis beidegzés folytán hasonló a működésük. Az orrnyálkahártya vérteltségének, keringésének ez a szabályozható »élettani labilitása« a symphaticusparasympathicus antagonista-egyensúlyozó befolyása alatt áll. Az értágulatot a részben bulbaris eredetű ggl. sphepopalatinum-parasyrphaticus, az érszűkületet a ggl. cervicale sup. váltja ki (2. ábra). A ggl. sphenopalatinumban is kimutatható a symphaticus-parasymphaticus ágak functionalis rendeltetése: érzőgyökerét a n. V., a symphaticust a n. petrosus prof., a parasymphaticust a n. petrosus superf. máj. adja [David Higbee (14)]. Ez a beidegzés magyarázza és befolyásolja az orrüregi és agyi keringés szoros kapcsolatát. A symphaticus beidegzés a plexus pericarotideusból és pericavernosusból ered. Ennek megfelelően: a) arteriola-tágítók: СО.., savak, thyroxin, oestrogen hormonok; b) arteriola-szűkítők: oxigén, lúgok, érszűkítő hormonok; c) véna-tágítók: СО, hypophysis-hátsólebeny; d) véna-szűkítők: histaminanyagok; e) capillaris-tágítók: histamin és СО,; f) capillaris-szűkítő: hypophysis-hátsólebeny. Tartós értágulatot okoz az Ergotamin-tartalat (olasz szerzők). Az orrüreg légköri, vegyi, mechanikus, bakteriálisvirális, fény- és kozmikus behatások elleni védőberendezését az említett tényezőkön kívül kiegészíti egy bizonyos »phagocytáló-elimináló-képesség«, a helyes orrfúvás és a tüsszentési reflex; utóbbinak pontos reflexívét nem ismerjük.* A mondottak alapján a nátha megjelenési alakjait semiotikailag vesszük sorra a kórbonctan és kórfejlődés, tünettan és kóriszkézés, szövődmények és kezelés szempontjából. Biztosan ismert aetiológiája miatt áll első helyen kiemelve a 1. ábra. 2. ábra: 619