Orvosi Hetilap, 1956. július (97. évfolyam, 27-31. szám)

1956-07-15 / 29. szám - ÚJABB TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK - E. Szabó László - Pongrácz Endre - Ladányi Józsa: Idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel

Döntő a locális lelet változása és a beteg állapota. Méhkaparás elvégzését, méhenkívüli terhesség kór­isméje céljából, csak nagyon kivételes esetekben tartjuk megengedhetőnek. IRODALOM: Bach: O. H. 124, 9, 1949. — Benthin: Zbl. f. Gynäkologie 76, 23, 1954. — Burger: Lehrbuch Az idült lábszárfekélyes betegek gyógyítása a mindennapi betegellátás fontos kérdése. Ha tekin­tetbe vesszük a betegség hosszas lefolyását, a gyak­ran megismétlődő kiújulást, a betegséggel való fog­lalkozás, az ellene való küzdelem és a végleges gyógyulás elérése komoly nemzetgazdasági érdek. A lábszárfekély aetiológiájával és pathogenesi­­sével nem célunk foglalkozni, de megjegyezni kí­vánjuk, hogy bár régen ismeretes, a fekély kialaku­lása a vari­ositással nincs arányban és számos szerző hangoztatja, hogy kifejlődése független a felületes vénák tágulatától, mégis sokan a varicosus vena komplexus tagjaként kezelik még ma is. A fekélyképződés nem kizárólag a gyűjtőerek állapo­tától függ. Számos eset ismeretes az organikus verő­érszűkület és más jól körülhatárolt kórképen kívül, melyben varicositás, phlebitis vagy poszthromboti­­kus állapot nélkül lábszárfekély keletkezik. Az is tudott, hogy évtizedekig fennálló nagyfokú vari­o­sitás, vagy az alsó végtag poszthromboticus kerin­gés­ zavara nem vezet minden esetben fekély képző­désre. Az újabb vizsgálatok, melyet külföldi és fő­képpen hazai kutatók Bugár-Mészáros, Rajka, Szo­­doray és munkatársaik végeztek az ulcus keletkezé­sében, előtérbe helyezik a capillárisok és a subcutan arteria hálózat elváltozását. (Angiosis, vérzés, hae­­mosyderosis, érfal vastagodás stb.) Ezek létrejötté­ben az idegrendszernek tulajdonítanak szerepet. A megbetegedés nagy részben varicositással együtt jelentkezik, de ettől függetlenül is létrejöhet. Elsőd­leges a központi idegrendszeri kiindulású vegetatív dystonia, majd érdysplasia és ezek következménye­ként pontszerű vérzés, haemosycerosis. Gyakori kí­sérő tünete a gyulladás, ödéma, másodlagos fertő­ződés, ekcéma, fekélyképződés. A lábszáron a má­sodlagos fekély keletkezése az esetek nagy részében ezen neuroangiosus állapot következménye, ezért Rajka az ulcus crusris varicosum helyett, ulcus cru­ris neuroangiosum elnevezést ajánlja. A betegség gyógyítása igen nehéz, a másodla­gos elváltozások javulása után ismételten recidivál. Az évekig, évtizedekig fennálló folyamat mélyre­ható irreversibilis elváltozást hoz létre a bőrön, a bőralatti kötőszövetben. Ilyen esetekben a számos konzervatív kezelési módnak, kis műtéti beavatka­ ORVOSI HETILAP 1956. 29. der Geburtshilfe, 1954. — Guggisberg: Lehrbuch der Gynäkologie, 1947. — Haselhorst: Seitz—Amreich: Biol. u. Path, des Weibes. Bd. IX. 625—750. — Hoehne: Halban—Seitz: Biol. u. Path, des Weibes. Bd. VII. 2. — Lajos—Görcs—Bacsa—Husvét: M. N. L. 193, 7, 1953. — Pallós—László: M. N. L. 230, 4, 1955. — Schüller: Wien. Med. Wschr. 922, 46, 1952. — Stoeckel: Lehrbuch der Gynäkologie, 1947. zásnak (határkötegblokád, körkörös és radiális be­metszés, stb.) eredménye rendszerint egyforma, csekély értékű hegszövet vékony hámborítással. Ez nagyobb megterhelést nem bír el és a hónapokig tartó therápiás fáradozás eredménye gyakran ha­marosan újból elpusztul. Ezzel szemben a fekély aktív sebészi gyógyításával több szerző jó ered­ményről számol be. A műtéti eljárás lényege az ul­cus radikális kimetszése az ép szövetig és szabad bőrátültetés. Fontos, hogy vark­osítással együtt elő­forduló esetekben a sekély kimetszés és bőrátülte­tés előtt a visszértágulatot műtétileg megszüntes­sük. Ezen az alapon kezdtük meg mi is az idült láb­szárfekélyek sebészi kezelését. Az általunk alkal­mazott műtéti eljárás az ulcus therápiájának azon­ban csak egy része, mely nem nélkülözheti a gon­dos műtéti előkészítést és utókezelést. Ezek nélkül a legmegfelelőbben végzett műtét is eredménytelen. A műtét előtti kezelés a gyulladás, ekcéma, ödéma megszüntetésre, a keringés javítására, az ultus fel­tisztítására, fertőzöttségének csökkentésére irányul. Varicositással együtt járó esetekben ez idő alatt végezzük el a varix műtétet is. A műtét időpontját a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kezelés alap­ján kialakult klinikai kép szabja meg. A műtét el­végezhető, ha az ekcéma, gyulladás megszűnt, a fe­kély a fiziológiás NaCl-os, chlorogenes borogatásra, chlorophyllos kenőcsös kötésre feltisztult, bacte­­rium-szegénnyé vált. Eseteink nagy részében az elő­készítés a bőrklinikán történt. A műtét, melyet penicillin árnyékolásban vég­zünk a fekély és a környékén levő többnyire szin­tén heges alapú livid pigmentált, atropiás bőr radi­kális eltávolításából áll, oly mélyen, hogy a hegszö­vetet teljesen kimetszük, ha szükséges, a perios­­zeumig, izmokig vagy inakig, hogy ezáltal egészsé­ges alapot nyerjünk az átültetendő bőr számára. A bőr alatti kötőszövet fibrosisának kiterjedése és sú­lyossága a helyi gyulladás megszűnte után, tapin­tással jól megállapítható, így meghatározható a ki­metszés nagysága, mely néha 2—3-szorosa az ere­deti fekélynek. Átültetésre combról, válltájékról vett kettesy­­t. irhafelezett (intermediar) bőrlebenyt használ­tunk, melynek előnyös voltáról számos esetben meggyőződtünk. Az irhafelezett lebeny hámot és ÚJABB THERÁPIÁS ELJÁRÁSOK A Debreceni Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájának (Igazgató : Ladányi Józsa dr. egyetemi tanár) közleménye idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel* Írta: E. SZABÓ LÁSZLÓ dr., PONGRÁCZ ENDRE dr. és LADÁNYI JÓZSA dr. * Az 1954. évi sebész nagygyűlésen tartott előadás nyomán.

Next