Orvosi Hetilap, 1956. július (97. évfolyam, 27-31. szám)
1956-07-15 / 29. szám - ÚJABB TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK - E. Szabó László - Pongrácz Endre - Ladányi Józsa: Idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel
Döntő a locális lelet változása és a beteg állapota. Méhkaparás elvégzését, méhenkívüli terhesség kórisméje céljából, csak nagyon kivételes esetekben tartjuk megengedhetőnek. IRODALOM: Bach: O. H. 124, 9, 1949. — Benthin: Zbl. f. Gynäkologie 76, 23, 1954. — Burger: Lehrbuch Az idült lábszárfekélyes betegek gyógyítása a mindennapi betegellátás fontos kérdése. Ha tekintetbe vesszük a betegség hosszas lefolyását, a gyakran megismétlődő kiújulást, a betegséggel való foglalkozás, az ellene való küzdelem és a végleges gyógyulás elérése komoly nemzetgazdasági érdek. A lábszárfekély aetiológiájával és pathogenesisével nem célunk foglalkozni, de megjegyezni kívánjuk, hogy bár régen ismeretes, a fekély kialakulása a variositással nincs arányban és számos szerző hangoztatja, hogy kifejlődése független a felületes vénák tágulatától, mégis sokan a varicosus vena komplexus tagjaként kezelik még ma is. A fekélyképződés nem kizárólag a gyűjtőerek állapotától függ. Számos eset ismeretes az organikus verőérszűkület és más jól körülhatárolt kórképen kívül, melyben varicositás, phlebitis vagy poszthrombotikus állapot nélkül lábszárfekély keletkezik. Az is tudott, hogy évtizedekig fennálló nagyfokú variositás, vagy az alsó végtag poszthromboticus keringés zavara nem vezet minden esetben fekély képződésre. Az újabb vizsgálatok, melyet külföldi és főképpen hazai kutatók Bugár-Mészáros, Rajka, Szodoray és munkatársaik végeztek az ulcus keletkezésében, előtérbe helyezik a capillárisok és a subcutan arteria hálózat elváltozását. (Angiosis, vérzés, haemosyderosis, érfal vastagodás stb.) Ezek létrejöttében az idegrendszernek tulajdonítanak szerepet. A megbetegedés nagy részben varicositással együtt jelentkezik, de ettől függetlenül is létrejöhet. Elsődleges a központi idegrendszeri kiindulású vegetatív dystonia, majd érdysplasia és ezek következményeként pontszerű vérzés, haemosycerosis. Gyakori kísérő tünete a gyulladás, ödéma, másodlagos fertőződés, ekcéma, fekélyképződés. A lábszáron a másodlagos fekély keletkezése az esetek nagy részében ezen neuroangiosus állapot következménye, ezért Rajka az ulcus crusris varicosum helyett, ulcus cruris neuroangiosum elnevezést ajánlja. A betegség gyógyítása igen nehéz, a másodlagos elváltozások javulása után ismételten recidivál. Az évekig, évtizedekig fennálló folyamat mélyreható irreversibilis elváltozást hoz létre a bőrön, a bőralatti kötőszövetben. Ilyen esetekben a számos konzervatív kezelési módnak, kis műtéti beavatka ORVOSI HETILAP 1956. 29. der Geburtshilfe, 1954. — Guggisberg: Lehrbuch der Gynäkologie, 1947. — Haselhorst: Seitz—Amreich: Biol. u. Path, des Weibes. Bd. IX. 625—750. — Hoehne: Halban—Seitz: Biol. u. Path, des Weibes. Bd. VII. 2. — Lajos—Görcs—Bacsa—Husvét: M. N. L. 193, 7, 1953. — Pallós—László: M. N. L. 230, 4, 1955. — Schüller: Wien. Med. Wschr. 922, 46, 1952. — Stoeckel: Lehrbuch der Gynäkologie, 1947. zásnak (határkötegblokád, körkörös és radiális bemetszés, stb.) eredménye rendszerint egyforma, csekély értékű hegszövet vékony hámborítással. Ez nagyobb megterhelést nem bír el és a hónapokig tartó therápiás fáradozás eredménye gyakran hamarosan újból elpusztul. Ezzel szemben a fekély aktív sebészi gyógyításával több szerző jó eredményről számol be. A műtéti eljárás lényege az ulcus radikális kimetszése az ép szövetig és szabad bőrátültetés. Fontos, hogy varkosítással együtt előforduló esetekben a sekély kimetszés és bőrátültetés előtt a visszértágulatot műtétileg megszüntessük. Ezen az alapon kezdtük meg mi is az idült lábszárfekélyek sebészi kezelését. Az általunk alkalmazott műtéti eljárás az ulcus therápiájának azonban csak egy része, mely nem nélkülözheti a gondos műtéti előkészítést és utókezelést. Ezek nélkül a legmegfelelőbben végzett műtét is eredménytelen. A műtét előtti kezelés a gyulladás, ekcéma, ödéma megszüntetésre, a keringés javítására, az ultus feltisztítására, fertőzöttségének csökkentésére irányul. Varicositással együtt járó esetekben ez idő alatt végezzük el a varix műtétet is. A műtét időpontját a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kezelés alapján kialakult klinikai kép szabja meg. A műtét elvégezhető, ha az ekcéma, gyulladás megszűnt, a fekély a fiziológiás NaCl-os, chlorogenes borogatásra, chlorophyllos kenőcsös kötésre feltisztult, bacterium-szegénnyé vált. Eseteink nagy részében az előkészítés a bőrklinikán történt. A műtét, melyet penicillin árnyékolásban végzünk a fekély és a környékén levő többnyire szintén heges alapú livid pigmentált, atropiás bőr radikális eltávolításából áll, oly mélyen, hogy a hegszövetet teljesen kimetszük, ha szükséges, a perioszeumig, izmokig vagy inakig, hogy ezáltal egészséges alapot nyerjünk az átültetendő bőr számára. A bőr alatti kötőszövet fibrosisának kiterjedése és súlyossága a helyi gyulladás megszűnte után, tapintással jól megállapítható, így meghatározható a kimetszés nagysága, mely néha 2—3-szorosa az eredeti fekélynek. Átültetésre combról, válltájékról vett kettesyt. irhafelezett (intermediar) bőrlebenyt használtunk, melynek előnyös voltáról számos esetben meggyőződtünk. Az irhafelezett lebeny hámot és ÚJABB THERÁPIÁS ELJÁRÁSOK A Debreceni Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájának (Igazgató : Ladányi Józsa dr. egyetemi tanár) közleménye idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel* Írta: E. SZABÓ LÁSZLÓ dr., PONGRÁCZ ENDRE dr. és LADÁNYI JÓZSA dr. * Az 1954. évi sebész nagygyűlésen tartott előadás nyomán.