Orvosi Hetilap, 1957. július (98. évfolyam, 27-30. szám)
1957-07-07 / 27. szám - Jáki Gyula: Schmidt Lajos dr. (1893-1957)
Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCVIII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1957. JÚLIUS 7. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest, V. Akadémia utca 10. Lapkiadás telefonja: 129—699. — M. N. B. egyszámlaszám : 91.915. 272—48. SCHMIDT LAJOS DR. (1893—1957) Nagy veszteség ért bennünket: eltávozott közülünk egy értékes sebész, igaz orvos, kiváló oktató, fennkölt gondolkozású férfiú. Schmidt Lajos pécsi egyetemi tanár sírját gyászba borult özvegye, két orvostanhallgató fia, barátai, kartársai és hálás betegek serege vette körül. 64 éves volt, amikor a gyorsan pusztító kór megölte. Pusztafödémesen, Pozsony megyében született 1893. július 16-án. Édesanyja, születése után tíz nappal meghalt, apját tizenöt éves korában vesztette el. Középiskoláit nehéz körülmények között, a rokonok támogatásával végezte el. 1910-ben érettségizett a pozsonyi evangélikus gimnáziumban. A budapesti egyetem orvosi karán folytatta tanulmányait és minden szigorlatát kitűnő eredménynyel tette le. Csak 1917-ben avatták orvosdoktorrá, mert 1914-ben, a világháború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be és több mint három évet a harctéren töltött. 1919-ben a magyarországi Vörös Hadseregben szolgált, a Pálmai-zászlóalj orvosa volt. Már orvostanhallgató korában, még a világháború kitörése előtt, majd később, doktorrá avatása után Budai Kálmán kórbonctani intézetében dolgozott. Verebély Tibor klinikáján lett 1919 szeptember elsejével műtőnövendék és ott szerzett két év múlva műtőorvosi oklevelet. Amikor az év őszén Hüttl Tivadar, az akkor megnyílt debreceni egyetem újonnan kinevezett sebészprofesszora alkalmas munkatársakat keresett, elsősorban Schmidt Lajosra esett választása. És Debrecenben, ahol a semmiből kellett klinikát teremteniük, ő volt a profeszszor legértékesebb, fáradhatatlanul szorgalmas és hűséges munkatársa. Több mint tizenhat évet, férfikorának legszebb, alkotó éveit töltötte Schmidt Lajos a debreceni klinikán, ahol ő volt mindig a klinika vezetőjének segítő keze, tanácsadó baráti társa, s a fiatalok irányítója. Másfél évtized alatt sok műtőnövendéket nevelt orvossá, sebésszé, akik mindannyian nagyrabecsülték és példaképnek tekintették. A szolgálatban csak a beteg érdekét ismerte, szigorú volt, sokat követelt, hanyagságot nem tűrt, de igazságos volt és önmagát sem kímélő, fegyelmezett, kemény munkájával minden munkatársa becsülését és szeretetét nyerte el. A betegek rajongtak érte. Klinikai munkája mellett Debrecenben az Auguszta Tüdőbeteg Szanatórium sebészeti osztályának főorvosi teendőit is ellátta. Schmidt Lajos emellett állandóan továbbképezte magát. Többször járt külföldi tanulmányúton és neves osztrák, német, angol klinikákon