Orvosi Hetilap, 1958. szeptember (99. évfolyam, 36-39. szám)

1958-09-07 / 36. szám - Lempert Károly: A kémiai szerkezet és a gyógyszerhatás összefüggésének néhány kérdéséről

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857 -BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCIX. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 1958. SZEPTEMBER 7­_________ Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon : 121—804, ha nem felel: 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Beloiannisz u. 8. — Telefon 122—650. M. N. B. egyszámlaszám : 69.915,272—46. ORVOSI HETILAP A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete Kórélettani Osztályának (igazgató: Rusznyák István dr. akadémikus) közleménye A kémiai szerkezet és a gyógyszerhatás összefüggésének néhány kérdéséről írta: LEM­PERT KÁROLY, a Kém. tud. kandidátusa I. Bevezetés Az elmúlt 15—20 évben gyógyszerkincsünk hatalmas mértékben gazdagodott. Számos új típusú gyógyszercsoport: szintetikus morfinpótlók, anti­biotikumok, hipertónia-ellenes szerek, mellékvese­­kéreghormonok, hibernálószerek, hogy csak a leg­fontosabbakat említsük, biztosították helyüket a terápiában. Hogyan történt ezeknek az új szerek­nek a felfedezése? Új, gyógyászatilag hatásos vegyületek felfede­zése három irányból történhetik: 1. A hatásos komponens izolálásával farma­­kológiailag vagy kemoterápiásan aktív természe­tes, akár növényi, akár állati eredetű anyagokból, anyagkeverékekből. (Alkaloidok, hormonok, vita­minok, antibiotikumok.) 2. Az ismert organikus vegyületek rendszeres és részletes farmakológiai és kemoterápiás kivizs­gálásával. (Az ismert szerves vegyületek óriási számára és számának állandó és rohamos növeke­désére való tekintettel ez az út nem kecsegtet túl sok eredménnyel. Mégis, ha egyéb támpont nincs, ezt az utat is szokták követni és nem is mindig sikertelenül. Pl. a szulfonamidok, vagy a modern antituberkulotikumok, továbbá sok daganatellenes szer felfedezése ily módon történt.) 3. Ha már ismert egy farmakológiailag vagy kemoterápiásan hatásos molekula, ennek kémiai szerkezetét igyekeznek a kutatók variálni, módo­sítani abból a célból, hogy ily módon aktívabb, ke­vésbé toxikus és/vagy mellékhatásoktól mente­sebb szerhez jussanak. E cikk keretében ezzel az utolsó módszerrel szeretnénk kissé bővebben foglalkozni. Be kíván­juk mutatni, milyen összefüggéseket sikerült fel­ismerni sok ezer organikus vegyület farmakológiai és kemoterápiás kivizsgálása alapján a kémiai szerkezet és a gyógyszerhatás között és hogy mi­képpen lehet ezeket az összefüggéseket az új gyógyszerek utáni kutatásban felhasználni. Hogy a vegyületek kémiai szerkezete és gyógy­szerhatása között összefüggésnek kell fennállni, az nyilvánvaló. Hiszen a vegyületek valamennyi tu­lajdonságát, színét, halmazállapotát, oldékonysá­­gát, reakcióképességét stb. éppen kémiai szerkeze­tük határozza meg, köztük azokat a tulajdonságo­kat is, melyek a gyógyszerhatás szempontjából mérvadók. Más kérdés azonban, mennyire sikerült már ezeket az összefüggéseket felderíteni. A szerkezet-hatás-összefüggések kutatása már mintegy 30 évszázados múltra tekint vissza — Schmie­deberg volt ennek az irányzatnak megalapítója és azóta világszerte, így hazánkban is az érdeklődés homlokterében áll; nálunk legkiválóbb művelői id. Issekutz és tanítványai. E kutatási irányzat kétségtelenül jelentős eredményei ellenére azonban arról szó sem lehet, hogy pusztán a szerkezeti képlet alapján előre megjósolhassuk, lesz-e valamilyen új típusú vegyü­­letnek gyógyszerhatása, és ha igen, milyen. Más a helyzet akkor, ha olyan új vegyületről van szó, amely „rokon szerkezetű” más, farmakológiailag már kivizsgált vegyületekkel. (Hogy a gyógyszer­­kémiában mikor beszélünk szerkezeti rokonságról, arra még visszatérünk.) Ilyen esetben nagy való­színűséggel előre megjósolhatjuk az új vegyület farmakológiai hatását. Pl. régóta ismeretes, hogy a p-aminobenzoesav (1) egyszerű és bázikus észterei, pl. az Anaesthesin, ill. a Novocain, Larocain, Tutocain, Pantocain helyi érzés­telenítő hatásúak. Ezen az alapon előre várható volt, hogy a szer­kezetileg rokon p-aminoszalicilsav (2) hasonló szár­mazékai szintén ilyen hatásúak lesznek, és valóban, ilyen típusú lokálanesztetikumok pl. a Rhenocain, for­galomban is vannak. h2n~­ J­-cook 101 1229

Next