Orvosi Hetilap, 1960. szeptember (101. évfolyam, 36-39. szám)

1960-09-04 / 36. szám - Kaszás Tibor - Papp Gábor: Gyógyszermérgezések a gyermekkorban

Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 185­7-BEN Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR., DARABOS PÁL DR., FISCHER ANTAL DR., HIRSCHLER IMRE DR., LÉNÁRT GYÖRGY DR., SÓS JÓZSEF DR., SZÁNTÓ GYÖRGY DR., WALD BÉLA DR.­ Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 101. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 1960. SZEPTEMBER 6. ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Debreceni Orvostudományi Egyetem, Gyermekklinika Gyógyszermérgezések a gyermekkorban KASZÁS TIBOR dr. és PAPP GÁBOR dr. Az utóbbi évtizedekben — főleg az infectiós betegségek elleni hatásosabb küzdelem révén — csaknem minden kultúrállamban csökkent a halá­lozás, különösen a gyermekkorban. Egyes betegség­­csoportok előfordulása és lethalitása nem, vagy alig változott, s így részesedésük a többi csoportok­hoz viszonyítva megnőtt. Ezek közé tartoznak a balesetek, mérgezések stb. Jakobziner és Raybin (8) 1956-ban megjelent közleményének grafikonjai szemléltetően mutatják, hogy New Yorkban az utóbbi 25 év alatt különösen a scarlát, diphtheria és pertussis, de más fertőző betegségek előfordu­lása is meredeken csökkent, ugyanakkor a balese­tek, köztük a mérgezések száma alig változott. Kü­lönösen megdöbbentő ez az adat, ha figyelembe vesszük Zannger (18) azon megállapítását, misze­rint az összmérgezettek kb. 25%-a kerül csak ész­lelésre. Ezek a számok felnőttkorra vonatkoznak. Tunger (17) szerint nagyon valószínű, hogy a cse­csemő- és kisgyermekkori esetek még ritkábban kerülnek felismerésre. A mérgezéseket okozó anyagok milyenségében is lényeges változás következett be. Moeschlin (13) statisztikája szerint az altatószerek és sedatívu­­mok okozta mérgezések 37%-os részesedéssel az első helyet foglalják el, megelőzve a régen leggya­koribb sav- és lúgmérgezéseket. Amerikában évente több mint 100 gyermek hal meg salicylsav­­mérgezésben (2). Flamm és Siegl (6) közlése sze­rint Bécsben 83 mérgezés közül 43-at gyógyszer okozott; a három halálos kimenetelű eset közül pe­dig kettő gyógyszermérgezett. Bain (1) szerint az USA-ban az összmérgezések egyharmada gyógy­­szerintoxicativ; hasonló észlelést közöl Lindquist (12) Svédországból, Craig és Frasser (5) Skóciából. A tudomány és technika fejlődése újabb és újabb gyógyszerkészítmények előállítását ered­ményezi. Pataki (14) szerint egyetlen év gyógyszer­termelésének rövid ismertetése 400-500 oldalnyi terjedelmet kíván. Hozzávetőleges statisztikák sze­rint a kb. 350 000-féle gyógyszer közül kb. 1000 van állandó használatban (4). Mivel a mérgező tu­lajdonság nemcsak az anyag minőségétől, hanem annak mennyiségétől is függ, érthető, hogy ártal­matlannak tűnő anyagok is bizonyos mennyiségen túl mérgezések okozói lehetnek; pl.: citromlé na­ponta 4—6 kávéskanállal adagolva izgalmi jelensé­gekben megnyilvánuló enyhe­­savmérgezést okozhat .(16). Az egyéni érzékenység mellett figyelembe kell venni a fejlődő gyermeki szervezet különleges anatómiai és élettani adottságait. A fiatal, növekvő szervezetben a felnőttkortól eltérő a lokális és re­­sorptiv hatás, az additio és cumulatio, a kiürülés és sejtkárosodás. Nagy szerep jut a mérgezések le­folyásában a vegetatív idegrendszer állapotának, a gyermekkor élénkebb anyagcseréjének, a konsti­­tuciónak és tápláltsági állapotnak. Több kísérlet történt a gyermekkori optimális gyógyszeradagok kiszámítására. Az eddigi testsúly, életkor és test­felület szerinti bonyolult, és a gyakorlatban nem mindig bevált számítás helyett előnyösnek látszik Lenart (10) adagolási módszere. Tapasztalatból ismert, hogy vannak gyógysze­rek, melyekkel szemben a gyermek érzékenyebb, másokból viszont relatíve nagyobb adagot tűr el, mint a felnőtt. Különösen érzékenyek a gyermekek — és főleg a csecsemők — az extr. opii sbcc., opium concentratum, pulvis opii és tinctura opii készít­mények iránt [a pulvius opii et specacuanhae (pulv­aoveri) és codein-származékok nem tartoznak ide]; ugyanakkor jóval többet bírnak el a legtöbb al­tató, centrálisan és peripheriásan ható keringést vagy légzést támogató szerekből, enzym és vitamin, sulfa-készítményekből és antibioticumokból (10). A mérgezések a legkülönbözőbb módon jö­hetnek létre.

Next