Orvosi Hetilap, 1961. március (102. évfolyam, 10-13. szám)

1961-03-05 / 10. szám - Petrovszkij, B. V.: A modern szívsebészet aktuális kérdései

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D R. 102. ÉVFOLYAM 10. SZÁM, 19 6 1. MÁRCIUS 5 Moszkvai Orvostudományi Intézet, Sebészeti Klinika A modern szívsebészet aktuális kérdései* Irta: Pctrovszhij B. F. dr. A szív- és érsebészet az utóbbi években gyor­san fejlődött, így jelentősen bővültek a szívbajok és különböző érbetegségek miatt végzett műtétek javallatai. Sok hazai és külföldi szerző már négy­jegyű számokkal jegyzi a szív- és érműtétek szá­mát és az eredmények egyre javulnak (Bakulev A. N., Kuprijanov P. A., Visnyevszkij A. A., Me- salkin J. N., De Bakey, Bailey, D’Allen, Kudász, Littmann, a mi klinikánk és mások). A mestersé­ges keringés és a hypothermia módszereinek fej­lődésével mind újabb és újabb szívbajok sebészi kezelése válik lehetővé. Rövidesen — ha nincs ellenjavallat más szervek részéről — valószínűleg lehetővé válik minden szívbaj műtéti gyógyítása. 1942 óta foglalkozunk a szív- és érsebészet kérdéseinek tanulmányozásával. A Nagy Honvédő Háború idején, 1941—1945 években végeztük az első műtéteket pericarditis és bennrekedő szív­lövések miatt (21 észlelés) és ezenkívül számos be­avatkozást hajtottufik végre a nagyereken (több mint 700-at). Tapasztalalatinkról közleményekben és monográfiában számoltunk be. 1950-ben végez­tük az első műtéteket veleszületett és 1953-ban szerzett szívbajok miatt. Azóta a vezetésem alátt álló intézetben több mint 1000 műtétet végeztünk szívbajok, érsérülések és -betegségek miatt. Erről számos közlemény és disszertárciós munka jelent meg (Szolovjev G. M., Babicsev Sz. I., Kesiseva A. A., Zareckij V. V., Malinovszkij N. N., Zolota­reva R. A., Milonov O. B., Nacvlisvili G. A., Lebe­deva R. N. és mások). Leggyakrabban szerzett rheumás szívbajokat operálnak, azután a veleszületett szívbajokat, har­* A százéves Orvosi Hetilap számára, a szerkesz­tőség felkérésére írt tanulmány. 28 madik helyen az aorta betegségei állanak. Hasonló klinikánk anyaga is. Hangsúlyozni kell a szakosított kardiológiai osztályok szervezésének jelentőségét. Nem helyes dolog, hogyha általános sebészeti osztályokon egy-egy szívműtétet végeznek, ha ehhez nincsenek meg a megfelelő feltételek. A szívbetegek sebészeti kezelése jó és pontos diagnosztikát, helyes és gon­dos műtéti előkészítést és műtét utáni kezelést igényel. Megvannak az érzéstelenítés sajátságai is, melyek elhanyagolása súlyos következményekkel járhat. A műtét alatt a beteg állapotát EKG-val, EEG-vel, oxymeterrel és egyéb készülékekkel ellenőrizzük. Kamraremegés esetén defibrillatorra van szükség. Mindez megerősíti azt a következte­tést, hogy célszerű szakosított szívsebészeti köz­pontokat, vagy klinikákat szervezni és ide gyűj­teni a műtétre szoruló szívbetegeket. Ezeken a klinikákon legyen képzett orvosi és nővérállo­mány, gyakorlott belgyógyász, anaesthesiológus, ezenkívül megfelelő felszerelés és berendezés. Klinikánkon 1954 óta van szívsebészeti osztály, ágylétszáma: 60. Hetenként átlag 12 szívműtétet végzünk és ezenkívül naponta diagnosztikai beavatkozásokat (szívkatheterezés, aortographia stb.). Az osztályon külön konferenciákon tárgyal­ják meg bonyolultabb esetekben a műtéti javal­latokat, azután elemzik a műtéti leleteket, vagy esetleg a boncolás adatait. Mindez elősegíti azt, hogy az osztály orvosai elmélyült tapasztalatokat szerezzenek a szívbetegségek diagnosztikájában és kezelési módszereiben. A klinikán alkalmazzuk a szívbetegek vizs­gálatának minden modern módszerét. Az általános klinikai vizsgálatokon kívül alkalmazásra kerül-

Next

/
Thumbnails
Contents