Orvosi Hetilap, 1961. július (102. évfolyam, 27-31. szám)

1961-07-02 / 27. szám - Kaszás Tibor - Nagy János: Gyermekkori heveny aethylalkoholmérgezések

ORVOSI HETILAP 1251 A szeszesital mennyisége 1 kávéskanálnyi tö­mény italtól másfél liter borig változott. A két ha­lálos kimenetelű eset közül az egyikben (8 éves leány) 60—70 g tömény alkohol, a másikban (12 éves leány) másfél liter bor fogyasztása történt. Felvételkor a pulzust az esetek többségében tachycard jellegűnek találtuk. A testhőmérsékletet illetően 10 esetben kifejezett lázas állapot, 13 eset-2. táblázat * Ezen érték a nyál alkoholtartalmára vonatkozik. A „Megjegyzés” rovatban feltüntetett számok az 1. táblázat sorszámait jelentik. ben subfebrilitást észleltünk; 12 gyermek testhő­mérséklete normális volt. A klinikai tünetek közül a legjellegzetesebb és legfeltűnőbb a tudatállapot alakulása a méregfel­vételt követően. Felvételkor dühöngő állapotot két gyermeknél, bágyadtságot, aluszékonyságot három gyermeknél figyeltünk meg. Két esetben hiányos adatok miatt idevonatkozóan a kórelőzmény nem használható fel. 23 gyermek eszméletlen állapotban került felvételre. Az eszméletlen állapot több-keve­sebb ideig (3 óra—5 nap) tartott. Halállal végződő eseteinkben többszöri, néhány perc időtartamú esz­­méletre térés után a halál bekövetkezéséig eszmé­letlen állapot állott fenn (21. sz. esetben 20 nap, 25. sz. esetben 16 óra). A mérgezés és a beszállítás között eltelt időt illetően megállapítható, hogy a helybeli esetek 3—4 óra múlva már felvételre kerültek, míg a vidékiek beszállítása több időt vett igénybe. A mérgezettek 2—26 napig­ feküdtek klinikán­kon; az átlagos ápolási napok száma 4—6. Az utóbbi három évben 10 esetben a különböző testnedvekből alkoholmeghatározást is végeztünk Widmark szerint. A vizsgálatok eredményét a 2. sz. táblázatban mutatjuk be. A táblázat eredményei alapján megállapítható, hogy azokban az esetek­ben, ahol a mérgezést követően a testnedvek vé­tele rövid idő múlva megtörtént, viszonylag magas véralkoholértéket tudtunk kimutatni, ezzel egy­idejűen a vizeletben és agy­vízben is magas értéke­ket találtunk. Azokban az esetekben, amikor a mé­regfelvételt követően a vizsgálat csak hosszabb idő múlva történt meg, alkoholt a testnedvekben kimu­tatni már nem tudtunk. Megbeszélés A gyermekkori alkoholmérgezések gyakorisága országonként és vidékenként változó. Rominger 1924-ben megjelent gyermekgyógyászati tanköny­vében mindössze egy általa megfigyelt három és féléves leánygyermek esetét közli. Pfaundler— Schlossmann 1931-es statisztikájában 2156 mérge­zettből mindössze egy volt alkoholmérgezett. Tan­ger a lipcsei Gyermekklinika anyagában 1924-től 1934-ig 41 mérgezett között alkoholmérgezést nem talált. A Svájci Statisztikai Hivatal adatai alapján 1946-tól 1955-ig Svájcban 63 személy halt meg alkoholmérgezésben, s ezek közül 4 volt gyermek. Wechselberg és Bunge által közölt, a kölni Gyer­mekklinikán az utóbbi tíz évben kezelt 233 mérge­zett eset közül 7 volt alkoholmérgezett. Fodor és Heller közlése szerint a Madarász­ utcai Csecsemő- és Gyermekkórházban 1929-től 1937-ig 316 mérge­zési eset fordult elő, 9 szeszmérgezés volt és kettő halállal végződött. Nagy és Valentini közlése sze­rint a miskolci Semmelweis­ Kórház I. sz. Gyermek­­osztályára 1958. év folyamán 11 alkoholmérgezettet szállítottak be; a mérgezés egy esetben volt halálos kimenetelű. Vidékünkön viszonylag magasnak mondható a gyermekkori heveny aethylalkoholmérgezések elő­fordulása, különösen, ha tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy az utóbbi tíz évben a felvételre került 35 gyermek mellett csaknem ugyanennyi (31 gyer­mek) alkoholt fogyasztott, de kezelésre nem szo­ruló gyermeket járóbetegként hoztak ambulan­ciánkra. A mérgezés körülményeit illetően a gondatlan­ság, tévedés, továbbá kellő felügyelet hiánya szere­pel, néhány esetben pedig a szeszesital gyógyszer­ként történő alkalmazása is előfordult. A gyermeki szervezet tűrőképessége adataink szerint is igen tág határok között mozog: 0,5 dl rum fogyasztása után 3­2 éves leány (14. sz. eset) tíz órán át volt eszméletlen; ugyanez a mennyiség 5 éves leánynál (9. sz. eset) aluszékonyságot, 4 éves leánynál (11. sz. eset) pedig csak bágyadtságot okozott. A minél gyorsabban történő beszállítás fon­tosságára a 22. sz. esetünk hívja fel a figyelmet, amikor is az 5 éves gyermek életben maradása — a halálos adagot jóval meghaladó másfél liter bor fogyasztása után — feltehetően az idejében alkal­mazott orvosi beavatkozás javára írható. A heveny aethylalkoholmérgezés tünettana gyermekeknél bizonyos értelemben különbözik a felnőttkorban észlelt tünetektől. A különbségek a gyermeki szervezet sajátos élettani adottságaiból: Sorszám Jelzés Kor, év Mérgezés-vér­vétel közötti időtartalom órákban Alkoholtartalom 0/°°-ben Meg­jegy­zés vér vizeletagyvíz gyo­mor tart. 1. T. I. 3,5 1,5 3,14 1,06 21 2. K. I.8 3 3,34— 3,75 4,64 7,5 2,58 2,96— — 26 15,5 1,18 1,70— 0,48 . 3. Ny. S. 123 2,63 1,58 2,06 0,20 5 1,78— — 33 11 0,14 0,64— 23 0,29— — — 4. Sz. Z. 3,54 1,37 1,27 1,07* 0,10 29 5. K. V. 11 4,5 1,36— — 0,18 28 13 0,18— — — 6. N. G.4 12 1,87 1,76 2,09 1,60 14 1,60— — — 31 16,5 0,90 2,19— — 7. H. I.6 12 0,00 0,14 0,00— 23 8. U.M. 12 14 0,00 0,32 0,00 0,00 25 9. B. J.5 14 0,10 0,55 0,05 0,24 35 10. K. A. 3,5 16 0,00 0,00 0,00 0,00 20

Next